The Economist: Magyarország gazdasága nem "túlfűtött"

A magyar gazdaságot fenyegeti a legkevésbé a túlfűtötté válás kockázata a felzárkózó térségen belül a The Ecomomist pénteken közölt kimutatása szerint. Londoni pénzügyi elemzők ugyancsak pénteken közzétett térségi elemzésükben hasonló következtetésre jutottak.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat, a The Economist által összeállított, hat tényezőt - az inflációt, a GDP-növekedést, a munkanélküliséget,  a hitelkiáramlás bővülési ütemét, a reálkamatokat, valamint a folyómérleg-egyenleg változását - mérő "túlfűtöttségi index" nullától százig terjed. A vizsgált 27 felzárkózó piaci gazdaság közül Argentína - amelynek gazdasága a The Economist meghatározása szerint mind a hat mérőszám alapján "vörösen izzik" - megkapta a százas mutatót, és így a lista élén áll.

A legkevésbé túlfűtöttség-veszélyes gazdaság ebben a mezőnyben Magyarország, amelynek átfogó túlfűtöttségi mutatója az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint nem éri el a tízes értéket. A "vörös zónában" van - egyaránt 80 feletti indexekkel - Brazília, India és Törökország. Kína ugyanakkor a közepes túlfűtöttségi kockázatú "narancssárga" csoportba került, valamivel 60 alatti értékkel. A The Economist által a kimutatáshoz fűzött elemzés szerint a túlfűtöttségi tényezők közül az infláció meredekebben emelkedik a felzárkózó piaci térségben, mint a fejlett országcsoportban; a vizsgált 27 felzárkózó gazdaságban az éves infláció átlaga májusban 6,7 százalék volt. Ennek oka jórészt az élelmiszerek drágulása, ez a termékcsoport ugyanis nagyobb súllyal szerepel a felzárkózók fogyasztói inflációs kosarában, mint a gazdag országokéban.

Törökország túlfűtött Fotó: AP

Az elemzés szerint a gazdasági növekedés üteme - a túlfűtöttség egy másik fontos jelzőszáma - meghaladja a hosszú távú átlagot Argentínában, Brazíliában, Indában és Indonéziában, jóval elmarad ugyanakkor a hosszú távra vetített szinttől Magyarországon, Csehországban, Oroszországban és Dél-Afrikában, ami arra utal, hogy ez utóbbi gazdaságokban jelentős többletkapacitások vannak. A bővülő folyómérleg-hiány - a túlfűtöttség egyik "klasszikus jele" - a The Economist elemzése szerinti különösen Törökországban tűnik aggasztónak: a török folyómérleg-hiány az idén várhatóan a hazai össztermék (GDP) 8 százalékára emelkedik, jóllehet 2009-ben még csak 2 százalék volt. A folyómérleg-deficitek emelkedése Brazíliában és Indiában is arra mutat, hogy a belső fogyasztás "túl gyorsan növekszik".

Magyarországon ugyanakkor - az MNB előző napi bejelentése szerint - a folyó fizetési mérleg többlete 787 millió euróra emelkedett az első negyedévben, ami történelmi rekord. Londoni felzárkózó piaci elemzők az adatismertetéshez fűzött kommentárjaikban kiemelkedőnek nevezték ezt a teljesítményt a térségen belül. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után adott kommentárjukban úgy fogalmaztak, hogy Magyarország folytatja átalakulását "mélyen folyómérleg-deficites országból folyómérleg-többletes országgá". A ház szerint a magyar folyómérleg-többletek enyhítik az elmúlt évtizedben felhalmozódott nagy külső adósság kockázatait, és jó esélyt teremtenek arra, hogy a magyar gazdaság "ki tud növekedni" az eladósodottságból.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői kommentárjukban kiemelték, hogy jelenleg a magyar fizetési mérlegegyenleg "tűnik messze a legjobbnak" egész Közép-Európában. A felzárkózó piaci térség túlfűtöttségi kockázatairól - elsősorban a tőkebeáramlás jellegét vizsgálva - pénteken a Capital Economics, a City egyik vezető pénzügyi-gazdasági elemző központja is helyzetértékelést adott ki, megállapítva: a jó hír az, hogy egyelőre nincs jele általános "felzárkózó piaci buborék" kialakulásának, ám a lehetséges bajra figyelmeztető jelzések már több országban megfigyelhetők.

A Capital Economics londoni elemzői is kiemelik Törökországot. A ház becslése szerint a török folyómérleg-hiány az idén alig valamivel marad majd el a GDP-érték 10 százalékától. A Capital Economics - tizenhat felzárkózó gazdaságot vizsgálva - túlfűtöttségi "hőtérképet" vázolt fel, amelyen szintén Magyarország a "leghűvösebb" gazdaság, csaknem minden kritérium alapján a "zöld zónában" van.

A cég kimutatta például, hogy a legutóbbi negyedévben Magyarországra beáramlott külföldi tőkének alig az 5 százaléka volt rövid távú befektetés - vagyis "forró tőke" -, Törökország esetében ugyanakkor az ilyen tőke aránya 80 százalék volt a teljes beáramláson belül. A Capital Economics szerint több felzárkózó térségi országban a beáramló tőkét inkább a fogyasztás, semmint a beruházások növelésére használják. A cég londoni elemzői megállapítják, hogy miközben a beruházási termékek importja Latin-Amerikában és a felzárkózó európai térségben is még mindig jóval elmarad a pénzügyi válság előtti szinttől, a fogyasztási cikkek importja azonban e két térségben jelentősen meghaladja a válság előtt mért csúcsértéket.

A Capital Economics pénteki elemzése szerint a nem beruházási célú gyors tőkebeáramlás árbuborékokat fújhat fel, vagy olyan fogyasztást finanszírozhat, amely végül fenntarthatatlannak bizonyul. A cég az elemzésben kiemelte: a két előző olyan időszak, amelyre a felzárkózó piacokra irányuló gyors tőkebeáramlás volt jellemző, az 1997-1998-as ázsiai fizetési válságba, illetve a 2008-2009-es kelet-európai válságba torkollt. A történelem tehát azt tanítja, hogy veszélyesnek bizonyulhat a tőkebeáramlás mostani emelkedését "elnéző nemtörődömséggel kezelni" - áll az elemzésben.