Orbán akciótervet eszelt ki az ellenségek ellen

Hat fejezetből álló "országvédelmi akciótervet" terjesztett elő parlamenti megnyitóbeszédében Orbán Viktor. Ez kitér az uzsorások elleni fellépésre, az államadósság csökkentésére, az otthon védelmére, adózási és költségvetési kérdésekre. Zöld utat kapott a pénteken bejelentett egyösszegű végtörlesztés.

Az Orbán-beszédet a pénteki Lázár-bejelentéssel kapcsolatban övezte a legnagyobb figyelem. A miniszterelnök elmondta, az otthonvédelmi akcióterv megengedi a beharangozott árfolyam mellett a fennálló hitelek forintban történő egyösszegű törlesztését. A frakció javaslatát elmondása szerint a kormány alaposan megfontolta: mivel az emberek a hiteleket túlnyomórészt 150-160 forint/svájci frank árfolyamon vették fel, ezért a terheket 180 Ft/svájci frankos árfolyamig ők viselnék, és csak efölött a bankok. Így megvalósul a teher megosztása – mondta Orbán.

A miniszterelnök beszélt a lehetséges kockázatokról: Orbán szerint nem kell a döntéstől félni, mert a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankok, az OTP Bank vagy az FHB mögött az állam. Azt az ellenérvet, miszerint a devizahitelek átváltása forinthitelekre csökkenti a bankok hitelezési hajlandóságát, azzal ütötte el, hogy ez az aktivitás már amúgy is csökkent.

Nem félünk a támadásoktól

Orbán szerint ez az intézkedés azoknak szól, akik forintban képesek lennének hiteleik törlesztésére, de nem viselik el a magas devizaárfolyamot. Orbán kiállt amellett is, hogy a bankok minden forintban fizetendő hitel járulékos díját forintban határozzák meg, és hogy a hitelkamatokat kössék referenciahozamhoz, hogy a terhek átláthatóak legyenek, valamint hogy legyen pozitív adóslista is a jó adósokról. (Az utóbbi pontokban visszaköszön a jegybank több törekvése.)

Beköszöntött az ősz a Parlamentbe - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre! Fotó: Túry Gergely

A miniszterelnök nem mulasztott el kitérni a tervet érintő későbbi esetleges támadásokra sem: ha nemzetközi szervezetek fellépnének ellene, kedvezőtlen ítéletek esetén nem maradnak adósak a válaszlépésekkel – mindez azt vetíti előre, hogy a kormány a devizahitelek forinthitelre történő átváltását fix árfolyamon, előtörlesztéssel minden körülmények között megvédi. Nemzetközi színtéren pedig megint csak azzal érvelnek majd, hogy ahol a devizahitelezés problémává vált, ott mindenütt időben történtek lépések a korlátozására. (Orbán Romániát hozta fel példaként.)

Orbán, feltehetőleg ugyancsak e terv kockázatára utalva, kijelentette, hogy a pénzügyi stabilitást leginkább az államadósság csökkenése szolgálja, melyet idén már két lépésben megtettek. Ezt azzal folytatják, hogy jövőre 2,8 százalék alatt tartják a költségvetési hiányt (2,5 százalék), mert ezen szint alatt „automatikusan csökken az államadósság is.”

Az államadósság kérdését Orbán belehelyezte az ország pénzügyi védelmi tervének hívott proklamációba. Ennek visszatérő eleme, hogy a kormány október-novemberben visszafizeti a Nemzetközi Valutaalap felé fennálló lejáró tartozását, és ezzel tovább csökkenti a központi költségvetés körébe tartozó államadósságot. A kormányfő több adózással kapcsolatos konkrétumot is említett: a 35 százalékos luxusadót, amit az Európai Bizottság felé már bejelentettek, illetve a mezőgazdasági termékek esetén a fordított áfafizetést. Ezen kívül szigort hirdetett – feltehetően – a csalárd csődök, adózási trükközések ellen. Akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, mondta Orbán, ne alapíthasson újabb céget, a vizsgálatok idejére pedig adószám-felfüggesztés helyett -törlést javasolt.

Szolidáritási elem

A legelesettebbek megsegítésére rendészeti és polgári jogi javaslatokkal is előállt a kormányfő. Zéró toleranciát hirdetett az uzsorások ellen, mondván, nincs helye élősködőknek akkor, amikor cél a nehéz helyzetben élők munkához és jövedelemhez juttatása. Törvényjavaslatot kezdeményez annak érdekében, hogy 30 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) fölött ne lehessen hitelt nyújtani (ez alacsonyabban van, mint egyes piaci fogyasztói és személyi hitelek kamata). A kormány növelni kívánja a természetbeni segélyezés arányát, illetve bevezetné a maximált rezsi fogalmát, és ezért hatósági árkörbe vonja a távhő- és a gáz- után a szemét-, a víz- és a csatornadíjakat is.

"Nem fogom hagyni, hogy a válság árát a magyar emberek fizessék meg" – indokolta beszéde elején a hatpontos "országvédelmi terv" meghirdetését Orbán Viktor.

A mai Orbán-beszéd témái a tegnapi kormányülés után konkretizálódtak. Ekkor közölték, hogy a miniszterelnök az euróválság miatti, valamint a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok érdekében teendő védőintézkedésekről fog beszámolni a plenáris ülés első napirend előtti felszólalásában.