Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Nincs kapacitása a magyar államnak egy új nemzeti légitársaság létrehozására - írja közleményében Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. Ha mégis így döntene a kormány, azt a költségvetés, de főleg az emberek pénztárcája bánhatja.
|
Bármennyire is szeretne a magyar kormány zöld mezős beruházás keretében létrehozni egy új nemzeti légitársaságot, ezt nem fogja tudni megengedni magának, írta közleményében az elemző. Ehhez ugyanis 5 milliárd forintos tőkére és 30 milliárdos eszközállományra lenne szükség, erre pedig a jelenlegi költségvetésből nem futja.
Azt is csak remélni lehet, hogy az új társaság jövedelmezőbben működne, mint a Malév vagy akár a többi, állami tulajdonú közlekedési vállalat. Igaz, az új társaság legalább tiszta lappal, adósság nélkül indulna. A gazdaságos működést viszont az is veszélyeztetné, hogy a Ryanair és a Wizz Air máris új járatokat indít Budapestről, illetve sűríti a járatokat. Mivel valószínűleg más társaságok is követni fogják a példájukat, az „új Malévnak” egy igencsak telített piacon kellene részesedést szereznie.
Az elemző szerint félő, hogy az úgynevezett „gazdasági nacionalizmus”, ahogy a Mol esetében, itt is győzni fog, és bár a körülmények alkalmatlanok erre, létrejön egy új nemzeti légitársaság. Ehhez persze szükség lenne a nem ortodox gazdaságpolitika további lépéseire is, például a nyugdíjtartalékok újabb megnyirbálására vagy további különadók kivetésére. És ezek csak a legkézenfekvőbb ötletek, írja a Nomura igazgatója. Ráadásul ha mindez bekövetkezik, az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásokra is hatással lehet.
|
|
Fotógalériánk a MALÉV történetéről - kattintson a képre! Fotó: Fazekas István |
A Malév múlt heti csődjének előzményei januárra vezethetők vissza, az Európai Bizottság döntéséig, írja elemzésében Montalto. Megemlíti azt is, hogy ezt követően a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a légitársaságot. Az elemzők ezek után arra számítottak, hogy a Magyar Fejlesztési Bank segítségével sikerül kigazdálkodni az EU-s büntetést és tovább működhet a cég, a hitelezők bizalma azonban megrendült, és végül ez vezetett az összeomláshoz. Montalto azt is megemlíti, hogy bár a Malév rendszeresen kapott pénzt az államtól, tavaly augusztusban 5 milliárd, novemberben 4,2 milliárd, decemberben pedig 5 milliárd forintot, mégis veszteséges volt.
Kinyomtatom
Elküldöm
+0.53%
-1.25%