Andor: át kell értékelni a nyugdíjak szerepét Európában

A társadalom idősödése és a válság miatt egész Európában át kell értékelni a nyugdíjak szerepét - hangsúlyozta Andor László uniós biztos szerdán az MSZOSZ nyugdíjrendszerről rendezett konferenciáján.

Egyszerre kell figyelembe venni a nyugdíjak hatását a munkaerő-kínálatra, a költségvetésre, valamint a szociális biztonságra - mondta, és a megoldásban alapvetőnek nevezte a szociális partnerek szerepét.

Andor László ismertette az Európai Bizottság nyugdíjrendszerről összeállított Fehér Könyvét, amely a nyugdíjrendszer problémáinak kezelésére is kínál megoldásokat. A probléma jelentőségét mutatja a nyugdíjakra fordított állami kiadások mértéke is, amely az EU 27 tagállamában a GDP 10 százalékát teszi ki, Magyarországon pedig, nem sokkal elmaradva az uniós átlagtól, 9 százalék - ismertette.

A felosztó-kirovó rendszereken egyre nő a nyomás az elöregedés miatt. A járulékemelés vagy a nyugdíjak csökkentése nem jelenthet megoldást, ezzel szemben az EB több olyan lépést is ismertet, amelyekkel egyszerre biztosítható a rendszer fenntarthatósága, nem erodálja az uniós gazdaság versenyképességét, megőrzi a nyugdíjak értékét és nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. A megoldás az EB szerint egyértelmű: többeknek kell hosszabb ideig dolgozniuk. A megoldások között szerepel a nyugdíjjogosultság magasabb szolgálati időhöz kötése, a nyugdíjak szintjének a várható élettartamhoz vagy a nyugdíjalap egyenlegéhez kötése.

Fotó: HVG Archív

A nyugdíjkorhatár emelése Andor László szerint nem kell, hogy elvegye a fiataloktól a munkahelyet. Ahhoz azonban, hogy az aktivitási rátát emelni lehessen, szigorítani kell a korhatár előtti nyugdíjazást, támogatni kell a hosszabb munkaviszonyt. Az EB javaslatai között szerepel a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának egyenlővé tétele is. A nemek közötti különbségek közül Andor felhívta a figyelmet arra, hogy a bérekben megjelenő különbség halmozottan jelenik meg a nyugdíjakban.

A Fehér Könyvben meglévő javaslatok alapján az EU folytatja a konzultációt, amelynek végén országspecifikus ajánlásokat is megfogalmaz majd - ismertette az uniós biztos.

Simonovits András, az MTA kutatója látványpolitizálásnak nevezte a kormány egyes lépéseit, amelyek között, mint mondta, vannak hibás döntések és "röhejes" megoldások is. A hibás megoldások közé sorolta például, hogy 40 éves jogszerző viszony után minden nő korhatártól függetlenül teljes nyugdíjat kap. Ez törést okoz a 40 éves határ két oldalán lévőknél, ellentétben áll a korhatáremeléssel, és a nemek között különbséget tesz - mondta. Kritizálta azt is, hogy az adójóváírás kivezetése miatti vállalati bérkompenzáció a nyugdíjkassza egyenlegét rontja, mintegy 130 milliárd forinttal.

A mostani ellenzéki pártoknak a kutató azt javasolta: ne ígérgessenek felelőtlenül, és támogassák a kormány ésszerű döntéseit, ha megszorítást jelentenek is. Egy esetleges következő kormány feladati közé pedig a megmaradó pénztártagok tb-jogainak visszaállítását, a 40 éves jogszerző viszony lezárását, a korhatár alatti nyugdíjak visszanevezését és a magánrendszer újraindítását sorolta.