Chipsadó: becsempésznék a lekvárt és a sós pufit is

A parlamenti képviselők tegnap este rengeteg módosító indítvánnyal bombázták meg a népegészségügyi termékadóról szóló jogszabálycsomagot. A drasztikus újrahangolási kísérlet élharcosának a mezőgazdasági bizottság elnöke bizonyul: Font Sándor véget vetne a lekvárok, szörpök, extrudált sós rudak és energiaitalok nyakló nélküli fogyasztásának.

Kísértetiesen hasonlít a népegészségügyi termékadó mostani módosítása a nyári, első körös törvénykezésre. Akkor a kormány által benyújtott törvényjavaslatot teljesen szétkapták a fideszesek, ki-ki a maga területét akarta helyzetbe hozni. A kormány a hétköznapi nevén chipsadót a szeptemberi bevezetése után két hónappal egyrészt megemelné, másrészt kibővítené az ízesített sörökre és alkoholos italokra. Az adótörvényekhez szerdán benyújtott fideszes javaslatok azonban tovább módosítanák a chipsadót.

A módosításokban - ahogy nyáron is - most is Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke jár az élen. A fideszes képviselő például ragaszkodik ahhoz, hogy az alacsony gyümölcstartalmú lekvárokat is megadóztassák, ráadásul nem kis mértékben: kilónként 500 forintot vetne ki rá. A szörpök és sűrítmények adóját is megemelné, arra hivatkozva, hogy azokat hígítva fogyasztják, így fajlagosan aránytalanul alacsony adóterhelést jelent más – fogyasztásra kész formában forgalmazott – üdítőitalokhoz képest.

Font módosító indítványai között van az a javaslat is, ami a chipsadó hatálya alá tartozó termékek korábbinál precízebb újradefiniálásait kéri. Ha a parlament megszavazza, akkor üdítőitalnak az az ital minősül majd, amiben a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gr/100 ml mennyiséget - ez alól kivételt a 25 százaléknál nagyobb gyümölcs- vagy zöldséghányadú ital kaphatna. Ha az italban a hozzáadott (vagy akár valamelyik termékösszetevője által belekerült) koffein több 10 mg/100 ml-nél, illetve ha ugyanígy, legalább 100 mg/100 ml taurint tartalmaz, akkor energiaitalnak minősül. Ezzel a korábbi kiskapukat, amivel a piaci szereplők többsége így-úgy próbálkozott, bezárja a jogszabály.

Fotó: Stiller Ákos

A különböző élelmiszerek cukor- és sótartalom alapján történő chipsadó alá vonásával kapcsolatban pontosul a cukrászsütemények, az "édességnek elkészített gabonakészítmények" (ergo: müzlik), fagylaltok és jégkrémek, csokoládés, kakaós élelmiszerek, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör és az alkoholos frissítő fogalma is.

Ugyanakkor Font Sándor azt is kéri, hogy a tejből előállított tejtermékeket, így a kakaós tejet, a kakaós italt, a túró rudit vegyék ki a chipsadó hatálya alól. Az adókötelezettség ugyanis szerinte jelentős károkat okoz a tejtermék-előállítás piacán, csökkenti az Iskolatej-programra szánt támogatási összegek felhasználásának hatékonyságát és rontja a tejfogyasztás növelésének esélyét.

A fideszes Koncz Ferenc sem vetne ki a kakaóra adót, indoklása szerint ugyanis a gyerekek csak kakaóval együtt fogyasztanak tejet, annak drágulása így a gyerekek kevesebb tejfogyasztását vonhatja maga után.

Font emellett igényt tartana a népegészségügyi termékadóból befolyt összeg 5 százalékára is. Az eredeti elképzelés szerint a 30 milliárdos tervezett adóbevétel egészét az egészségügy kapná meg, amelyből a dolgozók bérét rendeznék. A fideszes agrárpolitikus ennek 5 százalékát átcsoportosítaná a központi költségvetésbe, hogy abból az egészséges élelmiszerekről tájékoztató kampányt finanszírozzák.

Rogán Antal pedig a chipsadót kivetné az extrudálással készült sós élelmiszerekre is, mert szerinte sótartalma miatt azonos hatású, mint a pörkölt vagy a sütött termék.