Készülő OECD-jelentés: Cséfalvay a szakmaiságnak örül

A kormány és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyaránt a pénzügyi stabilizációt, a kiszámíthatóságot, az adósságcsökkentést, a gazdasági növekedés erősítését, a foglalkoztatás javítását és az egészségügy hatékonyságának erősítését tekinti prioritásának Magyarországon - mondta a nemzetközi szervezet párizsi székházában rendezett keddi vita szünetében Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a készülő országjelentésről.

Az OECD Gazdasági Fejlettséget Vizsgáló Bizottsága (EDRC) várhatóan február végén, március elején hozza nyilvánosságra a magyar gazdaságpolitikáról készített értékelését. A tagállamokról 18-24 havonta elkészülő országtanulmányok a gazdasági teljesítmény tartós javításának lehetőségeit és feltételeit veszik sorra, valamint a makrogazdasági folyamatok mellett a strukturális politikák értékelésére is kitérnek. Magyarországról 2010 februárban jelent meg utoljára ilyen értékelés.  

A kedden megvitatott tanulmány tervezetét az OECD Titkárságának Magyarországgal foglalkozó szakértői készítették. Az EDRC ülésen a Titkárság, valamint a 16 fős magyar delegáción kívül valamennyi OECD-tagország, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői vettek részt. A fiskális folyamatok vizsgálatát is magában foglaló makrogazdasági elemzés mellett ez alkalommal a munkaerő-piaci politikák és az egészségügy kérdését is vizsgálja az országjelentés.

Cséfalvay Zoltán Fotó: MTI / Földi Imre

Cséfalvay Zoltán azt mondta, azért örül a tanulmánynak, mert miközben Magyarország gazdaságpolitikájával kapcsolatosan "nagyon sokfajta híradás" jelenik meg, az OECD alapvetően szakmai szempontokból vizsgálja a kérdéseket. "Ez kitűnő alkalom arra, hogy szakmai adatokra és tényekre alapozva lehessen a magyar gazdaságpolitikáról megfogalmazni véleményt, valamint szakpolitikai alternatívákat megvitatni" - hangsúlyozta az államtitkár. 

A megbeszélés egyik fő témája Cséfalvay Zoltán tájékoztatása szerint az volt, hogy milyen lépésekkel (szabályokkal, intézményekkel vagy reformokkal) lehet erősíteni a Magyarország iránti bizalmat. A résztvevők vitát folytattak a Költségvetési Tanács szerepvállalásáról és jogosítványairól, a magyar alkotmányban szereplő adósságfékről - amely mint az államtitkár jelezte, uniós szinten az adósságcsökkentést érintően többszörösen megfogalmazott elvárásnak felel meg, de az uniós országok többségében még nem alkalmazott módszer -, valamint az egykulcsos adóra való átmenet során felmerülő nehézségek kezelésére szolgáló szakpolitikákról.  

Az államtitkár hozzátette, hogy a növekedési kilátások és egyéb mutatók szintjén az elemzést az OECD már lezárta. Jelenleg elsősorban a magyar kormány tart tájékoztatást az elmúlt másfél hónapban elfogadott törvényi és intézményi változásokról, valamint néhány frissebb adatról.

Az országjelentés nyolc hónapos előkészítése keretében az OECD szakértői kétszer jártak Magyarországon: 2011. június 14-17. között információgyűjtő célú szakértői találkozókon, november 2-4. között pedig az ismételt információszerzésen túl előzetes ajánlásokat is megvitatottak magyar felsővezetőkkel, kormányzati és független szakértőkkel.