Fidesz-agrárpolitika a pártklientúra helyzetbe hozására

2012. április 14., szombat, 15:56 • Utolsó frissítés: 2012. április 14., szombat, 15:59
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ;

Botrányos földbérleti akciója is rávilágított arra, hogy a kormánynak csupán a klientúra helyzetbe hozására vannak eszközei, az agrárstruktúra megváltoztatására képtelen. Ahogyan az agrárgazdaság sem lehet a magyar gazdaság kitörési pontja.

„Jöjjenek oda, és nézzenek a szemébe annak a tizen-egynéhány családnak, azoknak az embereknek, akik negyven éve ott dolgoznak, és a miniszter vezesse fel az első tehenet arra a teherautóra, amelyik vágóhídra viszi az állatokat” – szólította fel az állami földpályázatok ügyében döntést hozókat Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő. A volt agrárállamtitkár Gőgös a Zirc környéki Nagyesztergáron gazdálkodó Flóra Nagyesztergár Kft. esetét hozta fel a földpályázati anomáliák egyik példájaként, ott ugyanis az állattartó gazdaság hiába pályázott, eddig bérelt legelőjéből és abraktermő területéből egyetlen hektár bérleti joga sem lett az övé, így nem maradt legelő az állatainak. A vesztesek sportszerűek voltak, meg akarták mutatni a nyertesnek, hogy merre vezesse ki állatait a legelőre – de rá kellett jönniük, hogy a területeiket elhappoló pályázónak nincsenek állatai.

A kormány könnyen megfeledkezik arról az ígéretéről, hogy az állattenyésztést és a helyben lakó gazdákat segíti. Az agrárkormányzat eddigi tevékenysége és az állami földek most zajló pályáztatása arra utal, hogy gyakorlatilag semmit nem képes valóra váltani ígéreteiből, amelyek a családi gazdálkodók földterületeinek növeléséről szóltak.

Gabonatábla

Fotó:

Az állami tulajdonú földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél összesen 65 ezer hektár – zömében még a szocialisták által favorizált földért életjáradékot program keretében „összehordott” – föld bérleti pályáztatását készítették elő. Ebből első körben 34 ezer hektárt hirdettek meg, összesen 2355 „birtoktestben”, vagyis átlagosan alig több mint 14 hektáros egységekben. De a valóság ennél is rosszabb. A művelésre leginkább alkalmas, egy tagban lévő nagyobb táblákat a jelek szerint a Fideszhez, egyes esetekben Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló nagyvállalkozók vitték el, a „resztli” pedig annyira elaprózott parcellákból áll, amelyek megszerzésével egy-egy családi gazdaság nem lesz életképesebb.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökének családi cége, a Búzakalász 66 Kft. közel ezer hektárt vitt el a meghirdetett állami földterületekből. Az Orbán szívügyének számító fociakadémia vezérének jó helyezkedése az LMP-s Szabó Rebekának és az Orbán-kormány korábbi emblematikus alakjának, a vidékfejlesztési államtitkári posztjáról januárban lemondott Ángyán Józsefnek is feltűnt. Utóbbi a földügyek megtárgyalására összehívott országgyűlési albizottsági ülésen emlegette a felcsúti futballvezér sikereit, és vonta le a következtetést: így „elvesztjük a vidéket”.

A lemondását indokló levelében a vidékfejlesztési tárcára befolyással bíró „maffiacsaládokról” és „spekuláns nagytőkés oligarchákról” beszélő exállamtitkár – igaz, név nélkül, „szolnoki ügyvédként” – Nyerges Zsoltot is emlegette. Ángyán szerint a Fidesz-közeli befolyásos üzletemberként ismert Nyerges érdekeltségébe tartozó Dél-balatoni Agro Kft. használja a lepsényi állami földeket, amelyekre több családi gazdálkodó jelentkező is lenne, de a földalapkezelő nem írt ki rájuk pályázatot. Ezt vélhetően jól tudták a Nyerges-érdekeltségnél is, merthogy, bár tavaly október 31-én lejárt az egyéves szerződésük a területre, bevetették repcével, amit pedig szeptemberben szokás.

Az Orbán baráti körébe tartozó egykori párizsi nagykövet, Kékessy Dezső neve is feltűnt az állami földbérleti pályázatok kedvezményezettjei között. Csákvár környékén nem számított, hogy 1400 hektárt nyertek a volt állami gazdaságot privatizáló tulajdonosi kör tagjai és rokonaik, úgy, hogy nem feleltek meg a pályázati kiírásban szereplő helybenlakási kritériumnak.

Ezek az esetek ugyan felháborították a hoppon maradt pályázókat, de arra nem alkalmasak, hogy felborítsák az agrárbékét, amely a tavalyi jó termés mellett is elérhető viszonylag magas árakon és az uniós támogatásokon alapul (lásd Raskó Györggyel készült interjúnkat). A kormánynak azonban hamarosan két olyan üggyel is szembe kell néznie a földpiacon, ami nagy viharokat kavar majd, és egyelőre semmilyen elképzelés nem rajzolódik ki a kezelésükre. A külföldiek és a jogi személyek földvásárlását tiltó moratórium 2014 áprilisában jár le, és a kabinet eddig nem rukkolt elő olyan szabályozási elképzeléssel, ami az uniónak és a „megvédjük a magyar földet” szlogennek is megfelel.

Ennél is nagyobb dilemma, hogy mi legyen a kárpótlás során keletkezett, becslések szerint másfél millió hektárt kitevő osztatlan közös földtulajdonnal. Ezt bérbe adják, ám a Legfelsőbb Bíróság (LB) állásfoglalása szerint ennek az a feltétele, hogy a tulajdonosok mindegyike hozzájáruljon. A valóságban lehetetlen az összes tulajdonost elérni, a szerződések kötésekor pedig a joggyakorlat az volt, hogy ha több mint 50 százalékuk hozzájárult a bérleti szerződéshez, már bejegyezték a földhasználatot. Szakértők szerint ily módon félmillió hektár föld használata eleve megkérdőjelezhető. Másfelől viszont a bérlők azoknak nem is fizettek bérleti díjat, akiket nem értek el, vagy – miután már összegyűjtötték a többség hozzájárulását – nem is kerestek.

Ez az elmúlt években bőven tízmilliárd forint feletti ki nem fizetett bérleti díjat jelentett. Ha valakinek az LB-határozat alapján eszébe jutna megkérdőjelezni e szerződések jogszerűségét, azzal több tízmilliárd forintnyi, már felvett uniós támogatás sorsát is bizonytalanná tenné. Nem véletlen, hogy az osztatlan közös földeket használó nagyüzemi gazdaságok a helyzet fenntartásában érdekeltek, és a jelek szerint el is érték, hogy e területek kormány által ígért kimérése sem indult meg.

Ezzel az üggyel egy számára egyébként is kellemetlen helyzetben szembesül a kormány: 2014-ben be kell vezetnie azt a támogatási rendszert, amely ellen a Fidesz a szocialista kormányok alatt erőteljesen tiltakozott. Akkor ugyanis a jelenlegi területalapú (SAPS) támogatásokat fel kell váltania az egységes gazdaságtámogatási (SPS) rendszernek, amelyben a dotáció alapja a mezőgazdasági üzem lesz. Ez a rendszer nem tud mit kezdeni az őstermelőkkel, illetve az egyéni gazdákkal, tehát azoknak, akik közülük támogatást vesznek fel, gazdasági társasági formában kell folytatniuk a termelést. Ez pedig sokukat kellemetlenül érinti majd, mert szűkül a terük az adóelkerülésre – állítják egybehangzóan az agrárpiacon.

Nem csak a földpiacon nem tudott semmit nyújtani választóinak a Fidesz-kormány, más területeken is csupán látványpolitizálásra futotta erejéből. Az Ángyán által szorgalmazott kistermelői értékesítéshez és a helyi piacok működtetéséhez számos olyan kedvezményt adott, amelyektől elődei – főleg élelmiszer-biztonsági okokból – ódzkodtak, de ezek sem hoztak áttörést az egyéni gazdálkodóknál. Nem is csoda: a kézművestermelés jóval drágább az iparinál, fizetőképes kereslet híján kevés kistermelőnek nyújthat biztos megélhetést. Közben további terhekkel sújtotta a nagyüzemi élelmiszeripart, pedig az a hazai piacon is visszaszorulóban van: az uniós csatlakozás előtti 92-ről 2011-re 70 százalékra csökkent a magyar élelmiszer-ipari termékek részesedése.

A helyi piacok avatásán túl leginkább a mezőgazdasági és élelmiszerexporttal büszkélkedik az agrárkormányzat, arról nagyvonalúan megfeledkezve, hogy hiába produkálta tavaly az agrár- és élelmiszer-külkereskedelem az európai uniós csatlakozás óta a legnagyobb aktívumot – a 6,2 milliárd eurós kivitellel 3,8 milliárdos behozatal állt szemben –, a KSH szerint volumenben az export alig változott, az import viszont 5 százalékkal nőtt, azaz még romlott is a helyzet. Ráadásul a kivitel növekedését az alapanyagexport adta, míg a feldolgozott élelmiszerek behozatala nagyobb ütemben bővült azok exportjánál. A tavalyi GDP megmentése is a szívesen emlegetett agrárfegyvertények közé tartozik: becslések szerint a mezőgazdaság 2011-es hozzájárulása a hazai össztermékhez 3,5 százalékos volt, ami a jó termés és más ágazatok bajai miatt nőtt ekkorára a 2010-es 2,9, illetve az egy évvel korábbi 2,5 százalék után. Bár a kormány folyamatosan kitörési pontként emlegeti a mezőgazdaságot, hasonló idei teljesítményt várni már csak az őszi és téli csapadékhiány és a gyümölcsösöket károsító fagyok miatt is hiú remény lenne – ahogyan hosszabb távon sem lehet megváltó az ágazat.

KELEMEN ZOLTÁN

17 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2012. április 16., 20:16 Angkor

Végigolvastam az írást, és felhívnám a tisztelt kommentelők figyelmét egy a cikkben feszülő komoly ellentmondásra. A cikk első felében a "tárgyilagos" újságíró keményen kritizálja a kormányt amiért az a kistermelők, helyi gazdák helyett nagyvállalkozóknak játsza át a földterületeket, majd egy huszáros fordulattal elkezdi fejtegetni, hogy a kisüzemi családi gazdálkodás életképtelen, és a nagybirtokos nagyüzemi gazdálkodást kell támogatni (ez ugyan nincs kimondva nyíltan, de a kéztördelő sajnálkozás, hogy az import kiszorítja a hazait nagyüzemi termékeket erre enged következtetni). Szóval a magyar mainstream véleményformálók szerint az nem baj ha nagybirtokos vállalkozók kezébe kerül a föld, csak az, ha Fidesz közelibe... Ez siralmas...

2012. április 16., 15:39 rantotta

HOSSZÚ NYELVEL MINDEN LEHETSÉGES
nem is kell egyetemi végzettség hozzá!!!!!!

2012. április 15., 21:14 metarno

A FIDESZ hangzatos szólamaival szemben,aki most végzett agrármérnökként és a mezőgazdaságból szeretne megélni mint kezdő ha nincs földje stb.az el se kezdje mert egyik pályázat feltételeinek sem felel meg.Ki van ez jól találva.Nyugat Magyarországi részen pedig minden föld Osztrák kézben van,különböző csavarok beiktatásával és nem száz-hanem ezer hektárok.Mindenki tud róla de senki nem fog lépni.2014-től majd az államhatárt a Bakonyig tolják.Ez a Fidesz hozzáállása de a rendszerváltástól kezdve minden kormány aszisztált ehhez.

2012. április 15., 14:23 vaddzsentri

Azt hiszem senki sem veszi itt figyelembe azt a tényt ami miatt hazánk "nagyjai" megpróbálnak minél jobban belefolyni az agrárgazdaságba...
már pedig a mezőgazdaság a legjobb, leghatékonyabb pénzmosoda, illetve itt lehet eltüntetni a legkönnyebben a pénzt, vagyont...hiszen melyik NAV-os ellenőr mondja meg milyen műveleteket végeztek ténylegesen a földön, mennyi műtrágya, vegyszer került felhasználásra....illetve ténylegesen mennyi termett.
Bár vezetni kell az un. gazdasági naplót,de.....
Ugyanakkor ne felejtkezzünk el róla, hogy jelenleg hektáronként közel 60000 Ft. támogatást ad az EU. "ajándékba"...akár rét, legelő után is...
Na már most aki meg tud szerezni bérbe pl. 100 ha rétet az évente minimum 6 millió Ft. bevételhez jut. Ezért neki egyszer le kell kaszálnia a használt földet.Az így lekaszált széna értéke általában fedezi az összes költséget( még a bérleti díjat is)
További 10000 Ft./ha támogatás jár ha Natura 2000-es a terület....azaz 100 ha esetén még egymillió.
...stb...egyéb támogatások...
Természetesen egy szántóföldi gazdálkodás jobban ki van téve az időjárásnak...de a nagyobb kockázat nagyobb jövedelmezőséget is rejt.....

Azt hiszem ennyi ajándék jövedelemért érdemes beszállni az agrárbizniszbe.....csak már le van osztva minden....(ebben az esetben inkább fel van osztva)

2012. április 15., 09:14 Hagyómiki

kompember

Elfogytak az érvek, jön a sértegetés?
Én nyertem a vitát.

Minek bérelnének földet ha nem művelik?
Vagy már az is lopás, ha Fidesz szavatzó dolgozni akar ebben az országban?

Nektek Gyurcsány a példeképetek.
a szakdolgozat nélkül diplomát szezett öszödi Böszme lenyúlta kormányüdülőt és a képviselői klubot, majd drágán visszabéreltette az állammal.
Na ez a lopás.

Meg hogy ÁFA csalással Fittelina uszodát épített magának. ez a bűncslekmény elévült.

További 12 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Fidesz-agrárpolitika a pártklientúra helyzetbe hozására




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
összes részvény árfolyama »
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X