szerző:
hvg.hu

A devizahitelesek helyzetén javító törvényjavaslatot nyújtott be az LMP a parlamentben. A javaslat nem róna százmilliárdos terheket a bankokra vagy az államra, csak az eljárási szabályok módosításával nehezítené meg a korábban szinte automatikus végrehajtásokat, vagy a tartozások eladását, ami végső soron arra ösztönözné a bankokat, hogy egyezzenek meg az adósokkal.

"Devizakölcsönre vonatkozó szerződés, illetve a kölcsönadós ezen alapuló tartozását elismerő nyilatkozat végrehajtási záradékkal nem látható el" – ez a kissé nehezen érthető, jogi szaknyelven megfogalmazott mondat adja a velejét annak a devizahitel-mentő javaslatnak, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Ertsey Katalin és Vágó Gábor LMP-s képviselő. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben nem lehetne automatikusan végrehajtást indítani a nem fizető adósok ellen, a bankoknak mindenképpen pert kellene indítaniuk.

Az LMP már korábban beharangozta, hogy törvényjavaslat formájában nyújtja be Róna Péter közgazdász, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke által kidolgozott megoldásokat. A képviselők az indoklásban úgy fogalmaznak: az eddigi devizahiteles-mentőcsomagok szinte kizárólag az eleve módosabb adósokat segítették, a párt viszont elkötelezett "az igazán elesetteket is megvédő intézkedések mellett", így gátat kíván szabni annak, hogy bírói ítélet, illetve a szerődések érvényességének megvizsgálása nélkül kilakoltassanak embereket.

Az LMP-s javaslatban nem repkednek milliárdos számok, sem a bankokra, sem a költségvetésre nem ró közvetlen anyagi terheket, kizárólag eljárásjogi módosításokkal igyekszik megnehezíteni a kilakoltatásokat. Miközben kötelezően bírói útra terelné a végrehajtásokat, a polgári törvénykönyv módosításával előírná, hogy a bíróságnak minden ilyen perben hivatalból – a felek külön kérése nélkül is – meg kell vizsgálnia, hogy érvényes-e egyáltalán az eredeti hitelszerződés.  

A javaslat ugyanakkor más módon is megnehezítené a bankok számára a végrehajtást: megtiltaná ugyanis, hogy engedményezzék a devizaalapú, lakáscélú hitelszerződésből vagy lízingszerződésből eredő követelést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek nem adhatnák el a tartozást erre szakosodott követeléskezelő cégeknek, hanem – ha hozzá akarnak jutni a pénzükhöz – maguknak kellene végigjárni a jogi utat. Ez nyilván kellemetlen lenne a bankoknak – főleg, hogy a bíróságon kiderülhet, érvénytelen az egész szerződés – így valószínűleg jobban hajlanának a megegyezésre is.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!