A hét, amikor Orbán bezzegcége is tömeges kirúgásokról döntött

Tovább folytatódik a marakodás a Malév koncán, az utasok futnak a pénzük után, a konkurens légitársaságok pedig igyekeznek minél jobb pozíciót szerezni a felfordult piacon. A Nokia több mint 2000 embert bocsát el komáromi gyárából, késik a bérkompenzáció a közszférában, miközben a csőd szélén táncoló BKV felső vezetői "megérdemelt" prémiumuknak örülhetnek. Orbán Viktor konkrétumok nélküli évértékelőt tartott, az egri frakcióülés azonban nemcsak arról szólt, hogy a külföld meg akarta-e puccsolni a kormányfőt - hanem kiderült az is, csatlakozunk az új uniós paktumhoz. A hvg.hu heti összefoglalója.

A Malév-csőd ezen a héten is a vezető hírek közé tartozott. Igaz, most már nem az okokat keresgélték, sokkal inkább azt, hogyan tovább.

Az egyik legégetőbb kérdés mindenképpen az utasok kártérítése. Ennek érdekében a kormány módosította kártalanítási rendeletét is. E szerint kártalanítás jár a jegyátfoglalás, új jegy vásárlása és egyéb kiadások után, ha a Malév-leállás miatt következtek be. Közel 418 ezer foglalást tartanak nyilván: akik már kifizették a repülőjegy árát, visszatérítésre jogosultak; ez a Malév szerint mintegy kilencmilliárd forintot jelent.

Azt is közölték, hogy a Malév csoport dolgozói, beleértve a leányvállalatok munkavállalóit is, megkapták a januári bérüket, a 2600 munkavállaló nagy részét azonban el fogják bocsátani. Közben a fogyasztóvédők arra figyelmeztetnek: a Malév-jeggyel rendelkezők minden esetben írásban, ajánlott, tértivevényes levélben küldjék el kártalanítási igényüket.

A kormány nem tett le abbéli szándékáról, hogy új nemzeti légitársaságot hozzon létre, akár egy nagy légi fuvarozó regionális központjaként. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára egy interjúban azt mondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium keresi a piaci rést. Nehéz eldönteni, hogy csupán porhintésről van-e szó, vagy a kormány valóban most eszmél, hogy  Malév leállásával akár több mint 100 milliárd forint is kieshet az éves idegenforgalmi többletből.

Jönnek: Ryanair, Wizzair Fotó: Stiller Ákos

A bökkenő csak az, hogy Európa-szerte sorra kerülnek veszélybe a légitársaságok, miközben a keresett piaci rést addigra mások betöltik. A Malév törzsutaspontjait például átveszi az Air Berlin, a Budapest Airport (BA) pedig utólagos, az előző év eredményeinek figyelembe vételével elszámolható kedvezményekkel csalogatja a légitársaságokat. A BA és a Ryanair között viszont állt a bál: a Ryanair úgy kezdte el árulni a jegyeket, hogy közben még nem szerződött a reptérrel, a légitársaság viszont állítja: már korábban elindultak a tárgyalások. Sőt, Michael O'Leary Ryanair-vezér csütörtökön azt is elárulta: a Liszt 2-ről indulnának, jelentős állami támogatásal, aminek az anyagi oldaláról azonban nem közölt részleteket - igaz, szombaton azt kellett írnunk, hogy lehet, ez is csak blöff volt.

A Malév-sztorihoz kapcsolódó bűnbakkeresés a héten tovább gyűrűzött: Budai Gyula a Budapest Aiport privatizációs szerződéseire hivatkozva, mindenkit felüllicitálva, ezermiliárd forintos károkozásról beszélt. A történet nagyjából arról szól, hogy ha a Malév kiesése miatt üzletileg ellehetetlenül a reptértársaság, akkor a privatizációs szerződés értelmében mekkora kártérítéssel tartozik a magyar állam. Szocialista politikusok sora, illetve Oszkó Péter is cáfolta, hogy Budainak igaza lehet, az atlatszo.hu pedig bejelentette: közérdekű adatigényléssel fordult a korrupcióellenes kormánybiztoshoz, hogy adja ki a vonatkozó szerződések másolatait.

Régen minden jobb volt – a Nokia is

Egyetlen nap alatt vált az Orbán Viktor évértékelőjében bezzegcégként emlegetett Nokia gonosz multivá, amikor a cég szerdán bejelentette, hogy 2300 dolgozót elbocsát komáromi gyárából. A döntés azonban nem volt teljesen váratlan: már tavaly szeptemberben szó volt róla, hogy két másik gyártóbázisa mellett a komáromi üzem működését is felülvizsgálja, és az már akkor kiderült, hogy várhatóan Ázsiába telepíti át a gyártási tevékenységet.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége megdöbbent a bejelentésen, ráadásul úgy vélik, a jelek szerint a magyar kormány illetékesei nem nagyon ismerik a gazdaság valódi folyamatait. A komáromi polgármester egyelőre keresi a megoldást, mi legyen az elbocsátottakkal, bár a Nokia minden támogatást megad mind az állam, mind a város részére. A Nokia az elbocsátások után is a régió legnagyobb foglalkoztatója marad, ám kérdés, meddig. A telefonokon futó Symbian operációs rendszer programozása megmarad Komáromban, viszont két-három éven belül a cég átáll a Windowsra - ez pedig jóval kevesebb programozót kíván.

Mennek: elbocsátások a Nokiánál Fotó: MTI / Krizsán Csaba

Hiányzó bérkompenzáció, pórul járt végtörlesztők

Azok sem feltétlenül örülhetnek, akiknek van munkájuk. Főleg a közszférában dolgozók bosszankodhatnak, hiszen hiába hirdette meg a kormány a bérkompenzációt, sokak fizetésében még híre-hamva sincs ennek. A kormány ugyan hétfőn megállapodott a versenyszférán belüli bérkompenzációról a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, de még a közszférában sincs letudva a dolog, ráadásul a jogszabály alá eső közalkalmazottak sem egyformán örülhettek. A BKV-dolgozók ugyanakkor felháborodtak azon, hogy míg a vállalat tájékoztatása szerint az ő bérkompenzációjukra nincs forrás, a vállalat vezetősége prémiumot kapott. Fideszes politikusok sürgetésére, valószínűleg ennek hatására mondott le pénteken Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója.

A kormány adósmentő csomagjának szerves részét képező végtörlesztés lezárása sem halad zökkenőmentesen: körülbelül tízezer panasz érkezett eddig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ezzel kapcsolatban. Több esetben hiába adták le időben a megfelelő igazolásokat az ügyfelek, a bankok tévesen tájékoztatták őket, nem töltették ki velük a szükséges papírokat, így elutasították a kérelmüket.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közben a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően benyújtotta az árfolyamvédelem második verziójáról szóló törvénymódosítást, ami elsősorban abban tér el a tavalyi első változattól, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják.

A kormány eddigi gazdasági lépései a szakértők szerint sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Vámosi-Nagy Szabolcs a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: az egykulcsos adórendszer csak egy szűk rétegnek kedvez, és csökkenti a fogyasztást.

Sci-fi-hős a gyorsnaszád élén

Pénteken az egri frakcióülésről jelentették: a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatot, amely azt indítványozza, hogy Magyaroszág csatlakozzon az új uniós paktumhoz. Eszerint az aláírók (a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok) államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. A szerződés értelmében minden ország egy automatikus kiigazítási mechanizmus életbeléptetését helyezi kilátásba olyan esetekre, ha a hiány túlzott mértékben meghaladja a küszöböt. Az aláíró országoknak alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást.

Elmúlt egy, jön a következő: Orbán évet értékel Fotó: Stiller Ákos

Ennek fényében komikus, hogy a miniszterelnök hét eleji évértékelőjében az EU-t az alkoholhoz hasonlította. Az Orbán-beszéd túl sok újat nem hozott: a kormányfő szerint a középosztálynak szövetséget kell kötnie a nyugdíjasokkal és a felzárkózni akarókkal. Bejelentette, hogy a képzetlen közmunkások szombatonként iskolába fognak járni és - mint már fentebb kitértünk rá - továbbra is csak azokat a külföldi befektetőket kell támogatni, akik "tisztességes haszon mellett" adnak munkát, mint az Audi, a Nokia, az Opel, a Mercedes.

Kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor beszédéből a gazdasági elemzők, de felhívták a figyelmet arra, hogy konkrétumokról nem esett szó. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az ország olyan gazdasági helyzetbe került, amelynek alapján újabb finanszírozási csomagra lesz szüksége, ugyanakkor a különutas gazdaságpolitika mellett a hitelszerződés aláírására nem nagyon lenne lehetőség.

Ez a különutas gazdaságpolitika nemcsak az elemzőket, de az Európa-jogi perbeszédverseny szervezőit is gondolkodásra késztette. A minden évben megrendezett verseny fő témája idén a magyar politika és a válságadók. A kitalált jogesetben Orbán Viktor a Dűne gonosz klánjának populista, karizmatikus sarja, aki különadókkal bünteti meg a külföldi vállalatokat, amiért hatalmas nyereségre tettek szert az adófizetők és a fogyasztók számlájára.