Nem befejeztük, hanem félbehagytuk a tanácskozást, ennek ellenére a jó hír az, hogy az eurózóna vezetői a vasárnapi EU-csúcs következtetései szerint eléggé elszántak ahhoz, hogy a jövő héten érdemi döntések szülessenek - mondta a vasárnapi EU-csúcs tárgyalásait követően Orbán Viktor.

A miniszterelnök saját bevallása szerint nagy csalódás volt számára, hogy a 2008-as válság után a jelenlegi hitelválság felüthette a fejét Európában, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy nincs jó gazdaság jó bankok nélkül. Orbán azonban úgy látja, helyes az irány, hogy a görög adósságválság kezelése, az eurózónában a bankok feltőkésítésével képezendő tűzfal kialakítása és az átmeneti európai válságalap (EFSF) mellett napirenden van a bankok tőkemegfelelési rátájának átmenetileg 9 százalékra emelése, illetve újabb, még szigorúbb banki stressztesztek lebonyolítása.

A miniszterelnök szerint azonban meglepő volt látni, hogy a bankok feltőkésítéséről több szó esett az Unió vezetőinek találkozóján, mint a görög válság legyőzésének mikéntjéről.

Brit, lengyel két jó barát

Sajtóértesülések szerint a bankok feltőkésítése - amelyhez az európai pénzügyminiszterek szerint százmilliárd euró körüli összegre lesz szükség - olyannyira foglalkoztatja az állam- és kormányfőket, hogy saját befolyásuk megőrzése érdekében az euróövezeten kívüli britek és lengyelek vállvetve harcoltak a csúcson a szerdai menet 27-es körben tartásáért. Sikeres lobbizásuk után a görög állam adósságválságának kezeléséről szóló egyeztetéseken ugyan pénzügyileg nem vesznek majd részt az euróövezeten kívüli tagállamok, de szerdán ők is ott lesznek a tárgyalóasztalnál, "ráhatásukat erősítendő".

Egyelőre nem sok konkrétumban állapodtak meg az európai vezetők Brüsszelben

AP

Orbán szerint a Huszonhetek találkozójára az összetartás volt  jellemző a vasárnapi tárgyalásokon. Az "alapdilemma" az, hogy képes-e az EU optimizmusra épült intézményi és gazdaságpolitikai rendszerét olyan idők átvészelésére is alkalmassá alakítani, amely jól helytáll dekonjunktúra idején is. A csúcs ebédjén ezért sok szó esett a németek által egy ideje ismét napirendre vett alapszerződés-módosítás kérdéséről és mértékéről, fenntartandó az egységes intézményrendszert. Az ülést lezáró dokumentumba ezért az ebéd alatt egy sok vitát kiváltó mondatot fogalmaztak bele, amely teret ad a Lisszaboni szerződés módosításának. Ennek kapcsán azonban elemzők figyelmeztetnek, hogy a legutóbbi alapszerződés-módosítás ratifikációja (ami a gazdasági kormányzást szankciókkal is erősítené) igen nehezen ment csak keresztül több tagállamban - elsősorban az íreknél és a cseheknél. Ezek társadalmi támogatottsága tehát erősen kérdéses.

Sokkal inkább támogatják az európai polgárok azt a tervet, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságból fakadó veszteségek leírásából. “Nyilvánvaló, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, hogy a befektetési és takarékbankokat külön kell választani a magánbefektetések megóvása érdekében” - mondta a miniszterelnök. Emellett Orbán szerint bizonyos spekulációs formákat is be kell tiltani a pénzpiacokon.

Magyarországra nézve Orbán szerint jó hír, hogy a legnagyobb magyar bank, az OTP tőkemegfelelési mutatója megnyugtató szinten van, így jó eséllyel nem szorul állami segítségre. Ennek ellenére a végtörlesztések minden itthon működő pénzintézet helyzetét rontják - ismerte el.

AP

Kicsi a befolyásunk

Végül a magyar gazdaság és az eurózóna helyzetének viszonya kapcsán Orbán kifejtette: hazánk befolyása a forint árfolyamának alakulására igen alacsony, hiszen azt szerinte elsősorban a közös valuta árfolyammozgása határozza meg. A miniszterelnök szerint továbbá nem számíthatunk az eurózóna gyors gazdasági növekedésére a következő években, ezért számos, a magyar gazdaságot erősítő lépést kell tennünk, ha tartani akarjuk a tervezett 1,5 százalékos növekedést a 2012-es évben.

A Huszonhetek tanácskozásának lezárulta után, vasárnap késő délután a tizenhét eurózóna-állam vezetőinek csúcstalálkozójával folytatódnak az egyeztetések Brüsszelben, ahol az euró hitelválságának legyőzéséhez vezető átfogó terv kidolgozásán ügyködnek az állam- és kormányfők. A tervek szerint a végleges döntéseket azonban az október 26-i újabb rendkívüli csúcson hozzák majd meg szintén előbb 27-es, majd 17-es körben.

A miniszterelnök október 23-a kapcsán azt mondta, Magyarország számára a nemzeti ünnep miatt szerencsétlen volt a mostani EU-csúcstalálkozó időzítése, de szerinte az ország polgárai is megértették, hogy fontos döntés ma leginkább Brüsszelben születhet, és az ország felelős vezetőinek ott kell lenniük, ahol az ilyen döntéseket befolyásolni lehet.

Budapesten a Fidesz-nagygyűlés helyett így csak a több tízezres kormányellenes tüntetésre került sor, melyen "1956 elárulójának" nevezték a kormányfőt.