IMF: "2012 így a gyógyulás éve lehet"

A pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása érdekében az euróövezetben az eddiginél erősebb ütemű gazdasági növekedésre, a válság terjedését gátló "tűzfal" magasítására és az integráció további mélyítésére van szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint.

Christine Lagarde hétfőn Berlinben a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség együttes erőfeszítéssel kiránthatja a világgazdaságot a mélybe húzó örvényből, "2012 így a gyógyulás éve lehet". Ugyanakkor a második világháborút megelőző nagy gazdasági világválsághoz hasonló helyzet is kialakulhat, ha elmaradnak a szükséges lépések.

Az euróövezetben az államháztartási egyensúly mellett törekedni kell a gazdasági növekedés ösztönzésére is - mondta Lagarde. Hozzátette: számos országban nincs más választás, mint a gyors és súlyos megszorítás "de ez nem mindenütt van így. Van az euróövezetnek egy kiterjedt magva, ahol a kiigazítás fokozatos is lehet", és azokban az országokban, ahol van "költségvetési mozgástér", fontolóra kellene venni a 2012-re tervezett kiigazító lépések átütemezését a közös gazdaságösztönző erőfeszítések támogatása céljából - fogalmazott az IMF vezérigazgatója, megfigyelők szerint mindenekelőtt az igen kedvező államháztartási helyzetben lévő, ám költségvetési szigort hirdető német kormányra utalva. 

Javaslatának második eleméről, az állandó válságkezelési rendszerre (ESM) fordítandó források növeléséről szólva kifejtette, hogy az eddig tervezettnél "magasabb tűzfal" nélkül Olaszország és Spanyolország is "fizetésképtelenségi válságba kerülhet abnormális finanszírozási költségekkel", ami veszélyeztetheti az egész euróövezeti rendszer stabilitását. 

Ezért a júliusban életbe lépő ESM 500 milliárd eurós keretét növelni kell. "Nem azt mondom, hogy duplázzuk meg"- fűzte hozzá Lagarde egy éppen hétfőn kibontakozott vitára utalva: Mario Monti olasz kormányfő a Der Spiegel beszámolója szerint úgy véli, hogy meg kell kétszerezni az ESM keretét annak érdekében, hogy helyreálljon a piacok bizalma és csökkenjenek végre az állampapírhozamok, ebben pedig elsősorban Németországnak kell nagyobb szerepet vállalni.

Németország azonban nem támogatja a javaslatot, Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján azt mondta, Berlin álláspontja szerint jelenleg nincs szükség az ESM keretének megduplázására. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke középutas megoldást képvisel, a Der Spiegel szerint azt javasolja, hogy helyezzék át az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) tőkéjét az ESM-be, amely így 750 milliárddal rendelkezhetne.

Christine Lagarde hétfői beszédében kifejtette: a tűzfal magasításában az EKB-nak is közre kell működnie hangsúlyosabb állampapír-piaci jelenléttel és a banki finanszírozás fokozottabb támogatásával. Javaslatának harmadik elemeként kifejtette, hogy szükség van a költségvetési politika szorosabb összehangolására. Ennek része lehet a Németország által ugyancsak elutasított közös euróövezeti kötvény, amely "hozzásegíthet a piacok meggyőzéséhez az európai gazdasági és monetáris unió jövőbeni életképességéről".