Újabb megszorítások: kevés haszon, nagy kínlódással
A tavaly kezdődött kiigazítási káoszt tovább növelte a kormány, igaz, elkerülhető vele az uniós felzárkóztatási támogatások felfüggesztése. Ettől még jobban fájhat majd a betegeknek, a gyógyszergyáraknak, a patikáknak, és valószínűleg a BKV-n sem segít.
A kedden nyilvánosságra hozott újabb költségvetési kiigazítással a kormány elháríthatja az Európai Bizottság 2013-ra belengetett büntetését, melynek következtében hazánk 143,5 milliárd forint felzárkóztatási támogatástól eshetne el. Brüsszel azért jelentette be a példátlan büntetést, mert arra számított, hogy - dacára a 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárásnak és a mindenkori magyar kormány folyamatos ígérgetésének - jövőre megint az uniós 3 százalékos küszöb fölé kerül a deficitünk.
Az újabb csomag idén a GDP 0,1 százalékával (nagyjából 30 milliárd forinttal), jövőre 0,4 százalékkal (közel 100 milliárd forinttal) javíthatja a büdzsé egyenlegét. Utóbbi a brüsszeli 3,25 százalékos előrejelzés helyett 2,8 százalékos egyenleget eredményezhet, amit már tolerálna a bizottság is. Az újabb korrekció viszont a gyógyszertámogatások további megvágásával, a BKV támogatásának csökkentésével és a költségvetési intézmények kiadásainak további szűkítésével fog járni.
Kaotikus a kormány gazdaságpolitikája
Azt már szinte lehetetlen megállapítani, hogy az újabb csomag mihez képest fogja kiigazítani az állam pénzügyeit 2012-13-ban. Hiszen a kiigazítások sora ezekre az évekre már tavaly márciusban, a Széll Kálmán-terv bejelentésével elkezdődött. Akkor a kormány a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerkassza és az államigazgatás átalakítását ígérte. Azóta a Széll Kálmán-terv a Brüsszelnek kiküldött legutóbbi túlzotthiány-jelentés szerint erősen felpuhult és jóval kevesebb megtakarítás jöhet ki belőle.
Ezzel párhuzamosan azonban tavaly tavasszal a konvergenciaprogramba is betervezett egy 300 milliárdos kiigazító csomagot a kormány, amit a tavaly decemberben elfogadott 2012-es költségvetés egy újabb, több száz milliárdos megszorítással fejelt meg. Az idei csomag végösszege így körülbelül 1400 milliárd forint. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a költségvetésben a kormány már tavaly év végén zárolta az állami intézmények kiadásainak egy részét, így azok az idei évre már kaptak egy megszorítást, amire ráadásként jön a keddi határozatban megjelent intézményi beszerzési stop és költségcsökkentés.
Az állami intézményekre már tavaly is rájárt a rúd Matolcsy úgynevezett 250 milliárdos éven belüli zárolása miatt. Az állami kiadások csökkentése egyébként indokolt Magyarországon, hiszen az állam az ország össztermékének közel felét újraosztja. Csakhogy a jelenlegi zárolással is az lehet a probléma, mint a tavalyival volt: a költségvetési kiadások csökkentését nem olyan szerkezeti átalakításokkal éri el, amelyekből a hatékonyság és a színvonal javulása mellett tartós megtakarítás adódhatna, hanem pontosan az ellenkező oldaláról vág bele a történetbe, nagyjából úgy, mint az előző kormányok. Ez pedig később generálhat többletkiadásokat.
Gyógyszerkassza: nagy lesz a vágás
„Várjuk ki a végét, várjuk ki a végét” - csak ezt ismételgetve válaszolt Szócska Miklós a hvg.hu azon kérdésére, hogy mekkora lesz a legújabb gyógyszertámogatást érintő megszorítás, amelynek kidolgozására az egészségügyi államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen egy hetet kapott.
Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára már közlékenyebb volt, szerinte a Széll Kálmán-tervben meghatározott, idei évre eső 83 milliárd forintos kiigazításhoz néhány milliárdot csapnak még hozzá, jövőre viszont ennek sokszorosát. A hvg.hu által megkérdezett gyógyszeripari szereplőket váratlanul érte az újabb csomag, információink szerint a kormány még nem tárgyalt velük.
A kormányzat azt sem hajlandó megmondani, milyen lépéseket terveznek, így azt sem tudni, hogy a megszorítás kit hogyan fog érinteni. A Széll Kálmán-tervben egyelőre annyi szerepel, hogy a 343 milliárdos gyógyszerkasszát harmadával kell csökkenteni, mégpedig úgy, hogy a betegterhek ne növekedjenek és az ágazat ne roppanjon össze. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy csak azoknak a betegeknek nem nőttek jelentősen a terhei, akik elfogadták a kormány ultimátumát, azaz azt a gyógyszert váltják ki, amit előírtak, megpróbálnak egészségesebben élni, vagy inkább nem lesznek betegek.
A gyógyszerágazat szereplői szerint a kormányzat eddigi megszorításai is visszafordíthatatlan károkat okoztak: az elmúlt egy évben több száz dolgozót bocsátottak el, több szereplő kivonult Magyarországról, illetve több medicina – a Richternél például hat onkológiai és kardiológiai készítmény - gyártását abbahagyták.
Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója szerint nem lehet további megszorítást elérni a szektoron legfeljebb csak úgy, hogy a betegterhek tovább emelkednek, még több dolgozót bocsátanak el, vagy leállítják a gyártást. „Nem lehet elvárni egy hazai gyártótól, hogy inkább veszteséget termeljen” – mondta. Az tény, hogy 2003 óta ha pénz kellett, akkor a kormány megsarcolta a gyártókat, akik az elmúlt öt évben 240 milliárd forintot fizettek be különböző címen az államkasszába. Ebből a legtöbbet tavaly, 73,3 milliárd forintot.
A Széll Kálmán-terv eddigi intézkedései miatt a gyógyszergyártók hazai forgalma körülbelül húsz százalékkal esett vissza, ami miatt a patikák kerültek nehéz helyzetbe. Még ha valamelyik túl is éli az évet, biztosan szorítania kell a nadrágszíjon. A gyógyszerész kamara elnöke szerint viszont amennyiben a kormány további megszorításokat tervez, akkor a patikák negyede biztosan bezár.
| Kevés haszon nagy kínlódással |
Hogy mennyire nehéz helyzetbe került Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az újabb megszorításokkal, az is jelzi, hogy a Széll Kálmán-tervben leírtak, annak ellenére, hogy az iparnak és a betegeknek nagyon fájnak, a költségvetésre sincsenek olyan jó hatással, mint várták. Egyrészt már az első intézkedésekből várható megtakarításokat felül kellett írni tavaly, másrészt az egészségügyi kassza hiánya a vártnak közel a kétszerese volt januárban.
A 4 milliárdos különbözet oka egyrészt, hogy kevesebb járulék folyt be, illetve a chips- és baleseti adóból sem jött össze a várt bevétel. Másrészt viszont a gyógyszerkassza kiadásait nem tudták leszorítani. Januárban gyógyszertámogatásokra összesen 26,8 milliárd forintot fordított az állam, szemben az előirányzott 23,1 milliárd forinttal. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár magyarázata szerint a túlteljesítés abból fakad, hogy a nagy értékű gyógyszerek kórházi átsorolása csak februárban érezteti hatását, az azonban már árnyalja a képet, hogy ettől az intézkedéstől éves szinten 5 milliárd forintot vár az állam. |
BKV: ez még csak a régi nóta
A BKV támogatásának jövő évi csökkentése már az IMF-tárgyalások előszelét is jelezheti, hiszen a Nemzetközi Valutaalap minden adandó alkalommal kiemeli, hogy csökkenteni kell a közösségi közlekedésre fordított állami kiadásokat. A kormány már a Széll Kálmán-tervben a közösségi közlekedés reformját ígérte, de a 2012-re ígért Nemzeti Közlekedési Holding nem állt fel, a MÁV reformja pedig megfeneklett.
Amennyiben a kabinet a BKV-val mindössze annyit tesz, hogy csökkenti a költségvetési támogatását (az újabb kiigazításról szóló kormányhatározat csak erre utasítja a fejlesztési minisztert), akkor ugyanazt a nem bevált megoldást választja, mint minden eddigi kormány. A BKV ugyanis a rendszerváltás óta folyamatosan alulfinanszírozott, vagyis minden évben kevesebb támogatást kap (a bevételein felül), mint amennyiből az elvárt szolgáltatást el tudja végezni. Ennek végeredménye, hogy a vállalatot folyamatosan egyszeri támogatásokkal kell kisegíteni, miközben az adóssága újratermelődik, így előbb-utóbb át kell vállalni az adósságát (mint legutóbb 2002-ben).
A BKV majdnem 60 milliárd forint támogatást kap évente, és 60 milliárd folyik be jegy- és egyéb bevételekből, miközben a működése közel 130 milliárd forint. Az államtól éves szinten 16 milliárd forintot kap a kedvezményes jegyeken elért veszteségei kompenzálására (de ez nem elég a veszteségek ellensúlyozására) és 32 milliárdot normatív támogatásként (ami nem elég a költségekre). Ehhez a főváros további 10 milliárdot ad az utóbbi években kifejezetten arra, hogy a vállalat infrastruktúrájának és járműveinek romlását ellensúlyozza (de ez sem elég, és az eszközök nagyobb mértékben romlanak, mint amilyen mértékben javítják és cserélik őket, így ma már többszáz milliárd forintos ilyen költést kellene bepótolni).
Ennek alapján a BKV-nak több területen többletfinanszírozásra és/vagy olyan átalakításra lenne szüksége, amelynek köszönhetően kevesebbe kerül, de jobb szolgáltatást nyújt. Erre egyébként a fővárosi önkormányzat már tavaly elkészített egy átalakítási tervet, de a kormánynál elkalódott. Miután a kormány zárolta a BKV normatív támogatását és a vállalat a csőd szélére jutott, a főváros ismét elkészített egy BKV-koncepciót a kormánynak.
Az e-útdíj újabb határidejéről is lecsúszhatnak
Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek március közepéig javaslatot kell letennie a kormány asztalára az elektronikus útdíj 2013. július 1-jei bevezetéséről. A Széll Kálmán-tervben az e-útdíj bevezetésének eredeti határideje még 2013. január elseje volt, de Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára tavaly novemberben elismerte, hogy nem tudják tartani a céldátumot.
Németh Lászlóné azonban a kormány újabb határidejéről is jó eséllyel lecsúszhat, ugyanis Völner Pál tavaly azt is mondta, csak másfél év alatt lehet bevezetni a szlovákhoz vagy az osztrákhoz hasonló e-útdíjat. Ennek alapján, ha most azonnal kiírnák a közbeszerzési pályázatot, akkor is csak 2013 vége felé állhatna fel a rendszer. A csúszást valószínűsíti az Index februári értesülése is, miszerint 2014 előtt nem lesz e-útdíj.
Az NFM tervezetére hivatkozva a portál azt írta: a rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülne, és az első évben 110 milliárdot hozna az államnak (majd tizenhárom év alatt akár 400 milliárd fölé is nőhetne az éves bevétel). A tervek szerint a teherautósok jelenlegi díjai megduplázódnának, a személyautósok viszont továbbra is matricavásárlók lennének (vagyis ők nem használatarányos, hanem átalánydíjat fizetnének továbbra is).
Az első évek bevételeivel egyébként valószínűleg nem teljesül a Széll Kálmán-tervben kitűzött cél, az évi 100 milliárdos többletbevétel. Ugyanis már a jelenlegi matricás díjbevétel is hoz közel 50 milliárd forintot, amit a kormány tavaly még beleértett a betervezett 100 milliárdos útdíjbevételbe (vagyis a többletbevétel az eredeti tervek szerint is inkább 50 milliárd).
Billeg a Széll Kálmán-terv másik célkitűzése is, hogy az e-útdíjból befolyó többletbevételt a kormány államadósságcsökkentésre fordítja. Ugyanis a jelenlegi údíjbevételeket az utak fenntartására használja fel az állam, és a jövőben is költenie kell erre (erre kötelezik az uniós jogszabályok is). Az útdíj államadósságcsökkentésre költése egyébként a Napi Gazdaság kormányzati értesülései szerint inkább csak Matolcsy György kommunikációs bakija volt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
