A hét, amikor káoszba fulladt az adócsökkentés

Eljött az az idő, amikor az Orbán-kormány annyira belelendült a kiigazításba, hogy gazdaságpolitikai önkorrekciót akár keddről szerdára virradóra is képes volt végrehajtani. A kormánypárt egy nap alatt lezavarta a végtörlesztéses javaslatot; rossz hete volt az OTP-nek. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Hétfőn gyorsított eljárásban elfogadta a parlament azt a törvényt, amely lehetővé teszi a lakóingatlan fedezetű devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztését. Az eredeti elképzelésekhez képest jelentős korlátok épültek be a tervezetbe, még az utolsó pillanatban is.

Kizárták azokat, akiknek a szerződés megkötése idején a folyósítási árfolyam magasabb volt a törvényben rögzített kedvezményes végtörlesztési árfolyamnál. (Svájci frank: 180 Ft, euró: 250 Ft, japán jen: 2 Ft).  Egy fideszes módosító elfogadásával az akciós időszakot is beszűkítették: az igényeket december 31-ig lehet bejelenteni, a végtörlesztést pedig 60 napon belül le kell zárni. A legfontosabb mégiscsak az volt, hogy a törvény nem kötelezi a bankokat arra, hogy forint alapú hiteleket biztosítsanak a törleszteni kívánóknak.

A törvény átírta a hitelintézeti törvényt is: a devizaalapú hitelek esetében a bank ezentúl csak azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés mögötti devizaforrás megszerzésével kapcsolatosak. A végtörlesztés adminisztrációs terheit pedig a törvény kivétel nélkül a bankokra hárította.

Szintén hétfőn fogadta el a parlament a pozitív adóslistáról szóló törvénytervezetet, így a jövőben nem csak a késedelmes teljesítőkről lesz naprakész nyilvántartás.

Matolcsy sem hiszi

Az "otthonvédelmi tervvel"  kapcsolatos jogszabályok elfogadásának napján az is kiderült, hogy maga a nemzetgazdasági miniszter sem számít százezernél több olyan hitelesre, aki élni tud a végtörlesztéssel. Az osztrák kollégájának küldött levelében Matolcsy György gyakorlatilag elismerte, hogy a végtörlesztés – ahogy a korábban javasolt árfolyamgát – sem odja meg az igazán problémás devizahitelesek gondját. Matolcsy válasza nem győzte meg az osztrákokat, akik nemzetközi fórumokon keresnek majd jogorvoslatot.

Matolcsy György Fotó: Túry Gergely

A Bankszövetség szintén jelezte, hogy az Európai Unió illetékes intézményeihez fordul, illetve kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A jegybank, amellett, hogy rendelkezésre bocsátotta a kereskedelmi bankoknak az MNB devizabetétállományát, hogy abból finanszírozzák a forintban végtörlesztett tőkeállomány devizára váltását, ugyanakkor szintén felhívta a figyelmet a végtörlesztés stabilitási kockázataira (forintgyengülés, országkockázat emelkedése, kamatemelési kényszer, hitelezési aktivitás csökkenése stb.).

Nem jár egy kulcsra az agyuk

A kormány nemcsak a devizahiteleseket megsegítő végtörlesztési javaslat kapcsán mondott egy héten többfélét, hanem azt sem sikerült megoldania, hogy két napig ugyanazt állítsa az egykulcsos adó veszteseinek a kompenzálásával kapcsolatban.

Hétfőre ugyanis kiderült, hogy a 140 ezer forint nettó alatt keresők rosszul járnak a 2012-es új adótörvények, az adójóváírás, valamint a félszuperbruttó teljes kivezetésével. A minimálbéresek idei nettó jövedelmükhöz képest majdnem húsz százalékkal vihetnének kevesebbet haza. Márpedig „senki nem járhat rosszabbul”, hangzott el a kormányfői intelem, amit viszont a kormány valójában nem tudott úgy áthidalni, hogy valamilyen formában ne maradjon fent a progresszív adózás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden először azt jelentette be, hogy tizennyolc százalékkal (78 ezerről 92 ezerre) felemelik a minimálbért, tizenöt százalékkal a szakmunkásoknak, illetve érettségizetteknek járó garantált bérminimumot (94 ezerről 108 ezerre). A bruttó 202 ezer forint alatt keresőknek pedig bérkompenzációt találnak ki, amit az elfogadott bérajánlás érvényesítésén keresztül (a kormány öt százalékot javasolt) részben a vállalkozók, az afölötti részben pedig az állam finanszírozna. Az utóbbit a 202 ezer bruttó fölött keresők finanszíroznák meg – kedd délután még úgy lehetett érteni, hogy egy szolidaritási járulék megfizetésével.

Mire elkezdtünk találgatni, hogy ennek az adónak mekkora lehet a mértéke, a kormány revideált: a jelzett bruttó jövedelemhatár fölött átmenetileg (két évre) marad a félszuperbruttó. A részleteket jövő kedden ismerteti Orbán a Fidesz-frakcióval, majd szerdán a nyilvánossággal.

A bérkompenzáció kaotikus tematizálását Orbán sajtóhírek szerint a pár napja mélyvízbe dobott kormányszóvivői csapatra tolta, Giró-Szász Andrásék leteremtését azonban maga a kormánysajtó – hogy stílszerűen ki ne maradjon a cáfolatok hetéből – csípőből tagadta.

Giró-Szász András Fotó: Túry Gergely

Áfagyár

A hét elején döntött az Országgyűlés arról, hogy a vállalkozások október 20-ig igényelhetik vissza az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján a részükre járó általános forgalmi adót. (Az éves bevallóknak a határidő a rendes bevallási időponthoz kapcsolódik.) Ez különböző fejszámolások szerint 100 és 250 milliárd forint közötti összegbe is kerülhet az államnak: azt, hogy valójában mennyibe, az igénylések határidejét követően lehet majd látni.

Áfavonalon bejött egy jó hír is: az Európai Bizottság szóvivője ugyanis nyilatkozott arról, hogy a Bizottság nem tesz semmit, ha Magyarország úgy dönt, az áfa kulcsát 27 százalékra emeli, miután nincs olyan jogi kötelezettség, miszerint ennek 25 százalék alatt kellene lennie.

Lőttek az evának és az ekhónak?

Az emelkedő áfa, az eltűnő adójóváírás és a felemásan kivezetendő félszuperbruttósítás mellett vannak még más ötletek is a kormány tarsolyában az adórendszer alakítgatására. Varga Mihály egy csütörtöki interjúban meglebegtette, hogy akár az evát és az ekhót is eltörölheti a kormány az új adórendszerben. Egyes szakértők szerint a lépés azért sem lenne logikus, mert a kormány éppen tavaly terjesztette ki az ekhót a sportolókra is, emellett fellendítené a feketegazdaságot is, mások szerint viszont a két adónem eltörlése indokolt lenne, hiszen politikai, nem szakmai alapon vezették be, és az adórendszert is egyszerűsítené.

Az érintettek ennek biztosan nem örülnének, ugyanis növelné a közterheiket. Jelenleg mintegy 26 ezren adóznak ekhoban, elsősorban a színház, a zene, a film, a művészetek, a média vagy a könyvkiadás területén dolgozók. Ők a bevételeik 15 százalékát fizetik be az államnak. Az evás cégek 110 ezren vannak, és a bruttó bevételük 30 százalékát kell leadózniuk. Egy evás vállalkozás, amelynek nincs érdemi költsége, nagyjából feleannyit fizet, mintha nem ebbe az adókörbe tartozna.

Úton a hatósági rezsiplafon

A parlament őszi ülésszakának kezdetén Orbán Viktor a közüzemek hatósági árazásának bővítését is bejelentette, ám az, hogy konkrétan mit jelent majd a víz-, a csatorna- és a szemétdíj állami ármeghatározása, egyelőre nem vált ismertté. A hvg.hu által megkérdezett vízművek vezetői leginkább a húsz éve rendezetlen strukturális helyzet orvoslására számítanak. Arra, hogy az egységárakban kialakult, jelenleg akár négyszeres árkülönbségek a víz- és a csatoradíjak között is megszűnnek, és az árak drasztikusan közelednek majd egymáshoz. Hálózatfejlesztési rész biztosítását is remélik, de mindezt úgy, hogy a jogalkotók majd figyelembe veszik az ország több mint 400 szolgáltatójának működési sajátosságait is.

A szemétdíj hatósági árazása is hasonlóan bonyolult, amiről elsősorban sok-sok egymással összevethető adatra volna szükség. Hasonló adatgyűjtésen egyébbként éppen túl van a távhőszektor, de nem sok jót ígér, hogy az ebből kalkulálható hatósági ár kihirdetése is problémákba ütközik.

MÁV, BKV - sorsára hagyva?

Noha augusztusban még arról szóltak a hírek, hogy az kormány átvállalja a MÁV és a BKV felhalmozott veszteségeit, úgy tűnik, ebből az idén nem lesz semmi. Csütörtökön az államháztartási hiányra hivatkozva, arra, hogy az év végi pénzforgalmi hiány végül több száz milliárddal meghaladhatja a kitűzött 1184,2 milliárdos célt, kihagyták a két cégre szánt konszolidációs összegeket.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Alkonyzóna

Pocsék héten van túl a Budapesti Értéktőzsde és a forint is. A tőzsde részvényindexe, a BUX több mint 10 százalékot veszített múlt heti záróértékéhez képest. A legnagyobb zuhanásokat az OTP részvényei könyvelhették el: csütörtökön 3 ezer forint alá esett az árfolyam és fel kellett függeszteni a részvények kereskedését. A bank nem kelt fel a padlóról, a meredek lejtmenet pénteken is folytatódott.

A héten megint láthattunk 295 feletti eurót, ami két éves mélypontot jelent. A negatív nyomás leginkább külföldről jött (a befektetők egyre inkább recesszióra számítanak és nem látják a kivezető utat a fejlett államok adósságválságából), de a történetnek kétségtelenül van magyar összetevője is.

A magyar gazdaságpolitika cikcakkjainak (és a bankrendszert megrogyasztó végtörlesztési ötlet) hatása jól látható az ország kockázatosságát jelző magyar CDS-feláron, ami azt mutatja, hogy Magyarország megint olyan kockázatossá vált, mint a válság legsötétebb hónapjaiban. Egyébként a többi régiós országot is kockázatosabbnak tartják a befektetők, de egyértelműen hazánk a leggyengébb láncszem a feltörekvő piacok között.

Ezzel összefügg, hogy a magyar gazdaság jövő évi növekedése a lehelletgyenge egy százalék körül alakulhat. Ezt egyre inkább így látja egyébként a Századvég Gazdaságkutató és a kormány is (utóbbi tavaly novemberben még 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt 2012-re).