Bejelentkezés  

Akadozó keleti nyitás: már a minisztérium is átgondolná

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: kkv; export; Varga Mihály; Miniszterelnökség; keleti nyitás; kereskedőház; Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM);

Zavar van az erőben: a keleti országokba irányuló magyar export visszaesett a tavalyi évben, a nemzetgazdasági miniszter erre a múlt héten egy rendezvényen hívta fel a figyelmet. Varga Mihály utalt arra is, hogy a külgazdasági stratégia új irányai felülvizsgálatra szorulhatnak. A keleti nyitástól és a kereskedőházak létrehozásától pedig fölösleges csodákat várni. Addig legalábbis semmiképpen, míg a magyar kis- és középvállalkozások annyira tőkeszegények, hogy még közvetlenül a régiónkba sem képesek exportálni.

A keleti nyitás célja, hogy az exportpiacainkat földrajzi értelemben színesítsük, de ennek még nem látszik a nyoma – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy múlt hétfői konferencia megnyitóján. Az elmúlt egyéves munka ellenére csökkenés történt a forgalomban, ezért el kell gondolkozni a miniszter szerint, hogy megfelelően koncentrálják-e az energiáikat. Oroszország estében például 0,8 százalékkal visszaesett az export, ami a befektetett munka arányában gyenge eredmény. Varga szerint jó az irány, de általánosságban utalt arra is, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyes elemei felülvizsgálatra szorulhatnak.

A keleti nyitás elindításához és a kereskedőházak megnyitásához 2011-ben még hatalmas reményeket fűzött a kormányzat. Az elképzelés szerint a stratégia egyik kulcseleme a külföldi – keletre irányuló – kereskedő központok megnyitása, ezeknek kellene összefogniuk azon magyar kkv-kat, melyek exportképesek, de valamilyen oknál fogva eddig a kivitellel problémáik voltak. Az állam részt vállal a kereskedőházak megvalósításában szabályozással, menedzsmenttel és tőkével, de más szereplők, például bankok szerepvállalását is szívesen veszik. (Feltűnt például az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetője, Töröcskei István nevével fémjelzett Széchenyi Bank is.)

Az első kereskedőház – az azerbajdzsáni Bakuban – csak tavaly decemberben nyílt meg, ezért azt gondolhatnánk, az azóta eltelt fél év kevés idő ahhoz, hogy következtetést vonjunk le a működéséből – Varga Mihály ezt mégis megtette. Ennek fényében a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) nem tűnnek elégedettnek a működésükkel. Igaz, a központok nem is a korábban bejelentett ütemben nyílnak – Baku óta kettő kezdett el működni: egy Moszkvában, egy pedig a kazahsztáni Asztanában.

A statisztikai adatok is Vargát igazolják: az észak-afrikai arab államok jelentős részébe (például Marokkóba, Egyiptomba, vagy Jordániába) tavaly csökkent a magyar kivitel, és Kína kivételével ugyancsak csökkent, esetleg stagnál a Délkelet-Ázsia főbb célországaiba irányuló magyar kivitel. A Dél-Amerikába irányuló export azonban dinamikusan növekedett tavaly (itt 2015-ben tervez a magyar kormány kereskedőházakat nyitni): Chile esetében például majdnem megduplázódott. A keleti nyitás így mintha gellert kapott volna, a nagyfokú erőfeszítések – és az invesztált pénz – ellenére a várt gyors eredmények nem jönnek.

Az NGM-ben igencsak átgondolnak pár dolgot

A keleti, illetve globális nyitás koncepciója továbbra is a központi eleme marad a magyar külgazdasági stratégiának, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hvg.hu megkeresésére. A stratégia első fázisa, az indítás, és az ezzel kapcsolatos kommunikációs fázis lezárult, a hangsúly most a megvalósításra helyeződik, szögezte le a tárca.

Magyar-kazah májusi kézfogó a kereskedelmi kapcsolatok felpörgetése jegyében

Fotó:

A külgazdasági stratégiát – mint minden stratégiát, időről időre – célszerű az eddigi eredmények alapján frissíteni – a 2012. év végi és 2013. első félévi teljesítmény alapján mindenképpen – tett még hozzá az NGM. Mint kifejtették, a tapasztalatok alapján a tanulságokat le kell szűrni, részletesebb és jobban számszerűsített célrendszert kell megfogalmazni, a keleti-globális nyitásra külön szempontokat kell definiálni, a kis- és középvállalati céloknak nagyobb súlyt célszerű biztosítani.

"Az intézményrendszer összehangolása szintén fontos feladat, ugyanúgy mint a megvalósításban részt vevő operatív szintű rendszerek és folyamatok eddigieknél pragmatikusabb menedzsmentje is" – olvasható az NGM, akár burkolt önkritikának is felfogható válaszában. "Ezen belül kulcsszerepe van a külgazdasági szakdiplomata rendszer üzletszerűbb működtetésének, de ugyanígy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a többi szereplő munkájának hatékonyabb koordinációjának is."

A külgazdasági diplomáciai állomáshelyek keleti nyitással kapcsolatos átcsoportosítása egyelőre befejeződött, és inkább új keleti állomáshelyek létesítésében gondolkodik az NGM, a nyugati állomáshelyek megtartásával. Ezzel kapcsolatban az NGM szerint fontos hangsúlyozni, hogy a keleti nyitás nem azt jelenti, hogy hazánk exportjának 75 százalékát kitevő nyugati exportot volumenében kívánnánk csökkenteni, ezen országok továbbra is a legfontosabb partnereink maradnak. Mivel azonban volumennövekedést inkább a keleti-globális piacokon tudunk elérni, ezért az exportrelációs összetétel változni fog ezen piacok javára.

A külgazdasági szakdiplomaták új munkaszervezési és értékelési rendszerének bevezetése rövidesen megkezdődik. További hatékonyságnövelő gyors és egyszerűen végrehajtható lépésekben is gondolkodnak, jobb logisztikai hátteret kívánnak teremteni, és egységes infrastrukturális fejlesztést készítenek elő a közeljövőben. Ezen kívül megfontolják egy általános reform megindítását, ami a külgazdasági diplomácia minden elemére kiterjed majd, áll az NGM válaszában.

Minimális az állami szerepvállalás a kereskedőházakban

A hvg.hu megkereste a Miniszterelnökséget, hogy a kereskedőházak – melyek idén tavasztól már Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár alá tartoznak – mennyiben járulnak hozzá a magyar kivitelhez, különösen a kkv-szektor tekintetében. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora az állami szerepvállalás az egyes kereskedőházakban, mely szervezetek támogatják ezek működését, milyen szerződések megkötését segítették már elő a központok, illetve mekkora figyelmet szentelnek a exportképes kkv-k hazai helyzetének javítására.

A Miniszterelnökség közlése szerint:

–  a bakui Új Piacok Kereskedőházban (ÚPK) közvetlenül nincs állami szerepvállalás. Az állam által a Széchenyi Bankban szerzett üzletrészen keresztül az ÚPK-ban közvetetten mégis lett 24,5 százalékos állami tulajdon.

– a Kazah-Magyar Kereskedőház esetében a megalakuláskor az állam nem szerzett tulajdonrészt (a kereskedőház tulajdonosa a L.A.C Holding, mely Horváth László tiszteletbeli kazah konzul cégeit fogja össze – a szerk.), ugyanakkor a kereskedőház létrejöttét mind a magyar, mind a kazah állam üdvözölte és támogatta. Fél éven belül már konkrét ügyletek lesznek lebonyolíthatóak a Miniszterelnökség szerint.

– a moszkvai magyar kereskedőház a Quaestor Csoport közreműködésével jött létre, állami tulajdonrész nélkül, de az állammal rendszeresen egyeztetve segítik a magyar vállalatok versenyképességének növelését az orosz piacokon.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (ez a kereskedőházak tulajdonképpeni ernyőszervezete, melyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen hozott létre a kormány, alaptőkéje 500 millió forint – a szerk.) üzleti tervének megfelelően mindhárom reláció tekintetében megindította a relációs kft.-k létrehozását, amelyek kifejezetten az adott ország tekintetében végzik exportnövelő munkájukat. A Miniszterelnökség szerint ezek a kft.-k kötik meg a jelenleg tárgyalás alatt lévő konkrét együttműködési megállapodásokat a magántulajdonban lévő kereskedőházakkal.

A kereskedőházakat a fő magyar exportösztönző szervezetek támogatják. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elsősorban a szakmai tudásbázisával, valamint információs adatbázisával erősíti a kereskedőházak partneri körében lévő hazai kkv-k külgazdasági tevékenységét. A kereskedőházakkal kapcsolatot fenntartó külföldi cégek itthoni befektetési lehetőségeihez a HITA a hazai partnerek felkutatásában való közreműködéssel támogatja a kereskedőházat. A HITA-n kívül a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) pénzügyi szolgáltatásokkal segíti a kereskedőházak partnereit.

Mérsékelt sikerek

Az ÚPK ez idáig mintegy 50 hazai kis- és középvállalkozás külpiacra lépését tudta konkrétan elősegíteni. A Miniszterelnökség szerint ezek a vállalkozások a külföldi partnereikkel már a megállapodások előkészítésén dolgoznak, a személyes kapcsolatok is létrejöttek, az ÚPK az együttműködési folyamatokban közvetlenül is részt vesz. Több ÚPK-partner szerződésközeli állapotban van, egy nagy értékű (100 millió euró feletti) szerződés már létre is jött. (Ez utóbbi egy sportkomplexum-beruházás.) A Kazah-Magyar és a Magyar-Orosz Kereskedőház csak nemrég jött létre, ezért tevékenységükről mérleget vonni még nem lehet a Miniszterelnökség szerint.

Baku, a keleti nyitás egyik sarokköve

Fotó:

A kkv-k magyarországi exportképességének magyarországi háttere megerősítését fontosnak tartja a Miniszterelnökség, ugyanis a magyar gazdaság egy nyitott, exportorientált gazdaság, így növekedésének mértéke nagyban függ az exportteljesítménytől. Bár a kkv-k a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, az exportteljesítményből csak 20 százalékban részesülnek (ha csak a magyar tulajdonú kkv-kat nézzük, akkor ez a szám 11 százalék). Ezt az egyoldalú exportszerkezetet a Miniszterelnökség szerint meg kell változtatni.

2012-ben a HITA 222 kereskedelemfejlesztési akciót hajtott végre a keleti nyitás országaiban, melyeken 2274 magyar vállalat vett részt. Ezen programok, a vállalatok saját bevallása szerint várhatóan több mint 339 millió euró (kb. 101 milliárd forint) exportnövekedést eredményeznek.

A kereskedőház-rendszernek a Miniszterelnökség szerint hozzá kell járulnia a kormány azon célkitűzésének eléréséhez, hogy öt éven belül hazánk exportteljesítménye egyharmadát Európán kívülre csoportosítsa (jelenleg a magyar export 76 százaléka az EU-ba, 12,1 százaléka az EU-n kívüli Európába, 11,9 százaléka Európán kívülre irányul). A Miniszterelnökség szerint jól látszik, hogy a magyar export egyoldalú, nem koncentrál a világ azon részeire, ahol gyors a fejlődés. Valamint az sem helyes, hogy a magyar exportteljesítmény attól is függ, hogy egy nagy nemzetközi vállalat éppen melyik gyárából exportál az arab világba, áll a Miniszterelnökség válaszában.

A tőkeszegényes kkv-k a régióba sem tudnak exportálni

Nem lenne jó, ha egy év után pálcát törnénk a rendszer felett, ám professzionálisabb hozzáállást kellene megvalósítani – mondta a hvg.hu-nak Pados László, a külkereskedelem területén régi motorosnak számító Tesco Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Ő egyetért a Varga Mihály által említett felülvizsgálat szükségességével, mivel "zavar van a döntéshozók fejében" a kereskedőházakat illetően. Először is, a magyar külgazdaság feladatai itthon vannak. Amíg olyan tőkeszegény a magyar kkv-szektor, mint most, még a közelebbi régiónkban sem tudjuk a kivitelt élénkíteni, vagy az exportot egyáltalán megkezdeni. Másodszor: a kivitel erősítése nem megy egyik napról a másikra, 15-20 éves időtávon érdemes gondolkodni és stratégiát alkotni.

Egy külpiac felépítése időt és pénzt vesz igénybe. Egy jemeni egyszerű bemutatkozó látogatás is legalább 800 ezer forintba kerülhet, aminek lehet, hogy először csak annyi lesz az eredménye, hogy egy tea mellett beszélgetnek a felek. De az egy másik kultúra – hangsúlyozta a Tesco Tanácsadó ügyvezetője. Ha valaki azt gondolta tavaly, hogy két vegyesbizottsági ülés után majd dőlnek a pénzek, akkor az vagy dilettáns volt, vagy nem ért ehhez az egészhez – hangsúlyozta Pados László. A hosszabb távú gondolkodás és a kezdeti pénzbefektetés komoly helyen szerepel ebben az összefüggésben.

Másik fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló összes szereplőnek, a kormánynak, Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), Eximbanknak, Mehibnek, HITA-nak, külügyminisztériumnak és a bankrendszer tagjainak is fel kell sorakozniuk a kkv-k exportra segítése mellett. A stratégiai cél, az exportélénkítés elérése érdekében volt olyan ország Ázsiában, ahol például kamatmentes hitelt adtak a bankok az ottani cégeknek, és a profit sem volt kezdetben elvárás. Csak a piacra kellett lépni, ezek után pedig tervbe venni a fejlett gazdaság felépítését. Japánban ez bejött, fejtette ki Pados László. Ma Magyarországon továbbra is a szétszórtság a jellemző ezen a területen, például nem lehet tudni, hogy a kereskedőházak ernyőszerve, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pontosan mit is csinál, tette hozzá a Tesco Tanácsadó ügyvezetője.

Azt is érdemes megfontolni, hogy szükséges-e új kereskedőházakat létrehozni, mivel továbbra sem világos, hogy ezek miben nyújtanának többet egy cég irodájánál. Elképzelhető, hogy inkább már bejáratott nevű és branddel rendelkező cégeket kellene felkarolni, feltőkésíteni, és ezeken keresztül lehetne megvalósítani az exportélénkítést. A Tesco Tanácsadó ügyvezetője szerint vannak még olyan magyar cégek, melyeket külföldön is ismernek a külkereskedelmi területen.

További kereskedőházak nyílnak

A Miniszterelnökség közlése szerint az év második felében Pekingben, Rijádban és Abu-Dzabiban terveznek kereskedőházakat nyitni, már megkezdődött ezen relációs kft.-k megalapítási folyamata. Dél-Amerika 2015-ben kerülhet fel a kereskedőházak térképére egy korábbi közlés szerint.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X