A hét, amikor Orbánék vakrepülésben csúcssebességre kapcsoltak

Magyarországot másodszor is bóvliba vágták, és a kormány turbó fokozatra kapcsolta a törvénygyárát. Olyan törvény is átment, amely miatt nagyon megüthetjük a bokánkat, amikor pénzt kérünk az EU-tól és az IMF-től pár hét múlva. Törvénytelen és használhatatlan lett a jövő évi büdzsé, kivégezték a pénztárakat, robog az elfogadás felé a jegybank függetlenségét felszámoló MNB-törvény, magasabb lett az alapkamat és jön a recesszió. A végén még Németh Lászlóné is színre lépett. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A héten bóvliba vágta Magyarországot a második fontos nemzetközi hitelminősítő is (félő, hogy a harmadik is rövidesen követi), és a korábbi tempónál is gyorsabb fokozatra kapcsolt a törvénygyár. Az Országgyűlés kormánypárti többsége rekordsebességgel döntött olyan változásokról, amelyek alapjaiban írják át 2012-őt és a következő éveket.

Többek között éppen a kiszámíthatatlanság miatt látja úgy a Standard & Poor’s, hogy túl kockázatosak vagyunk ahhoz, hogy befketetésre ajánljon minket. A piac ezzel sajnos teljesen egyetért a jelek szerint.

Átment a törvényhozáson például az egykulcsos adót kétharmadba betonozó gazdasági stabilitásról szóló törvény is. Pedig az Európai Bizottság elnöke levélben arra „kérte” Orbán Viktort, vonja vissza a törvényjavaslatot, a jegybank függetlenségét súlyosan sértő tervezetekkel együtt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló terveket a héten keményen bírálta az Európai Központi Bank is, immár második alkalommal.

Orbán nem kapitulál

Hiába voltak azonban a bírálatok, a kormányfő elutasító álláspontra helyezkedett, és a január elsején hatályba lépő MNB-törvényt is jövő héten várhatóan elfogadja a parlament. Egyes sajtóértesülések és elemzői vélemények szerint a kormány végső célja azzal, hogy benyomul az MNB-be, a jegybanki devizatartalékok megcsapolása.

Azonban éppen ezzel a taktikával kerülhet igazán veszélybe igazán az ország finanszírozása. Ugyanis valószínűleg csak a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól kaphatunk a közeljövőben (megfizethető kamatú) devizaforrást, amelyből visszafizethetjük a jövőre lejáró adósságainkat.

Múlt héten azonban többek között éppen a két vitatott törvényjavaslat miatt szakadt meg az informális tárgyalás a két nemzetközi szervezet  delegációjával, így már az is kétségessé vált, hogy januárban lesz-e megállapodás velük.

Törvénytelen és kínos büdzsé született

Kedden hajnalban a parlament törvénysértő eljárással fogadta el a jövő évi büdzsét. A zárószavazás előtt a kormánypárt átírta a kiadási és bevételi főösszeget, pedig ezt nem lett volna szabad. Ráadásul ez is csak egy kínos bakisorozattal „sikerült”: a szavazás előtt egyszerre három főösszeg-verziót is benyújtottak a parlamentnek, majd amikor ezt észrevették, összerántották a költségvetési bizottság rendkívüli ülését, amely egy negyedik verziót fogadott el. A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait ugyanakkor nem írták át, pedig a kormány már alacsonyabb gazdasági növekedéssel számol, mint a költségvetés benyújtásakor, így az elfogadott büdzsé egyetlen száma sem stimmel.

A büdzséhez az utolsó pillanatban hozzácsapták a Matolcsy György által 320 milliárd forintos kiigazításnak nevezett megszorító csomagot. A korrekció ténylegesen csak 120 milliárd (és így lehet, hogy nem lesz elég jövőre), ami a minisztériumok klasszikus fűnyíróelvű megszorításából, a tervezettnél gyorsabb és nagyobb mértékű jövedéki adóemelésből, valamint a magánnyugdíjpénztárak végleges ellehetetlenítéséből áll.  

Vége a pénztáraknak

A magánnyugdíjpénztárak maradékát azzal teszi tönkre a kormány, hogy megszünteti a pénztári tagdíjat (a mintegy 48 milliárd forintot kitevő összeg ugyanis a jövő évi költségvetési kiigazítás egyik fontos eleme lett). Az újabb agresszív lépés miatt kedden lemondott Bába Julianna, a pénztárak érdekképviseletét ellátó Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, a pénztártagok pedig pertársaságokat szerveznek.

Az új szabályok szerint januártól a munkavállalók béréből csak az állami nyugdíjalapnak lehet járulékot utalni, a kasszák így bevétel nélkül maradnak. Emiatt vagy mind bedől vagy egy-kettő marad, amely önkéntes tagdíjakból tartja majd fenn magát. Utóbbit ugyanis megengedte a kormány, de egyúttal megnyitotta az állami pillérbe való átlépés lehetőségét is annak a 100 ezer pénztártagnak, akik januárban a pénztáruk mellett döntöttek. A pénztártagok egyik vonzó sajátossága a kormány számára a kormány számára feltehetően az a 230 milliárd forintnyi megtakarítás, ami a pénztáraknál maradt.

Ezúttal azonban nem érdemes dilemmázniuk a kasszatagoknak, és érdemes megvárni, vajon az összes magánnyugdíjpénztár bedől-e. Ha igen, így is úgy is automatikusan visszakerül mindenki az állami nyugdíjrendszerbe, ha viszont nem, akkor a kasszatagok még eldönthetik, megéri-e kitartani pénztáruk mellett az önkéntes tagdíjfizetéssel.

Dilemmázni már csak azért sem kell, mert a kormány végül visszaadta az állami nyugdíjlehetőséget a kasszatagoknak is (megszűnt a Matolcsy által elindított kiszerződés jogintézménye). Persze ezzel bolondot csinált azokból, akik éppen a kiszerződéssel fenyegetőzés miatt nem mertek a pénztáruknál maradni.

Járainak mégsem emelkedik a fizetése

A parlament ellenzéki blokádjába torkollott héten történt egy-két pozitívan értékelhető esemény is.

Az egyik, hogy a parlament végül mégsem adott Járai Zsigmondnak kétmillió forintot a Költségvetési Tanácsban végzett munkájáért, nem fogadták el ugyanis az erről szóló módosító javaslatot, amit a stabilitási törvényhez nyújtott be Rogán Antal.   

Egy másik pedig az, hogy Matolcsy György határidőre benyújtotta a parlamentnek a kedvezményes végtörlesztést lezáró a bankszövetséggel kötött megállapodást lehetővé tevő törvénymódosításokat.

Ennél már kevésbé mondható pozitívnak, hogy a MÁV ismét jó nagy összeget kapott, és mintegy 50 milliárdnyi adósságát vállalja át az állam. Pedig az átalakítási terv, ami garantálná, hogy az adósság nem fog újratermelődni, sehol nincs, jóllehet már október elejére el kellett volna készülnie.