Bejelentkezés  

A hét, amikor Magyarország tündérmese

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: KSH; GDP; Oszkó Péter; Matolcsy György; bankok; CNN; Mellár Tamás; Kupa Mihály; földtörvény; Ángyán József;

Az egyébként is lefelé korrigált gazdasági kilátások, valamint a héten publikált CNN-interjúban kérdező amerikai riporter megdöbbenése ellenére Matolcsy György szerint vége a magyar válságnak. A földtörvény-tervezetről azért kiderült: az egy újabb mezőgazdasági időzített bomba, Kupa Mihály pedig nyílt színen arról beszélt, hogy ki az, aki ma nem hülye. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Magyarországon az idei első negyedéves gazdaság teljesítmény – az előző negyedévben mérthez képest – 1,2 százalékkal csökkent. A KSH friss GDP-jelentéséből az is kiolvasható, hogy a 2010 első negyedévétől kezdődő gazdasági teljesítménybővülés az idei első negyedévben megtorpant, miközben az EU-27 átlaga, a bruttó hazai termékre vetítve 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest. Az adatokból nem látszik egyelőre a kecskeméti Mercedes-gyár teljesítménye, de a kilátások és az elemzői várakozások nem túl rózsásak. A magyar gazdaság "meglepően nagy" negyedéves összevetésű teljesítménycsökkenésére válaszul pénteken a londoni Goldman Sachs bankcsoport elemzői egy 1,5 százalékos átlagos visszaesésről szóló prognózist tettek közzé.

Botrányos az új földtörvénytervezet

Újabb fejezet nyílt a héten az Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkár januári lemondása óta egyre nyilvánvalóbban botrányos földügyben. Míg az év elején, az Ángyán-levél és a politikus nyilatkozatai nyomán a sajtó egyre-másra teregette ki, hogy a kormányzati lobbierők és ismerősi körök hogyan törekednek az állami földek bérleti jogának megszerzésére, addig az utóbbi napokban az új, de még csak félkész állapotban lévő földtörvénynek estek neki vehemensen a szakmai szervezetek. A VM által még csak társadalmi vitára bocsátott új koncepcióban a leginkább sérelmesnek látszó pont az, hogy a minisztériumi anyag megfontolásra ajánlja: a földtőkéből származó jövedelmet éppúgy adóztassák meg, mint a földforgalomból származó bevételt.

Az új fölrtörvény-tervezet épp a szakmának nem tetszik

Fotó:

A kormányzati logika szerint ez “visszaszorítaná a nem kívánt méretű földbirtokok fennmaradását, és ezzel ösztönözné is a birtokpolitikai céloknak megfelelő birtokméreteken belül maradó, termelési célú földszerzéseket”. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleményben tudatta: nem ért egyet az új földtörvény koncepciójával, és azzal sem, hogy annak megalkotását a kormány "két éve lebegteti, bizonytalanságban tartva a földtulajdonosokat és földhasználókat a törvénnyel kapcsolatos szándékokat és eszközöket illetően". A kormányzati kommunikáció zavarát jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan közölte: nem támogatnak vagyon- vagy ingatlanadó bevezetésére vonatkozó javaslatot.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont nem is ez a legfontosabb eleme a vitaanyagnak. Sokkal több kérdést vet fel, hogy miért szorgalmazza a kormány a haszonbérlők jogainak a kiterjesztését, hogyan rendezi majd a földtulajdon nyilvánosságát – és főként: miképp kívánja támogatni a birtokszerkezet átalakulását, a versenyképes és egyúttal népességmegtartó földbirtokviszonyok megteremtését. Erről azonban egyelőre nem szól a minisztériumi diskurzus.

Matolcsy tündérmeséje

Matolcsy György a CNN tévécsatorna ismert műsorvezetőjének, Richard Questnek adott interjújában arról beszélt, Magyarország a hiány leszorítására "jó adag" nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedést fogadott el. Példaként többek között a bankadót emelte ki, amelyet nálunk vezettek be először az EU-ban. Mára azonban – mondta a miniszter – elkészült a konvergenciaprogram, amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott, ez pedig "a definíció szerint" azt jelenti, hogy Magyarország fiskális állapota "rendben van".  "Egyszóval: vége, a válságnak vége van" – mondta Matolcsy György. [A szerk. megjegyzése: az EB június közepén tűzi a témát napirendre, így arról jóváhagyás még biztosan nem született.]

Matolcsy: szóval a válságnak vége van...

Fotó:

Matolcsy szerint valóban sokan kritizálják Magyarországot a nem hagyományos gazdaságpolitikai lépésekért, de szerinte mégis "ez a jövő". Úgy fogalmazott: nonszensz, hogy a magyar gazdaság a kormányzati politika miatt zátonyra futna. "A magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikeres lesz egy éven belül" – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

A bankszámla-hordozhatóság csapdája

A nemzetgazdasági miniszter azonban a héten nem csak az amerikai tévétársaság riporterének, de a kormánypárti Spaller Endrének is sajátosan replikázott. Igaz, a parlamentben a KDNP-s honatya csupán az után érdeklődött, mikor teszik már lehetővé, hogy az emberek – bankváltásuk esetén – magukkal vihessék a számlaszámukat. A tárcavezető a válaszában csak a lehetőség vizsgálatáról beszélt, pedig a kérdés hat éve ismert, és megoldatlan.

2006-ban elsősorban technikai okok miatt nem vezették be a kérdést kiemelten kezelendő feladatként meghatározó Várhegyi-bizottság jelentése ellenére, ma elsősorban az ok és indok az, hogy a kialakításához az egész jelenlegi banki nyilvántartási rendszert is át kellene alakítani. Enélkül, mint azt Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese egy példával elmagyarázta: „a lakossági bankszámlaszám-hordozás bevezetése ma olyasfajta erőszakot tenne a jelenlegi pénzügyi nyilvántartási rendszeren, mintha a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályba azt írnák bele, hogy az, aki eredetileg Sárváron, a Kossuth utca 6. szám alatt lakott, ezt a címet annak ellenére megtarthatja, hogy időközben Budára, a Mártonhegyi út 13-ba költözött”.

Kupa, Oszkó, Mellár

Az értelmetlen kérdések és értelmezhetetlen válaszok is belekerültek azonban az Economist Betegség a Dunánál címmel megjelent cikkébe, mely kritikusan értékeli az Orbán-kormány kétéves tevékenységét. A gyengélkedő magyar gazdaságról szóló elemzés rémisztő bizonyítványt állít ki a kormányról; a munkanélküliség 12 százalékra nőtt, az infláció 6 százalékos, a befektetők pedig idegesek a kiszámíthatatlan és arrogáns kormányzati manőverek miatt. Ez utóbbit a kötvénypiac is alátámasztja: a 10 éves magyar államkötvények hozama 9 százalékon ragadt. Az Economist szerint a magyar a régió leggyengébb gazdasága lett, és a Fidesznek arra is kevés mentsége akad, hogy az IMF-fel a hitelfelvételi tárgyalások továbbra sem kezdődtek el.

Fotó:

Csötörtökön egy szakmai fórumon többek között ez utóbbiról is vitázott Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Mellár szerint jól látható, a kormánynak "alapvetően nem szándéka az, hogy egy hitelszerződést kössön, csak az, hogy tárgyalásban legyen, a tárgyalási pozíciókat fenntartsa, és a piacokat ezzel próbálja meg megnyugtatni". Oszkó viszont amellett érvelt, hogy a Nemzetközi Valutaalap-megállapodásra azért van szükség, mert sokba kerül az országnak, hogy a kormány megítélése "végletesen rossz" a vállalkozók, a beruházók, a pénzpiacok szemszögéből.

Néhány nappal korábban – egy másik rendezvényen, egy másik korábbi pénzügyminiszter – Kupa Mihály beszélt arról, hogy a kormánynak "meg kellene tanulnia, hogy a piac nem hülyékből, hanem racionális emberekből áll”, és az IMF-megállapodás halogatásával, valamint a magyar gazdaság- és pénzügypolitika kiszámíthatatlanságával presztízsben és pénzben egyaránt sokat veszítünk.

Görögtűz spanyolcsizmában

Makrogazdasági és hitelességi kérdések a héten azonban nem csak Magyarországgal kapcsolatban merültek föl. Mert noha kétségkívül szépségtapasz az uniós válság sebére, hogy Ausztria például elindult a válság után felpörögni kezdő gazdaságok nyomába, a görög helyzetről megint csak az derült ki, hogy van még rosszabb is. Athénból a hetedik egymást követő negyedévben is csökkenő bruttó hazai termék (GDP) mutatószámot adtak ki, és a jelentés most is a korábban becsültnél nagyobb mértékű esést mutat. A 6,5 százalékos mínusz ugyan jobb adat, mint az előző két negyedévi (7,5 illetve 8 százalék), de a görög statisztikai hivatal (ELSTAT) még május közepén is csak 6,2 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált.

Így viszont nem csak a sokadik uniós pénzügyi mankóért vállalt takarékossági program célja került messzebb, de az Európai Bizottság előrejelzése szerint Görögország ötödik egymást követő évét is kénytelen lesz súlyos recesszióban tölteni.

Még mindig veszélyben a görögök - de már a spanyolok is

Fotó:

A görög mellett a spanyol gazdaság is egyre inkább a keresztre feszítés előkészületeit szenvedi el. Először kedden, egy rádióműsorban Cristobal Montoro pénzügyminiszter ismerte el, hogy Spanyolországnak problémát fog jelenteni, hogy a piacokról refinanszírozza az adósságát. A héten több pro és kontra közlemény is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a spanyol bankrendszer igényli-e, és ha igen, milyen sürgősséggel igényli a külső beavatkozást. Aztán pénteken hivatalossá vált egy brüsszeli szivárogtatás után a hír: a százmilliárd eurót is elérheti a támogatási szükséglet, és erről az euróövezeten belül már folyamatos megbeszélések zajlanak.

A zóna pénzügyminiszterei aztán szombat délután telefonkonferenciát tartottak az ügyben, azt követően pedig Luís de Guindos spanyol gazdasági miniszter Madridban bejelentette: kérik a pénzügyi támogatást az euróövezeti országoktól, de abból kizárólag a bankszektort kell konszolidálni. A spanyol bejelentést követő első válaszhullámok ugyan többnyire még csak generálódnak az EU tagorsázgaiban, de vasárnap délelőtt Írország máris jelezte: a spanyolokkal azonos bánásmódot akar, ezért újratárgyalná a 2010 novemberében kapott nemzetközi pénzügyi mentőcsomagjának feltételeit.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X