Bejelentkezés  

A hét, amikor Orbán szerint barátunk a Világbank

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Orbán Viktor; Matolcsy György; Gazdasági összegfoglaló; Széll Kálmán 2.0; Baroso;

Orbán Viktor szerint a Brüsszelnek hétfőn elküldött új konvergencia program (és a benne központi helyet kapó Széll Kálmán terv 2.0) meggyőzte az eddig kétkedő Európai Uniót, így elhárultak az akadályok az IMF hiteltárgyalások elől. Pedig Barroso nem állította, hogy minden rendben volna, s a Világbank is jelezte: megvárják a jegybank függetlenségét és a bírák ügyének rendezését, és csak aztán beszélnek a pénzről. Eközben idehaza a mobiladó, a sárgacsekkadó és a dugódíj került a fókuszba, hogy pénteken Orbán Viktor a szokásos rádióinterjúban már csak úgy utaljon vissza a hét elején történtekre, hogy "az IMF a mi barátunk". A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Sűrű hetet zárt a magyar gazdaságolitika, mely a bel- és a külföld irányába is az expanziós politikát válaszotta. A központi mozgatóerőt mindehhez a hétfőn bejentett, Brüsszelnek megküldött, új konvergencia program jelentette, illetve az ennek részeként ismertetett új Széll Kálmán terv.

Ennek hatására jelentette ki az Európai Bizottság, hogy megindulhatnak a tárgyalások a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság és az IMF között. Miután kedden Orbán Viktor találkozott és a helyzetről tárgyalt José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, a Bizottság megadta a hozzájárulást a tárgyalások megkezdéséhez. Az erről kiadott közleményben az áll, hogy a döntést annak fényében hozták, hogy a magyar kormányfő "kézzelfogható lépéseket ígért" Barrosonak arra vonatkozóan, hogy a magyar jogszabályokat az uniós joghoz igazítsák a stabil, kiszámítható befektetői légkör megteremtése érdekében. A tárgyalások befejezésének feltétele ugyanakkor, hogy a Bizottság meggyőződjön ezekről a lépésekről.

Az Európai Unió aggodalmai kipipálva

Fotó:

Az EB bejelentést értékelő piaci elemzők közül a Barclays Capital elemzőstábja arra jutott, hogy az EU-bizottság nyilván nem akarta "eltaszítani" Magyarországot, miközben Brüsszelnek nem volt egyértelműen erős jogi alapja sem arra, hogy politikai feltételeket fogalmazzon meg egy pénzügyi jellegű támogatási program keretében. A Barclays Capitalnál úgy látják, a tárgyalások ezzel a rég várt fordultattal együtt is elhúzódhatnak.

A konvergenciaprogram pozitív hangú brüsszeli visszaigazolását követően az elmúlt héten a forint folyamatosan távolodott el a 300 forint/eurós sávtól, pénteken kicsivel 287 forint alatt járt az árfolyam.

Megszorítások csomagban

A Brüsszelnek kikülött gazdasági egyenlegjavító elképzelések egyik sarokpontja a  Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított Széll Kálmán-terv 2.0 (SzKT2.0), amiből  leginkább az derült ki, hogy a kormány már az idén 155 milliár forint plusz bevételt vár az elsősorban a lakosságot és a fogyasztást érintő megszorító csomagtól. A jövőre akár 600 milliárd forintos plusz bevételt ígérő új adókról és most benyújtott kormányzati elképzelésekről elmondta a véleményét az MSZP, a DK és az LMP is. Gazdasági szakemberek közül eddig csak Békesi László, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere szólalt meg érdemben, aki azt monta, hogy az új konvergenciaprogram fő célja: megmenteni Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás szankcióitól. Békesi László szerint a programból nyilvánvalóv vált, hogy a kormánynak a fogyasztás felpörgetésére épülő eredeti elképzelését fel kellett adnia, és az SzKT 2.0-val az Orbán kormány belátja, hogy a következő két évben a potenciális gazdasági növekedés helyett gyakorlatilag stagnálás, illetve legfeljebb két százalék körüli bővülés lehet a reális cél.

Ami az SzKT2.0 hatásait illeti a magyar családokra nézve: leginkább azt a következtetést tették levonhatóvá a hvg.hu számításai, hogy jövőre, évente több tízezer forintos plusz kiadással kell számolniuk.

Tranzakciós-, és mobiladó, biztosítási tized

A megszorító csomag egyik, máris nagy társadalmi felháborodást kiváltó tétele az egy hete kiszivárgott  tranzakciós adó, amit a tárcánál máris konkretizáltak:  0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót a vállaltoknak és a lakosságnak kell megfizetnie minden készpénzfelvétel, átutalás, csoportos beszedés és a sárga csekkes befizetés után.

Sárga csekk - az új állami adóbevételi forma

Fotó:

A lakossági és vállalati teher azonban jól jöhet a bankoknak, akik az új adófajta bevezetésével egyidőben mentesülnek a bankadó alól. Közvetett hatása lehet a tranzakciós adónak a magyar bankokra, és mivel nem a pénzintézetekre vetik ki, előreláthatóan a magyar hitelminősítésre sem lesz hatással – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Simone Zampa, a Moody’s Investors Service pénzintézetekért felelős alelnöke. A vezető elemző szerint a bankok jól is járhatnak, mert a tranzakciós adó bevezetése a bankadó jelentős csökkenésével párosul.

Az SzKT2.0-ban összegyűjtott matocsysta ötletelésnek egy másik kardinális tétele szerint már két hónapon belül a büdzsé számára termővé tehető a mobiladó. Vagyis - ha az internetet nem is - a mobiltelefonálást valóban megsarcolja a kormány; minden perc telefonálás és minden egyes SMS után 2 forintnyi felár akár jólius elsejétől az államé lehet. A különadó gyors bevezethetőségével kapcsolatban ugyan egész héten ellentmonó hírek jelentek meg, de pénteken már az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a pontos kidolgozás alatt álló mobiladót általános forgalmi adóval is sújtja majd a kormány, így az egységenként valójában több mint 2,5 forintba, vagyis átlagosan, havonta akár több eze forintba kerül majd a fogyasztóknak. A nagy mobiltársaságok egyelőre legfeljebb azért lobbiznak, hogy az új adót ne perc alapon, hanem előfizetésenként vesse ki a kormány.

Új tehertételt jelent majd az is, hogy tizedet szed be az állam eztán a vagyon- és a balesetbiztosítások után is. A Casco-ra 15 százalékos, a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításra pedig 30 százalékos lesz az adó, amivel kapcsolatban a biztosítótársaságok máris jelezték: reális jövőkép, hogy a piac radikálisan, kevesebb szereplővel átrendeződik.

Dupla Robin, karcsúsított állam

A hétfőn Brüsszelnek is elküldött új megszorító csomag öt új adója közül az egyiket kifejezetten az energiaszektorra szabta a nemzetgazdasági tárca. Az NGM  55 milliárd forintos bevételt vár attól, hogy az előzetes ígéretekkel szemben nemhogy nem vezetik ki az energiatermelő és -ellátó vállalkozásokat terhelő extra jövedelemadót, hanem az eddigi 8 százalékról 16-ra emelik. Az csak formai korlát, hogy ezt az adót elvileg a távhőszektor korszerűsítési hozzájárulása címén szedik be.

A Robin Hood adó a távhőnek eddig se hozott semmit

Fotó:

A távhőszektorba ekkora állami támogatási összegnek volna helye, de mint azt Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság korábbi elnöke elmondta: az a legvalószínűbb, hogy ennke az összegnek a töredéke sem fog célba elérni, mert a Robin Hood adót eddig sem arra nem használták, amire a törvényben felcímkézték.

A SzKT2.0 alapján azonban az adóbevéltelnövelő elképzelések mellett az államapparátus nadrágszíj húzása is segíti a kedvezőbb egyenleg kialakulását. Folytatódik az egészségügy államosítása, 2013-ig 100 milliárdos megtakarítást kívánnak elérni az önkormányzati rendszeren, takarékoskodást hirdette a szociális ellátásokkal, és máris halasztják a pedagógus-életpályamodell bevezetését, miközben kevesebb pénzt juttat a korámány  a felsőoktatásba, illetve a kutatás-fejlesztés területein is állami pénzek elvonására lehet számítani.

Dugódíj, e-útdíj: plusz milliárdok

A közösségi közlekedést sem kíméli a ráncfelvarrt, új SzKT2.0 tervezet. A MÁV-nál átalakítják a kedvezmény- és tarifarendszert, szigorúbb lesz a jegyellenőrzés, felszámolják a buszos és vasúti menetrend párhuzamosságait. De az az ígéret, hogy átdolgozzák a bérezési rendszert is, és ha a vasút nem hozza az elvárt megtakarítást, a menedzsment nem kap teljesítménybónuszt. Ami pedig az utolsó pillanantban csak-csak megmenteni látszódó BKV-t illeti, a budapesti közösségi közlekedés állami támogatása az elkövetkezőkben folyamatosan csökkeni fog.

A saját zsebéből már nem tudja a BKV-t fizetni

Fotó:

Ami a főváros BKV-re költhető pénzeinek bővítését illeti: a dugódíjat fokozatosan vezetik majd be Tarlós István elmondása szerint. A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy 2013. június 30-cal a dugódíjat legalább részlegesen szeretnénk bevezetni, az állam pedig ennek függvényében vonul ki a BKV támogatásából. A dugódíj kiépítésnek egyelőre több feltétele van, és a bevételi összegekek is legfeljebb saccolhatók, Tarlós ezt meg is tette: néhány év múlva évi 9-20 milliárd forint közötti bevételt prognosztizál.

Hasonló az elv az e-útdíj rendszer bevezetésével kapcsolatban is, egy év múlva már 150 millárd többletbevételt vár a kormány ettől. ÉS bár még számos nyitott kérdés van az elektronikus útdíj bevezetésével kapcsolatban, azt a szaktárcánál máris jelezték: a díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén emelkedni fognak, és ha a rendszert nem sikerül kiépíteni határidőig, a mostani matricás rendszert fogják ennek érdekében kiterjeszteni.

Közlekedjen közösségi módon!

Az országos méretű közösségi közlekedési átalakítást Orbán megbízható embere, Fónagy János fogja levezényelni, aki már megkapta a kormánybiztosi jogosítványait is. Ennek értelmében Fónagy nem csak a MÁV, de az egész tömegközlekedés megreformálását felügyeli, így a kormányakarat megvalósítója lesz a távozó Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgató helyére kinézett Dávid Ilona GySEV vezér feje felett ugyanúgy, mint a szintén lemondott. volánbuszos Mészáros László helyére érkező vezető felett is. Az eddigi, igaz, óvatos összevonási (holdingosítási) elképzeléseket feladva, Fónagy május elsejétől úgy vág bele az államvasúti átalakításba, hogy a 35-40, MÁV-érdekeltségbe tartozó vállalatot egységesíti, és lecsökkenti a Volán-vállalatok számát.

Kormánybiztosként a hétfőn elfogadott személyi közlekedési törvényből eredő feladatok végrehajtását is felügyeli majd, amely az egységes fejlesztéseket, az egységes menetdíj, az egységes menetrend és az egységes kedvezményrendszer kialakítását, valamint az állam által garantált közszolgáltatási minimumok kereteinek kialakítását is jelenti.

Egy Matolcsy, egy Orbán

Fotó:

Egy újabb Matolcsy után egy újabb Orbán

Bármilyen jéghegyolvadásokról is fantáziáltak a magyar kormány és az EU közti viszonnyal kapcsolatban az elemzők, csütörtökön a gazdasági miniszter a Heti Válaszban publikált írásával jelezte, hogy szó sincs irányváltásról a Matolcsysta gondolatmenetben. A gazdasági miniszter szerint Európa összeomlik, és miközben azt, hogy ebből Magyaroroszág szeretne kimaradni, senki nem vetheti a szemünkre, a kontinens országainak majd jól jöhet később a most formálódó magyar út.

Gondolatilag kicsit árnyaltabban beszélt a brüsszeli döntésekről is Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban. A szokásos rádióinterjúban a kormányfő leszögezte: szerint az IMF-fel gyorsak lesznek a tárgyalások, és Magyarországnak nem pénzre, hanem biztonsági hálóra van szüksége. A kormányátalakítással kapcsolatban azt mondta, vannak már döntések, de még nem nyilvánosak.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X