Telefonáláson, takarításon is spórolna a BKV

Eddig tizenegy hatékonyságnövelő és kiadáscsökkentő intézkedést vezetett be a BKV, ezektől ötmilliárd forint megtakarítást remélnek - közölte a közlekedési vállalat kedden.

Megkezdték az új buszüzemeltetési modell bevezetését, ennek keretében megkezdhető a buszpark cseréje.

Mintegy félmilliárd forintot spórolna a BKV a telekommunikációs költségek visszafogásán, ebből 450 milliót a telephelyek közti kommunikációs vonalak sávszélességének csökkentésével, további 25-25 millió fogható meg a mobiltelefon-, valamint a vezetékestelefon-szerződés újratendereztetésével. Jelezték továbbá, hogy a Nokia-Siemens Trafficom szerződésének felülvizsgálatát is megkezdték.

A biztosítási díjakon is spórol a BKV, a hatályos vagyonbiztosítási szerződés keretében erre az évre is a 2011-es tarifákat alkalmazzák, valamint 10 millió forint kedvezményt kapott a társaság, ezzel összesen 81 millió forint takarítható meg. Az utas-balesetbiztosítási módozatot felmondták, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon pedig csaknem 300 millió spórol a BKV.

Visszafogják a takarítási költségeket is, a lejárt alvállalkozói szerződés helyett nem kötöttek újat, hanem saját hatáskörben látják el a feladatot. A reklámfelületekkel kapcsolatban új eljárást kezdeményeztek, és ettől a bevételek növekedését remélik.

A beszerzési költségeket is csökkenteni szeretné a BKV, ezt már korábban elkezdték, a szakterület átszervezésével négymilliárd forintot takarítottak meg. Csökkentették a vezetői béreket is, a teljes bérstruktúrát megváltoztatták, a megtakarított összeg mintegy 300 millió forint.

Üres polcok egy BKV-s buszgarázs raktárában. Elfogytak a cserealkatrészek Fotó: MTI / Máthé Zoltán

A kollektív szerződést a cég január 1-jével felmondta, a felmondás három hónap múlva lép életbe, addig pedig a szakszervezetekkel újratárgyalják a dokumentumot. A BKV milliárdokat szeretne megspórolni a szerződés módosításával.

A tavaszi paraméterkönyv-módosításkor a BKV megszünteti az éjszakai szolgálati járatokat, ezzel mintegy 124 millió forint takarítható meg. Tudatosan vállalnák, hogy romlanak a munkavállalók lehetőségei, de ezzel közpénzek megtakarítására nyílna lehetőség. Azon agglomerációs települések esetében, ahova BKV-járat nem indul, a szolgálati járatok közlekedése megszűnik, az ott élő járművezetők és dolgozók olyan munkabeosztást kapnak, hogy a nappali elővárosi hálózatot igénybe véve tudjanak munkába vagy hazajutni.

Szigorították és 2012-ben is szigorítják a jegyellenőrzést, ebben továbbra is részt vesznek a közterület-felügyelők, és egyre több vonalon vezetik be az első ajtós felszállási rendszert.

Az elmúlt hét végén a BKV-figyelő blog több szerződésről azt írta, hogy túlárazták őket. A BKV erre úgy reagált, hogy a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgálják, szükségességüket ellenőrzik, de a vállalat olyan feladatokat is ellát, amelyek nem tartoznak szorosan a fővárosi közlekedéshez, mégis a BKV-ra hárulnak. Hangsúlyozták, hogy a BKV minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn azt közölte, hogy a BKV baja nem az, hogy rosszul gazdálkodik, hanem az, hogy a megrendelt szolgáltatásokat nem fizetik ki. Hangsúlyozták, hogy a BKV idei működése 139 milliárd forintba kerül, ebből az utasok 50 milliárd forintot (jegyárbevétel), az állam pedig 16 milliárd forintot (árkiegészítés a tanuló- és nyugdíjas bérletek után) ad, mintegy 73 milliárd forint a különbség, amit nem fedez senki.

Fotó: Túry Gergely

Szerdán a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalt volna a BKV gazdasági helyzetének megoldásáról, de az ülést a Fidesz-KDNP-frakció kérésére elhalasztották.

Döntöttek volna egyebek mellett arról, hogy a főváros 15 százalék forrást zárol az intézményeknél, és az összeget a BKV működési céljaira fordítja, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt ad április 30-ig, befagyasztja az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelés következhetett volna. Ezen intézkedések feltétele volt, hogy a kormány szabadítsa fel a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és adja meg a főváros által kért 21 milliárd forintos segítséget.