Engedett a kormány, kínban a szakszervezetek

Bár a kollektív joggyakorlás szűkül, a szakszervezet képviselőinek mégis sikerült garantáltatniuk a kormánnyal az érdekvédelem munkahelyi és területi működésének minimális szintjét. Ez épp annyi, hogy a szakszervezetek elmondhatják: az új Munka törvénykönyve nem nullázta le őket. Holnap tüntetni fognak.

Mint ahogy beszámoltunk róla, Matolcsy György ünnepi ceremóniára invitálta tegnap a munkaadói és munkavállalói oldal reprezentatív képviselőit - a meghívásról a szakszervezetek a sajtótól szereztek tudomást. A téma: az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) kötött megállapodás bejelentése volt.

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke a megállapodás délelőtti aláírása után a hvg.hu-nak megerősítette, hogy félrevezető volt Matolcsy György tegnapi bejelentése, miszerint itt úgymond az egész Mt.-ről írnak alá megállapodást. Valójában mindössze néhány pontról született egyezség. Ezt tisztázták, a kormány pedig vállalta, hogy a megállapodással kapcsolatos módosító indítványokat támogatni fogja a parlamentben.

A megállapodással sikerült elérni, hogy a kollektív joggyakorlásnak legalább a minimális szervezeti és anyagi garanciáit tartalmazza az új kódex, így nem kell a munkavállalói oldalnak a nemzetközi fórumokhoz fordulnia – mondta el a hvg.hu-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte, ha az utóbbit választják, és a törvény változatlan formában megy át, akkor  két-három év alatt, mire a jogerős nemzetközi bírósági döntés megszületik, a hazai érdekvédelem elsorvadt volna: "így valójában csak a rossz és a rosszabb között választhattunk".

Szabadon, de kevesebbet

Az új Mt. lényegében megszüntette volna a szakszervezeti vezetők védelmét. A megállapodás viszont rögzítette, hogy a vállalat méretétől (munkavállalói létszám) és telephelyek számától függően a szakszervezeti tagok továbbra is szabadon választhatnak tisztségviselőket maguknak, akiket a jogszabály továbbra is védettségben részesít. Továbbra is nagyon súlyos indok kell az elbocsátásához, és főként az is megmarad, hogy a tisztségviselőt változatlanul ki kell kérni a szakszervezetektől.

Matoocsy György: egy másik sajtótájékoztató Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Az egyezség szerint 500 főig egy fő, ezerig kettő, utána ezer munkavállalónként egy-egy plusz főt lehet jogi védelemben részesülő szakszervezeti vezetőnek választani, de az 5000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégnél is legfeljebb csak öt vezető lehet. A szakszervezetek azt is elérték, hogy a tisztségviselőket ne lehessen a munkáltatónak saját döntési körében áthelyezni.

Csak a tagdíjakból

Csökkent, de megmaradt a szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény. Ám a helyi szakszervezetek egyik fő bevételi forrását, a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzre való átváltásának lehetőségét, az új Mt. megszünteti. Márpedig egy 5000 fős szakszervezet esetében, mint amilyen a Magyar Posta szakszervezete is, ez évi hatmillió forint bevételt jelentett. Palkovics szerint csak annak lehet örülni, hogy maradhatnak olyanok, akik teljes munkaidejükben az érdekvédelemmel tudnak foglalkozni.

Azt azonban a munkavállalónak sikerült fenntartania, hogy továbbra is a munkáltatók vonják a munkabérből a szakszervezeti tagdíjat. Ha a beszedési kötelezettség is a szakszervezetekre hárult volna, akkor feltehetőleg a tagdíjbevételek nem elhanyagolható részét veszítették volna el.

Fotó: MTI / Kovács Attila

Nem szűnik meg a kollektív szerződés

A parlament előtt lévő törvényi szöveg szerint a kollektív szerződések megkötése egy munkahelyen csak akkor kötelező, ha van olyan szakszervezet, amely a munkavállalók legalább tíz százalékát reprezentálja. A tárgyalóasztalnál sikerült keresztülvinni, hogy az elvárt reprezentációt a munkahelyi szakszervezetek együttesen is teljesíthessék.

Pataky Péter szerint a megállapodás ellenére is maradtak az európai uniós szabályokkal ellentétes passzusok a tervezetben. Példaként éppen a kollektív szerződésekkel kapcsolatban említette azt, hogy még az állami tuljdonú cégek sem térhetnek el pozitív irányban az új Mt.-ben foglaltaktól. „Ez nyilvánvalóan a MÁV, a BKV vagy éppen a Szerencsejáték Zrt. dolgozói ellen irányul” – mondta az érdekképviseleti vezető.

A sztrájkjogot vissza kell szerezni

Palkovics Imre leszögezte, a sztrájkjog biztosításáért tovább fognak küzdeni. Egy tavalyi törvénymódosítás ugyanis ellehetetlenítette a sztrájkok megtartását. Eszerint ugyanis az érintett felek helyett a bíróságoknak kell meghatározniuk a közszolgáltatóktól elvárt minimális szolgáltatások szintjét sztrájkfelhívás esetén, akiknek viszont nincs semmilyen jogszabályi kapaszkodójuk ehhez, így aztán a kérelmeket folyamatosan elutasítják. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem lehet jogszerűen sztrájkot kezdeményezni közszolgáltatói szektorokban, például a BKV-nál vagy a MÁV-nál.

A szakszervezeti vezető megérti, hogy vonzóvá kell tenni a befektetőknek az országot, csak szerinte a versenyképesség, illetve a gazdaság növekedését már megint alapvetően a munkavállalói jogok és jövedelmek csökkenésével próbálják lehetővé tenni. Mint ahogyan szerinte ez a korábbi kormányzati ciklusokban is történt.

A kormány megpróbálja megosztani a szakszervezeteket , de remélem, nem fog sikerrel járni – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter, utalva arra, hogy Orbán Viktor csütörtökön külön megállapodást írt alá Gaskó Istvánnal a MÁV Cargo eladása után fizetendő munkavállalói részesedésről.

Pataky szerint abban például egyetértettek, hogy minden okuk megvan rá, hogy a szombati tüntetést megtartsák.