Kivitelezhetetlen az uniós csődgondnoki poszt egy szakértő szerint

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint a jelenlegi körülmények között szinte kivitelezhetetlen az a német javaslat, amely szerint létrehoznák a költségvetési biztosi pozíciót, hogy felügyelet alá vonják a görög költségvetést, ugyanakkor - hívta fel a figyelmet a szakértő - folyamatosan foglalkozni kell a görögországi helyzettel.

A szakértő azt követően nyilatkozott hétfőn, hogy a brit Financial Times korábban azt írta, a német vezetés azt szeretné, hogy Görögország a következő mentőprogram fejében adja át a költségvetéssel kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti költségvetési biztosnak. Gálik Zoltán úgy látja, ez csak "politikai ötletelés" volt, a javaslat nem megoldható, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a görög államadósság helyzete nem lezárt probléma, azzal továbbra is foglalkozni kell. A terv arra utalhat, hogy a német vezetés attól tart, a görögországi "irányított államcsőd irányíthatatlanná" válhat, amit csak nagyon szigorú ellenőrzéssel lehet elkerülni - vélekedett.

A görög kormány már jelenleg is csak erős korlátok között folytathatja költségvetési politikáját, és a tágabb értelemben vett gazdaságpolitikája is "meglehetősen szigorú európai uniós felügyelet alatt áll" - mondta. Kifejtette: ugyan a magánhitelezőkkel folytatott tárgyalások lezárása már "belátható közelségben" van, a megállapodás keretében a görög államadósságból a magánhitelek 50 százalékát elengednék, de nagyobb problémát jelent, hogy további kiadáscsökkentő intézkedésekre van szükség, hogy az ország tarthassa az államadósság-szolgálatokat.

Bár az elmúlt időben úgy tűnt, "kicsit magához térhet a görög gazdaság", az ország "ugyanabban a csapdában van", mint a többi európai állam: komoly megszorítások közepette kellene serkentenie a növekedést - mutatott rá. Úgy vélte, további népszerűtlen lépésekre lesz szükség Görögországban. A szakértő ugyanakkor megjegyezte: ugyan Görögországban heves ellenállás követte a német javaslat nyilvánosságra kerülését a költségvetési biztosról, nem feltétlenül lenne kedvezőtlen az országnak, ha ezeket a szükséges, de népszerűtlen intézkedéseket nem Athén, hanem "Európa hozná meg".

Gálik Zoltán szerint azonban nincs meg a jogszabályi háttere annak, hogy létrehozzák a költségvetési biztosi pozíciót, ehhez az uniós jogot kellene módosítani, amire "semmi esély sincs, egészen biztosan nem mennének bele az országok". Az sem lenne megoldás, ha az éppen hétfőn tárgyalt, többek között a költségvetési fegyelem fokozásáról szóló szerződésbe foglalnának bele rendelkezést a posztról, hiszen ez egy kormányközi dokumentum, amelyben nem kötelezhetik az Európai Bizottságot a biztosi pozíció megteremtésére - fogalmazott. Mint mondta, megoldást jelenthetne, ha az egyik létező biztosi poszt jogosítványait bővítenék ki, de ennek megvalósítására sem látszik jelenleg túl nagy esély.

Szombaton a brit Financial Times azt írta, hogy a német kormány szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós mentőprogram fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti költségvetési biztosnak. Ez az új euróövezeti biztos vétójogot kapna a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal. Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter vasárnap az EU-országokat a szolidaritás és az egyenlőség elvének egyidejűségére figyelmeztette.