Csak egyéni befizetések után járna az állami nyugdíj is

Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj. Az így felhalmozott összeget lehetne örökölni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepció előterjesztése szerint - közölte szerdán a Pénzcentrum.hu. A gazdasági portál birtokába került dokumentum szerint az egyéni nyugdíjjárulék mértéke a duplájára emelkedne.

A jövőbeni állami nyugdíjrendszerben kulcsfontosságú az egyéni számla megteremtése a szaktárca szerint. A számlán azonban csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, amit "valamely alkalmasan megválasztott mértékkel jelenértékűvé alakítanának (valorizálnának)" - fogalmaz az előterjesztés. A dokumentum fontosnak tartja leszögezni, hogy az egyéni számlákon nem jelenik meg fizikai valójában a pénz, hanem csak egy eszmei jellegű tőkeszámláról van szó. Nyugdíjba vonuláskor az e számlán lévő valorizált egyenleg és a nyugdíjba vonuló várható hátralévő élettartama alapján határoznák meg az öregségi ellátást.

A javaslat szerint a jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól. A nyugdíjjogosultság megállapításánál csak az öregségi nyugdíjra befizetett járulékot vennék figyelembe. A munkáltatók fizetnék a keresztmetszeti egyensúlyt biztosító járulékrészt, amely valójában nem is járulék, hanem hozzájárulás lenne.

A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. A munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe (vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet), vagyis csökkenne a jelenleg 24 százalékos munkáltatói járulék mértéke. Ha a felbruttósítást nem lehetne megvalósítani, akkor a munkáltatók által befizetett hozzájárulás egy részét is jóváírnák az egyéni nyugdíjszámlákon.

A javaslat szerint a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és erőforrásai mindig egyensúlyban kell, hogy legyenek. Vagyis, ha nő a várható élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt.

A Nefmi javaslata szerint csak az egyéni számlaegyenleg lenne örökölhető, ami nem tartalmazná a munkáltatók által fizetett hozzájárulást és a hozzátartozói ellátást finanszírozó járulékrészt sem. A felhalmozott összeg csak addig lenne örökölhető, amíg a számlatulajdonos nem megy nyugdíjba. A szaktárca szerint megfontolható lenne, hogy válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek - hacsak házassági szerződésben erről a kérdésről másként nem állapodtak meg -, egyenlő arányban el kelljen osztani egymás között.