Népszabadság: kivárnak a bankok az önkormányzatokkal

A jövő évtől jelentős változások várhatók az önkormányzatok gazdálkodásában és költségvetésében, az erre vonatkozó jogszabályok azonban még nem ismertek. A bankok a kormányzati szándékok ismeretének hiányában ma még nem tudják megítélni, hogy mely település lesz hitelezhető vagy jól hitelezhető - írja a Népszabadság pénteki számában.

Talán az első fél év vége felé tisztább lesz a kép, addig csak a támogatás és bevételmegelőlegező típusú hitelek finanszírozása várható, illetve nagyon indokolt esetben az éven túli hitelek és kötvények átstrukturálása, megfelelő feltételek mellett - mondta a lapnak egy ezzel a területtel foglalkozó bankár.   

Az önkormányzatok 2007-2008-ban sorra bocsátották ki a - döntően devizaalapú, jellemzően svájci frankban jegyzett - kötvényeket, s bár az így bevont források egy részéből a korábbi, rövid lejáratú hiteleket váltották ki, a tartozásállomány így is rövid idő alatt a duplájára nőtt. A tavaly decemberben közel ezermilliárd forintos hitel- és kötvényállomány ráadásul a helyhatóságok alig tizedénél, mintegy 300 önkormányzatnál, a nagyobb településeken, a megyei jogú városokban, a fővárosnál, illetve a kerületeknél összpontosul - ismerteti a lap.

A Helyi Obszervatórium tanulmánya szerint az indokolatlan mértékű eladósodás (a nonprofit szervezet adatai alapján a pénzügyi kötelezettségek növekedését sem a szektor deficitje, sem az uniós támogatások intenzitása, a brüsszeli források mellé szükséges önerő mértéke nem indokolta) azonban eddig nem okozott különösebb problémát - írja Népszabadság.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint szeptember végén az önkormányzati hitelek mindössze 1,5 százalékát nem törlesztették 90 napnál régebben, míg a lakossági jelzáloghiteleknél ez az arány 10 százalék volt, a vállalkozásoknál pedig meghaladta a 14 százalékot.

A jó mutató azonban elsősorban annak köszönhető, hogy az önkormányzatok eddig főleg csak a kamatokat fizették a kötvények után, a jellemzően 3-5 éves tőketörlesztési kuratóriumok azonban 2010 végén kezdtek lejárni, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint tavaly év végén a településeknek már az értékpapírok felénél el kellett kezdeniük a visszavásárlást.

A jegybank úgy kalkulál, hogy 2013 végére ez az arány eléri a 90 százalékot, s a teljes hosszú távú kötelezettségállományhoz kapcsolódó törlesztési teher 2012-2013-ra 81 milliárd forintra nőhet (ebből 30-40 milliárd a kötvény, a többi hitel), szemben a tavalyi 60 milliárd forinttal. Az MNB arra számít, hogy az önkormányzatok valószínűleg nem tudják majd az eredeti feltételek, lejáratok szerint törleszteni adósságukat.

Az ésszerűbb gazdálkodást a kormány is igyekszik kikényszeríteni. Januártól szigorodott a likvid hitel definíciója, a kezességvállalás feltétele és az adósságszolgálati korlát, miközben szűkült a hitelek fedezeteként figyelembe vehető bevételek köre. Az adósságot keletkeztető ügyletek egy részéhez a kormány előzetes hozzájárulása kell, és 2013-tól is jelentős változások várhatók az önkormányzatok gazdálkodásában és költségvetésében - írja a Népszabadság.