Ugyanabban a cipőben járnak - csak ők az IMF-fel is meg tudnak állapodni

30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezheto úgy, hogy az bármely államot, csoportot vagy személyt feljogosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekmény elkövetésére, amely az itt megfogalmazott jogok és szabadságjogok bármelyikének megsemmisítésére irányul.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szövege

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja valamennyi tagja vele született méltóságának, valamint egyenlo és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon;

tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismérése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember leghőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben félelemtől és nyomortól megszabadult emberi lények szabadon hallathatják szavukat és meggyőződésüket;

tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső megoldásként a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön;

tekintettel arra, hogy az alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyílvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását;

Tekintettel arra, hogy a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az Egyesült Nemzetekkel együttmuködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságjogok általános és tényleges tiszteletben tartásának elomozdítását;

tekintettel arra, hogy az e jogok és szabadságjogok mibenlétében való közös egyetértés igen nagy jelentőségű az említett kötelezettség maradéktalan teljesítése szempontjából, a Közgyűlés kinyilvánítja, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan közös eszmény, amelynek elérésére minden népnek és nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve - a jelen Nyilatkozat állandó szem előtt tartásával - oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását, továbbá hogy fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi intézkedésekkel biztosítsa azok általános és tényleges elismerését és érvényesítését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk
Minden emberi lény szabadnak, egyenlo méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük.

2. cikk
A jelen Nyilatkozatban megfogalmazott összes jogok és szabadságjogok fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy más körülményre vonatkozó mindenemű megkülönböztetés nélkül mindenkit megilletnek. Ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem lehet tenni annak az országnak vagy területnek a politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján, amelynek a személy állampolgára, tekintet nélkül arra, hogy az adott ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem rendelkezik önkormányzattal vagy szuverenitása bármely vonatkozásában korlátozott.

3. cikk
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formája tilos.

5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk
A törvény elott mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mindenkit egyenlo védelem illet meg a jelen Nyilatkozatot sértő mindennemű megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk
Mindenkinek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapveto jogokat sértő eljárások ellen az illetékes hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk
Senkit sem lehet önkénysen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.

10. cikk
Mindenkinek egyenlo joga van ahhoz, hogy jogai és kötelességei, továbbá az ellene emelt bűnvád ügyében független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson döntsön.

11. cikk
(1) Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg bűnösségét nyilvános perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg nem állapítják.

(2) Senkit sem szabad olyan cselekményért vagy mulasztásért elítélni, amely az elkövetés idopőntjában a hazai vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a bűncselekmény elkövetésekor volt alkalmazható.

12. cikk
Senkinek a magánéletébe, családi ügyeibe, magánlakásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, továbbá a becsületét vagy jó hírnevét megsérteni. Ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben mindenkinek joga van a törvény védelméhez.

13. cikk
(1) Az egyes államok határain belül mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.

(2) Mindenkinek joga van bármely országot, így sajátját is elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk
(1) Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és azt élvezni.

(2) Erre a jogra nem lehet köztörvényes bűncslekmények miatti, kellően megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival ellentétes cselekmények esetében hivatkozni.

15. cikk
(1) Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.

(2) Senkit sem lehet állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk
(1) Nagykorú férfiak és nők fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül jogosultak házasságot kötni és családot alapítani. A férfiakat és nőket egyenlő jogok illetik meg a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontásakor.

(2) Házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

(3) A család a társadalom természetes és alapvető közössége, melynek joga van a társadalom és az állam védelmére.

17. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy másokkal közös tulajdona legyen.

(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek egyénileg vagy másokkal közösen, a nyilvánosság előtt vagy a magánéletben oktatás, gyakorlás, istetisztelet vagy szertartás keretében történő kinyilvánítása szabadságát.

19. cikk
Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.

20. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.

(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.

21. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazája ügyeinek intézésében akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján részt vegyen.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazájában közszolgálati tisztséget egyenlő feltételek mellett betöltsön.

(3) A nép akarata a közhatalom alapja. Ezt az akaratot időszakos és tisztességes választásokon, általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szavazási eljárással kell kifejezésre juttatni.

22. cikk
A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz és annak biztosításához, hogy nemzeti erőfeszítéssel és nemzetközi együttműködéssel, valamint az egyes államok szervezetével és erőforrásaival összhangban megvalósuljanak a méltóságához és a személyiségének szabad kibontakoztatásához nélkülözhetetlen gazdasági, szociális és kulturális jogok.

23. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

(2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérhez.

(3) Mindekinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki.

(4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni.

24. cikk
Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve.

25. cikk

(1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.

(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra, támogatásra jogosít. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, azonos szociális védelemben részesüljön.

26. cikk

(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni, és a felsőfokú oktatás is legyen érdeme alapján mindenki számára egyaránt hozzáférhető.

(2) Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között, továbbá az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét.

(3) Elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntésének joga, hogy milyen oktatásban kívánják gyermekeiket részesíteni.

27. cikk
(1) Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéshez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez.

(2) Mndenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi vagy művészeti termékekkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk
Mindenkinek joga van egy olyan társadalmi és világrendhez, amelyben a jelen Nyilatkozatban foglalt jogok és szabadságjogok maradéktalanul érvényesülhetnek.

29. cikk
(1) Mindenkinek vannak kötelességei azzal a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges személyiségének szabad kibontakoztatása.

(2) Jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásonak lehet alávetve, amelyeket a törvény kizárólag mások jogai és szabadságjogai kellő elismérésének és tiszteletben tartásának biztosítása, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek teljesítése érdekében megállapít.

(3) Ezeket a jogokat és szabadságjogokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezheto úgy, hogy az bármely államot, csoportot vagy személyt feljogosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekmény elkövetésére, amely az itt megfogalmazott jogok és szabadságjogok bármelyikének megsemmisítésére irányul.

FIDESZ vagy 2012-ben ÖRMASZ (Öreg Magyarok Szervezete), vagy ahogy már leirtam a Magyar Demokrácia született 1989-ben és Viktor "Adolf" Orbán meggyilkolta 2012-01-01-én!
Minden értelmessebb újság a világon ma az Orbán "Orgiáról" beszél és Ö lett a karikaturások legnagyobb "inspirations source". Valószinüleg azok az újfasiszta magyarok örülnek ennek az internacionális érdeklödésnek. Sajnálom de Magyarország ma már lehagyta Görögországot. Önök már igazán a csöd mellé gurultak és már senki ezt nem tudja megállitani.
Ha nem megállitani az "Öreg Magyarok Szervezete", elhajtani a csürhét, beiktatni egy Mario Monti-hoz hasonló teknikai kormány és kijelenteni a következöket.
1) Mi az alkotmány minden egyes részét visszaálitjuk úgy ahogy az eredetileg állt 2010-ben
2) Az EU kommissioval együtt átnézünk mindne antidemokratikus vátozást az utolsó 1½ évben.
3) Az IMF-fel most leülünk tárgyalni feltételek nélkül.
4) Betiltjuk a Magyar Gárdát és most már biztossan!
5) Az MNB függetlensége mindenkinek az ügye lesz!
6) A szóllásszabadság az a demokrácia alaptörvénye lesz vagy az marad.
7) A két választás között elfogadjuk az új választási törvényt emely vagy "proportional" vagy "majority" system lesz nem egy "babgulyás".
Ezután azonnal a kamatok ísmét mérséklödni fognak!
Magyarországnak 2 milliard Euroval kevesebb kamatot kell fizetnie 2012-ben
A Bovli országból ujra egy normálisabb "credibility" lesz.
Ès ujból jönnek a befektetök.
Magyarok válasszatok!

Külömben senki nem akarja elvenni a magyarok megsporolt pénzét mert az nem sok és nem érdekes sem az IMF-nek sem az EU-nek.
Hülyeségeket mindenki irhat de a legfontosabb az hogy ÖNÖK megértik most már akkora a balhé hogy valószinüleg már késö és ez csak a magyar kormány és a magyar állapolgárok tették.
Èbresztö! Hallo van valaki otthon aki gondolkozik?

"Miért akarja az IMF elvenni a magyar bankbetétesek megtakaritásait ? Milyen alapon akarja az EU és az IMF a magyar középosztállyal megfizetetni a görög csődöt ???"

Nem akarja az IMF elvenni a betétesek pénzét, az ellenkező a célja, pontosan megőrizni hivatott az államkötvények értékét, azaz az államcsőd elkerülése. Mivel a magán emberek betéteire az állam vállal garanciát kb 10-12 M Ft-ig, ezért ha az állam nem megy csődbe addig biztosítva van a betétállomány. Azonban, ha az állam csődbe megy, akkor számolni kell vele, hogy a bankokat is magával ránthatja, mivel a bankok olyan mennyiségű állampapírt vásároltak a betétesek/számlatulajdonosok pénzén, hogy annyi pénzt más forrásból képtelenek előteremteni. Külföldi bankoknál persze felvethetődik, hogy akkor a küldföldi bank nyújthat ide forrásokat, de ezt nem biztos, hogy megteszi, sőt ha bankellenes törvényeket hoznak itt feltehetően nem fog ilyet tenni..

Az EU-nál gyakorlatilag az a kérdés, hogy egyrészt az EU egy gazdasági szövetség, ha egyik tagállam bajba kerül akkor a többinek illenék kimenteni, csakhogy a kimentés akkor lenne jogos, ha az alapszabályokat (pl deficitcél, EU-s szabályok figyelembevétele törvénymódosításoknál) betartják az országok. Csakhogy ezekből bizonyos részeket sem a magyarok sem a görögök nem tartották be. Ezeknek a betartása esetén elvárható lenne, hogy kimentsenek bárkit is.

Magyarok esetén főleg a jogszabályokkal van baj, a görögöknél meg a deficittel, ott a szabályokkal nincs olyan gond. Ugyan mondtak a Görögöknek ilyen-olyan megszorításokat, hogy hajtsanak végre - ez már kérdésesebb, hogy ebbe mennyire szólhatnak bele. Igazából, ha a deficitcél megvalósulna náluk, akkor nem lenne szabad beleszolni, hogy ezt hogyan teszik, hacsaknem valami telejsen ésszerűtlen dolgot tesznek, ami a jövőbeli deficitcélt veszélyezteti - de ez a rész vitatható.

Magyarországon jelenleg az a veszély fenyeget, hogy a piaci szereplők pánik szerűen válnak meg a forinttól, államkötvényektől, ezzel csődbe tudják kergetni az országot. Csak képzeld magad egy magánbefektető helyébe, nem adnád el az 5-10 éves államkötvényed, ha látod, hogy még 0-10% bukóval kiszállhatsz vagy más megelőz és ők kiszállnak te meg bennmaradsz és mások miatt bekövetkezi az államcsőd. Logikus nem, hogy kiszállsz te is minél előbb? Ha látják az árfolyamot esni, akkor egyre többen gondolják ezt és felszöknek az állampapír hozamok olyan magasra, hogy képtelenség annyi kamatot fizetnie az államnak.

Miért akarja az IMF elvenni a magyar bankbetétesek megtakaritásait ? Milyen alapon akarja az EU és az IMF a magyar középosztállyal megfizetetni a görög csődöt ???