Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Közép- és Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon. Az EBRD londoni székhelyén kedden bejelentették, hogy ez a tevékenység hivatalosan is megkezdődött: a bank igazgatótanácsa három fejlesztési programot hagyott jóvá Jordánia, Tunézia és Marokkó számára, és hamarosan várható az első egyiptomi EBRD-befektetések végrehajtása is. A bank 2015-ig évente 2,5 milliárd euróig terjedő értékben tervez hasonló programokat a déli és keleti mediterrán térségben. 

Az EBRD keddi ismertetése szerint a pénzintézet ez év végéig összesen 200 millió euró értékben hajt végre befektetéseket ebben a régióban, és ennek előkészítésére irodákat nyitott a programokba eddig bevont négy arab országban. A bank elsősorban a térség pénzügyi szektoraira, a kis- és közepes vállalakozások finanszírozásának segítésére, az energiaszektor és a közszolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésére összpontosít. 

A térségnek szánt következő nagy programok egyike egy 100 millió dolláros erőmű-építési befektetés Jordániában; az EBRD a keddi tájékoztatás szerint ezzel az országot sújtó akut energiahiány felszámolásában kíván segíteni. Az EBRD illetékesei hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a bank folytatja rekordértékű befektetéseit hagyományos működési térségében, vagyis Közép-, Délkelet- és Kelet-Európában, valamint Oroszországban, a kaukázusi régióban és Közép-Ázsiában. 

Mivel ezeknek az országoknak a zömét még mindig sújtja a globális pénzügyi válság és a folytatódó euróövezeti problémák következményei, az EBRD a tavalyihoz hasonlóan az idén is 9 milliárd euró körüli értékben tervez új befektetéseket ebben az országcsoportban - közölték kedden a bank londoni székhelyén. Az eredeti működési régió finanszírozására az EBRD tavaly rekordösszeget, 9,1 milliárd eurót fordított.

Thomas Mirow, az EBRD nyáron leköszönt előző elnöke még távozása előtt, egy londoni előadásában kijelentette: lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére is, de "nyilvánvalóan nem olyan sok", mint amennyi az utóbbi két évtizedben a közép- és kelet-európai változások finanszírozására jutott. 

Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott néhány héttel ezelőtti előadásában úgy fogalmazott, hogy "sajnos az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz". Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása ugyanis megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák "hatalmas összegek átutalását" a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab gazdaságok is nehezebben tudnak exportálni "a bajokkal küszködő" EU-tagállamokba.

Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog - mondta annak idején az akkori bankelnök. Hozzátette: hatalmasak a fejlesztési lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli. Mirow hangsúlyozta, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7-8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben. Hozzátette azonban, hogy ez is csupán töredéke annak "a hatalmas összegnek", amelyre a régió gazdaságainak szükségük lenne a fejlesztésekhez.