Végtörlesztés helyett: jelentős kedvezményt ad a kormány a közalkalmazottaknak

Komoly kedvezményt ad a kormány azoknak a közszférában dolgozó devizahiteleseknek, akik akartak, de nem tudtak végtörleszteni. Ha belépnek az árfolyamvédelmi programba, 3 százalékpontos kamattámogatást kapnak a rögzített és a piaci árfolyam különbségéből felhalmozódó tőketartozásra, amihez gyermekenként további 1 százalékpontos kamattámogatás jár.

Nagy adakozással igyekszik helyrehozni a kormányzat, hogy a közszférában dolgozók nagy része lecsúszott a végtörlesztésre szabott január 30-i határidőről. Jelentős kedvezményben részesítené ugyanis azokat a közalkalmazottakat, akik bankjuknál tavaly december végéig jelentkeztek végtörlesztésre (és ezt jelezték munkáltatójuk felé is), de nem tudnak kiszállni a devizahitelükből. A legutóbbi adatok szerint 70 ezer közalkalmazott kért végtörlesztést.

Mint a konstrukció kidolgozásával megbízott Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményéből kiderül, a jókora kedvezményt az árfolyamgáton keresztül kaphatják meg a közalkalmazottak. Amennyiben jelentkeznek a programra, az állam gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt nekik a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatás jár.

Ezen felül még egy vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Ez egy olyan törlesztőrészlet-támogatás, melynek összegét úgy határozzák majd meg, mintha a közalkalmazottak 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2) törlesztették volna hitelüket. A közszférában dolgozók kérelmét egyébként a bankok soron kívül bírálják el, ami akár több hónapos előnyt is jelenthet a versenyszférában dolgozó devizahitelesekkel szemben.

Fotó: Horváth Szabolcs

Arról, hogy ez mennyibe kerül majd a költségvetésnek, az NGM közleménye nem tesz említést. Az NGM közleménye szerint a kormány az Országgyűlés idei első üléséig (február 13.) benyújtja a fent felsorolt feltételek szerinti törvényjavaslatot. A közszférában dolgozó jogosultaknak a törvény hatálybalépését követően kell jelezniük bankjuknak, hogy be akarnak lépni az árfolyamgát-rendszerbe.

Ez jelentős segítség a közalkalmazottaknak, hiszen gyermekszámtól (illetve a devizahitelük kamatozásától) függően akár az is lehetővé válik, hogy 5 évig kamatmentesen fizetnek kevesebbet - mondta a hvg.hu-nak Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője.

A kamatot már elengedték

Mint ismert, a törvény a devizahitelesek számára 2011. december 31-ig tette lehetővé, hogy belépjenek az első árfolyamvédelmi programba. Ez lényegében azt jelentette, hogy rögzített árfolyam mellett (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2) fizethetik törlesztőrészletüket 2014 végéig.

Az eredeti konstrukció szerint a rögzített árfolyam és a piaci devizaárfolyam közötti különbség külön forint gyűjtőszámlán gyűlik minden adósnak. A kormány 2011. december 15-én megegyezett a Bankszövetséggel, mely szerint a korábbi árfolyamgát rendszerét a hitelesek számára meghosszabbítja és kedvezőbbé teszi. A megállapodás szerint a deviza jelzáloghitel-adósok 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig lesz biztosítva 2014 vége helyett.

Az új árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztést és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlán könyvelik. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint, tehát kedvezményesen kamatozik.