Fidesz-agrárpolitika a pártklientúra helyzetbe hozására

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: mezőgazdaság; Ángyán József; Vidékfejlesztési Minisztérium (VM); agrárpolitika; földbérlet; földművelésügy;

Botrányos földbérleti akciója is rávilágított arra, hogy a kormánynak csupán a klientúra helyzetbe hozására vannak eszközei, az agrárstruktúra megváltoztatására képtelen. Ahogyan az agrárgazdaság sem lehet a magyar gazdaság kitörési pontja.

„Jöjjenek oda, és nézzenek a szemébe annak a tizen-egynéhány családnak, azoknak az embereknek, akik negyven éve ott dolgoznak, és a miniszter vezesse fel az első tehenet arra a teherautóra, amelyik vágóhídra viszi az állatokat” – szólította fel az állami földpályázatok ügyében döntést hozókat Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő. A volt agrárállamtitkár Gőgös a Zirc környéki Nagyesztergáron gazdálkodó Flóra Nagyesztergár Kft. esetét hozta fel a földpályázati anomáliák egyik példájaként, ott ugyanis az állattartó gazdaság hiába pályázott, eddig bérelt legelőjéből és abraktermő területéből egyetlen hektár bérleti joga sem lett az övé, így nem maradt legelő az állatainak. A vesztesek sportszerűek voltak, meg akarták mutatni a nyertesnek, hogy merre vezesse ki állatait a legelőre – de rá kellett jönniük, hogy a területeiket elhappoló pályázónak nincsenek állatai.

A kormány könnyen megfeledkezik arról az ígéretéről, hogy az állattenyésztést és a helyben lakó gazdákat segíti. Az agrárkormányzat eddigi tevékenysége és az állami földek most zajló pályáztatása arra utal, hogy gyakorlatilag semmit nem képes valóra váltani ígéreteiből, amelyek a családi gazdálkodók földterületeinek növeléséről szóltak.

Gabonatábla

Fotó:

Az állami tulajdonú földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél összesen 65 ezer hektár – zömében még a szocialisták által favorizált földért életjáradékot program keretében „összehordott” – föld bérleti pályáztatását készítették elő. Ebből első körben 34 ezer hektárt hirdettek meg, összesen 2355 „birtoktestben”, vagyis átlagosan alig több mint 14 hektáros egységekben. De a valóság ennél is rosszabb. A művelésre leginkább alkalmas, egy tagban lévő nagyobb táblákat a jelek szerint a Fideszhez, egyes esetekben Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló nagyvállalkozók vitték el, a „resztli” pedig annyira elaprózott parcellákból áll, amelyek megszerzésével egy-egy családi gazdaság nem lesz életképesebb.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökének családi cége, a Búzakalász 66 Kft. közel ezer hektárt vitt el a meghirdetett állami földterületekből. Az Orbán szívügyének számító fociakadémia vezérének jó helyezkedése az LMP-s Szabó Rebekának és az Orbán-kormány korábbi emblematikus alakjának, a vidékfejlesztési államtitkári posztjáról januárban lemondott Ángyán Józsefnek is feltűnt. Utóbbi a földügyek megtárgyalására összehívott országgyűlési albizottsági ülésen emlegette a felcsúti futballvezér sikereit, és vonta le a következtetést: így „elvesztjük a vidéket”.

A lemondását indokló levelében a vidékfejlesztési tárcára befolyással bíró „maffiacsaládokról” és „spekuláns nagytőkés oligarchákról” beszélő exállamtitkár – igaz, név nélkül, „szolnoki ügyvédként” – Nyerges Zsoltot is emlegette. Ángyán szerint a Fidesz-közeli befolyásos üzletemberként ismert Nyerges érdekeltségébe tartozó Dél-balatoni Agro Kft. használja a lepsényi állami földeket, amelyekre több családi gazdálkodó jelentkező is lenne, de a földalapkezelő nem írt ki rájuk pályázatot. Ezt vélhetően jól tudták a Nyerges-érdekeltségnél is, merthogy, bár tavaly október 31-én lejárt az egyéves szerződésük a területre, bevetették repcével, amit pedig szeptemberben szokás.

Fotó:

Az Orbán baráti körébe tartozó egykori párizsi nagykövet, Kékessy Dezső neve is feltűnt az állami földbérleti pályázatok kedvezményezettjei között. Csákvár környékén nem számított, hogy 1400 hektárt nyertek a volt állami gazdaságot privatizáló tulajdonosi kör tagjai és rokonaik, úgy, hogy nem feleltek meg a pályázati kiírásban szereplő helybenlakási kritériumnak.

Ezek az esetek ugyan felháborították a hoppon maradt pályázókat, de arra nem alkalmasak, hogy felborítsák az agrárbékét, amely a tavalyi jó termés mellett is elérhető viszonylag magas árakon és az uniós támogatásokon alapul (lásd Raskó Györggyel készült interjúnkat). A kormánynak azonban hamarosan két olyan üggyel is szembe kell néznie a földpiacon, ami nagy viharokat kavar majd, és egyelőre semmilyen elképzelés nem rajzolódik ki a kezelésükre. A külföldiek és a jogi személyek földvásárlását tiltó moratórium 2014 áprilisában jár le, és a kabinet eddig nem rukkolt elő olyan szabályozási elképzeléssel, ami az uniónak és a „megvédjük a magyar földet” szlogennek is megfelel.

Ennél is nagyobb dilemma, hogy mi legyen a kárpótlás során keletkezett, becslések szerint másfél millió hektárt kitevő osztatlan közös földtulajdonnal. Ezt bérbe adják, ám a Legfelsőbb Bíróság (LB) állásfoglalása szerint ennek az a feltétele, hogy a tulajdonosok mindegyike hozzájáruljon. A valóságban lehetetlen az összes tulajdonost elérni, a szerződések kötésekor pedig a joggyakorlat az volt, hogy ha több mint 50 százalékuk hozzájárult a bérleti szerződéshez, már bejegyezték a földhasználatot. Szakértők szerint ily módon félmillió hektár föld használata eleve megkérdőjelezhető. Másfelől viszont a bérlők azoknak nem is fizettek bérleti díjat, akiket nem értek el, vagy – miután már összegyűjtötték a többség hozzájárulását – nem is kerestek.

Ez az elmúlt években bőven tízmilliárd forint feletti ki nem fizetett bérleti díjat jelentett. Ha valakinek az LB-határozat alapján eszébe jutna megkérdőjelezni e szerződések jogszerűségét, azzal több tízmilliárd forintnyi, már felvett uniós támogatás sorsát is bizonytalanná tenné. Nem véletlen, hogy az osztatlan közös földeket használó nagyüzemi gazdaságok a helyzet fenntartásában érdekeltek, és a jelek szerint el is érték, hogy e területek kormány által ígért kimérése sem indult meg.

Fotó:

Ezzel az üggyel egy számára egyébként is kellemetlen helyzetben szembesül a kormány: 2014-ben be kell vezetnie azt a támogatási rendszert, amely ellen a Fidesz a szocialista kormányok alatt erőteljesen tiltakozott. Akkor ugyanis a jelenlegi területalapú (SAPS) támogatásokat fel kell váltania az egységes gazdaságtámogatási (SPS) rendszernek, amelyben a dotáció alapja a mezőgazdasági üzem lesz. Ez a rendszer nem tud mit kezdeni az őstermelőkkel, illetve az egyéni gazdákkal, tehát azoknak, akik közülük támogatást vesznek fel, gazdasági társasági formában kell folytatniuk a termelést. Ez pedig sokukat kellemetlenül érinti majd, mert szűkül a terük az adóelkerülésre – állítják egybehangzóan az agrárpiacon.

Nem csak a földpiacon nem tudott semmit nyújtani választóinak a Fidesz-kormány, más területeken is csupán látványpolitizálásra futotta erejéből. Az Ángyán által szorgalmazott kistermelői értékesítéshez és a helyi piacok működtetéséhez számos olyan kedvezményt adott, amelyektől elődei – főleg élelmiszer-biztonsági okokból – ódzkodtak, de ezek sem hoztak áttörést az egyéni gazdálkodóknál. Nem is csoda: a kézművestermelés jóval drágább az iparinál, fizetőképes kereslet híján kevés kistermelőnek nyújthat biztos megélhetést. Közben további terhekkel sújtotta a nagyüzemi élelmiszeripart, pedig az a hazai piacon is visszaszorulóban van: az uniós csatlakozás előtti 92-ről 2011-re 70 százalékra csökkent a magyar élelmiszer-ipari termékek részesedése.

A helyi piacok avatásán túl leginkább a mezőgazdasági és élelmiszerexporttal büszkélkedik az agrárkormányzat, arról nagyvonalúan megfeledkezve, hogy hiába produkálta tavaly az agrár- és élelmiszer-külkereskedelem az európai uniós csatlakozás óta a legnagyobb aktívumot – a 6,2 milliárd eurós kivitellel 3,8 milliárdos behozatal állt szemben –, a KSH szerint volumenben az export alig változott, az import viszont 5 százalékkal nőtt, azaz még romlott is a helyzet. Ráadásul a kivitel növekedését az alapanyagexport adta, míg a feldolgozott élelmiszerek behozatala nagyobb ütemben bővült azok exportjánál. A tavalyi GDP megmentése is a szívesen emlegetett agrárfegyvertények közé tartozik: becslések szerint a mezőgazdaság 2011-es hozzájárulása a hazai össztermékhez 3,5 százalékos volt, ami a jó termés és más ágazatok bajai miatt nőtt ekkorára a 2010-es 2,9, illetve az egy évvel korábbi 2,5 százalék után. Bár a kormány folyamatosan kitörési pontként emlegeti a mezőgazdaságot, hasonló idei teljesítményt várni már csak az őszi és téli csapadékhiány és a gyümölcsösöket károsító fagyok miatt is hiú remény lenne – ahogyan hosszabb távon sem lehet megváltó az ágazat.

KELEMEN ZOLTÁN

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X