szerző:

A nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett megszorító intézkedések között kiemelt helyen szerepel az, hogy a bankadót nem felezik meg, vagyis jövő évben is 144 milliárdot kell a pénzintézeteknek a költségvetésbe befizetnük. A kormány már sokadszorra nem egyeztet a bankszektor szereplőivel az őket érintő lépésekről, egyes vélemények szerint míg a bankok igyekeznek "kiülni" a mostani helyzetet, vagyis megvárni a különadók kifutását, addig a kormány gátlástalanul visszaél a helyzettel.

A kormány bankokkal kötött megállapodásai lassacskán szinte semmit sem érnek. A szerdán bejelentett – a kormány szavaival élve kiigazító lépések, valójában megszorítások – 367 milliárdos csomagban a bankadó megtartása jelenti a legnagyobb tételt, vagyis 2013-ban nem felezik meg a szektorális különadót. Ez teljesen ellentétes a Bankszövetséggel múlt decemberben megkötött megállapodással, amikor is pont az ígérte a kormányzat, hogy ezt a pénzösszeget már nem kell a pénzintézeteknek befizetni. Matolcsy György még idén májusban is úgy nyilatkozott, hogy a bankadót jövőre megfelezik, 2014-től pedig teljesen kivezetik (csütörtöki jelentések szerint ugyanakkor a kormány 2014-ben felezné meg a bankadót, Matolcsy legalábbis ezt nyilatkozta, ám most már erősen kételkedni lehet abba, hogy ezt valóban betartják-e – a szerk.) . A kormány most ugyanakkor a kivezetés elhalasztásával 72 milliárdos pluszbevételhez jut. Emellett pedig a tranzakciós adó mértéke is változik, a pénzügyi tranzakciók után fizetendő pluszteher 1-ről 2 ezrelékre nő, ebből 90 milliárdos többletbevétellel számol a kormány.

A bankok érdekvédelmi szervezete érthetően kiakadt a döntésen, mivel velük a kormány csak a bejelentést követően állt neki egyeztetni, már kész tények elé állítva őket. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke fel is ajánlotta lemondását arra az esetre, ha a Matolcsy által beterjesztett csomag bankokra vonatkozó részei egy az egyben, változatlanul átmennének a parlamenten. A mostani ugyanakkor egyáltalán nem az első alkalom, amikor a kormány mindenféle egyeztetés nélkül ver keresztül a bankszektort rendkívül kedvezőtlenül érintő – és sok pénzintézet számára komoly veszteségeket okozó – intézkedéseket az érintettek megkérdezése nélkül.

Már nem először rúgja fel a kormány a megállapodást

A bankokkal szembeni kormányzati kakaskodás egészen 2010 nyaráig, a második Orbán-kormány hivatalba lépéséig vezethető vissza, amikor a kabinet konzultáció nélül majdnem 200 milliárdos bankadót vetett ki a pénzintézetekre. Az már akkor világossá vált, hogy a különadó 2011-ben és 2012-ben is érvényben marad, Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte: a 2013-ban esetleg kivezetendő bankadó helyett a továbbiakban is elképzelhető valamilyen fajta különadó.

Épp Matolcsy jelentette be korábban, hogy megfeleződik a bankadó
©

Tavaly december közepén a kormány, nem kis huzavona után,tető alá hozott a Bankszövetséggel  egy olyan megállapodást, mely komoly terheket, számszerint 600 milliárdot rótt a pénzintézetekre a devizahitelesek végtörlesztése, az árfolyamrögzítés és más, a megszorult adósok helyzetén könnyítő lépésekkel. A megállapodásban az is szerepelt, hogy 2013-ban feleződik a bankadó, 2014-ben pedig felválthatja azt az egységes uniós bankadó, ha akkor lesz ilyen. A kormány ugyanakkor már a megállapodás megkötése előtt megszegte ígéreteit, mivel a devizahiteleseket érintő intézkedéseket hozott a tárgyalások ideje alatt. Idén májusban a tranzakciós illeték bevezetésének bejelentésével a bankok szerint a kormány újfent megszegte a megállapodást, mivel azt nekik kell majd befizetniük, vagyis az egyfajta különadónak tekinthető.

Túl sok lesz a bankadó és tranzakciós adó együtt?
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint ha már a parlament elfogadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, akkor a szövetség a bevezetés legalább negyedévvel való elhalasztásáért fog küzdeni. A tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatosan korábban elemzők azt nyilatkozták, hogy a bankadó megspékelve a tranzakciós adóval már meghaladná a bankok teherviselő képességét.

A mostani bejelentéssel, mely szerint nem felezik meg a bankadót, a kormány harmadszorra nem tartja be a bankoknak tett ígéretét, és a bankrendszer – a tavalyi és idei évhez hasonlóan – jövőre is veszteséges lehet. (Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a TV2 csütörtök reggeli műsorában ugyanakkor arról beszélt, hogy ők sose gondolták, hogy teljesen kivezetik a bankadót, ezt a magyar adórendszer részének tartják, csak az adó csökkentését tervezték). A hvg.hu szakértőket, banki elemzőket kérdezett a kormány és a bankok közti elmérgesedett kapcsolat alakulásáról, és hogy a szerdán bejelentett második Matolcsy-csomag következtében mi várható a bankrendszerben. A megszólalók név nélkül vállalták a nyilatkozást.

Gátlástalan játékot űz a kormány

A kormány gátlástalan játékot játszik, mondta egyik forrásunk. A külföldi bankok igyekeznek "kiülni a helyzetet", vagyis megvárni, míg elmúlnak a számukra rendkívül borús idők, mást nem nagyon tehetnek. Ha mégis úgy döntenének, hogy nem finanszírozzák tovább magyar bankjukat – bár ehhez kaotikus, rendkívül koordinálatlan szituáció lenne szükséges –, akkor az pánikhoz vezetne, az emberek elkezdenék kivenni pénzüket az adott bankból (ha az adott bank nem adná el a leányát, hanem teljesen megszüntetné hazai hálózatát – a szerk.). Mivel az anyabankoknak a régió legtöbb országában van pénzintézetük, így gyorsan tovagyűrűzne  a hatás – ami már nem lenne a külföldi bankok érdeke. A külföldi leánybankok most annyit tehetnek, hogy csökkentik kitettségüket, és minél több kihelyezett hitelt beszednek. Ha ez a helyzet  – vagyis hogy a bankok elviszik innen a pénzük –, 5-10 évig is megmarad, akkor nem lesz gazdasági növekedés, mivel nem lesz vállalati hitelezés.

Orbán szerint nem fog ártani a gazdaságnak a bankadó megtartása
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nem fog ártani a gazdaságnak, hogy Magyarország nem tartotta be ígéretét, és nem csökkentette a bankadót, mivel a bankok már így sem hiteleznek az országnak, írta a Bloomberg egy tegnapi bukaresti interjúra hivatkozva. Vagyis a miniszterelnök szerint a különadó megtartása nem oszt, nem szoroz a gazdaság helyzetét tekintve.  A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint viszont az jelentősen visszafoghatja növekedésünket, és 2-3 éves vegetális is jöhet hazánkban. Emellett pedig komoly gond az, hogy a bankok megváltozó magatartása, a hitelezés beszűkítése, hosszantartó hatással bírhat, melynek megváltozásában épp a bankadó az egyik leginkább gátló tényező.

Az egyik legsúlyosabb gond ugyanakkor az, hogy a kormány a bankszektort érintő lépésekkel teljesen aláássa a hazánkkal szembeni bizalmat. A külföldi leánybankoknál Nyugat-Európában civilizálódott menedzserek dolgoznak, akik úgy szocializálódtak, hogy az üzletben és a kormányzattal történő kapcsolatokban az együttműködés a legfontosabb. A magyar kormány viszont csak úgy tesz, mintha kooperálna, pedig igazából nem ezt teszi. Ez azt eredményezi, hogy lekerülünk arról a térképről, ahová pénzt lehet hozni. Tőkeszegény országgá válunk, pedig 10 éve még ömlött hozzánk a külföldi tőke.

Magyarországnak azonban a külföldi működőtőke-behozatal lehetne egyelőre az egyetlen kiút, nemzeti tőkefelhalmozás nincs az alacsony megtakarítások miatt. Az ország 2002 óta kezdett el egy kiszámíthatatlan makrogazdasági pályán mozogni, 2010 után pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a második Orbán-kormány egyre inkább egy ilyen irányba fordult. Azóta csökken a tőkeállomány, a beruházási ráta már az amortizációt sem fedezi. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor ezzel párhuzamosan megindul a GDP csökkenése is. Elég csak megnézni az osztrák és német vállalatvezetők véleményét a magyar helyzetről, őszerintük a jogbiztonság és kiszámíthatatlanság vált uralkodóvá hazánkban, ennek tükrében katasztrofálisak a kormányzat tervezett intézkedései – hangsúlyozta egyik forrásunk.

Patai Mihály állítólag már a lemondását fontolgatja
©

2-3 éves vegetálás jöhet

A bankadó kérdése mellett ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy a Magyarországra becsatornázott forrásokból minimális megtérülés sem várható, emelte ki a hvg.hu által megkérdezett egyik szakértő. Románia, Szlovákia, Csehország is jobb helyzetben van ebben a tekintetben. Ha már a bankok finanszírozásán is veszteség van, akkor máshová viszik majd a pénzt az anyabankok. Most úgy áll a helyzet, hogy amilyen ütemben csökkentik a bankok hitelállományukat, vagy nem újítják meg hiteleiket, olyan ütemben áramlanak vissza a források az anyabankokhoz. Ez viszont lassabban történik, folyamatosan, mely azt eredményezheti, hogy 2-3 évig tartó vegetálás, forrásnélküliség is jöhet. Az ugyanakkor félő, hogy a bizalmatlanság következtében tartósan megváltozik a bankok viselkedése, vagyis a hitelbeszűkülés nem csak átmeneti lesz.

Kiborult a bili a Raiffeisennél
Övön aluli ütés a kormány bejelentése – kommentálta Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank osztrák anyabankjának vezérigazgatója csütörtökön Bécsben. A vezérigazgató szerint a Raiffeisen 2012-ben is az egy évvel korábbi 42 millió euróhoz (11,64 milliárd forint) hasonló nagyságrendben fizethet banki különadót.

Eközben ugyanakkor már elképzelhető, hogy zajlanak olyan puhatolózások, hogy egy-két nyugati nagybank megválna itthoni leányától, hogy ezen az úton szabaduljon a magyarországi tehertől. Ez azt is eredményezheti, hogy viszonylag olcsón lehet majd itthon bankhoz jutni. Így elindulhatunk a kormány dédelgetett álma, a magyar többségi tulajdonú bankrendszer felé, mondta egyik forrásunk.

Tovább csökken a hitelezési hajlandóság

Még mindig magas a magyar bankszektor hitel/betét mutatója, mondta a hvg.hu által megkérdezett egyik szakértő. Különösen a külföldi tulajdonú bankok halmoztak fel betétjeikhez mérten sok hitelt, hiszen a magyarországi hitelezést a válság előtt olcsó anyabanki forrásokból finanszírozták. Így miközben a bankszektor egészét tekintve a 2009-es 150 százalék körüli szintről mostanra 125 százalékra csökkent a hitel/betét arány, addig számos bank esetében ennél jóval magasabb mutatókat látunk (az Erste Banknál például 2012 közepén a hányados még 186 százalékon állt). Vagyis számos banknak még sokat kell tennie azért, hogy az arány a biztonságosnak tekintett 1:1-hez közelítsen.

Úgy tűnik, egyre jobban csípik a külföldi bankok a kormány szemét
©

Ennek érdekében a bankok már most is kevesebbet vagy alig hiteleznek, emellett pedig viszonylag drágán gyűjtenek betétet. A betétekre fizetett magasabb kamat nagyobb költséget jelent, ami a nyereségesség romlását okozza. Ha ehhez hozzávesszük a megemelt mértékű bankadót és tranzakciós illetéket is, akkor elképzelhető, hogy tartósan veszteségesek lesznek ezek a pénzintézetek. Különösen, ha a banki különadó 2013 után is megmarad. A új intézkedésekkel tovább romló jövedelmezőség persze a bankok hitelezési hajlandóságára is kedvezőtlenül hat majd.

Rogán kiosztotta a bankokat

A Fidesz frakcióvezetője az M1 szerdai Az Este c. műsorában a csomag bankokat érintő részleteivel kapcsolatban azt hangsúlyozta: mindvégig azt mondták a Bankszövetségnek is, hogy abban esetben, ha minden eszközzel le tudják szorítani a költségvetési hiányt három százalék alá, akkor azt is tudják vállalni, hogy bankadót felére csökkentik, illetve bizonyos válságadókat kivezetnek. Ugyanakkor hozzátette: "Mi, ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg. És én természetesen elismerem, hogy erre azt mondják a Bankszövetség képviselői, hogy egyoldalú szerződésmódosítás, de ebben azért a bankoknak is komoly gyakorlata van, csak korábban ezt az emberek hátrányára tették". A Fidesz frakcióban már korábban is voltak hasonló megnyilatkozások az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán, a téma 2010 óta napirendben van.