szerző:

London megkötötte az új atomerőművi blokkok építésére szóló szerződését, 2023-tól lehet új reaktora is, de ezzel a terebélyesedő brit energiaár-vita csak újabb szintre lépett.

Az angolok már biztos, hogy építhetik az első új atomerőművi blokkjukat, miután az EDF csoport és az angol kormány között megkötötték a beruházás pénzügyi feltételeire vonatkozó megállapodást. Máris beindult a számháború.

A Somersetben található Hinkley Point C telephelyen két EPR típusú blokk épülhet - írja az enegiainfo. A kormány és a projektcég közti megállapodás szerint a kormány a tíg év múlva termelésbe is álló reaktorok "terméséért" 89,5 font/MWh átvételi árat garantál a befektetőknek. Ez az ár kisebb ugyan, mint a múlt héten beharangozott 92 fontos megálapodás, de ennek csupán az az oka, hogy az EDF a Sizewell C telephelyen is új blokkok építését tervezi, és így a két helyszínen  történő beruházás között megoszlik az első reaktor építéséhez kötőső magasabb költség. Ha az EDF végül nem építi meg az új Sizewell-i blokkot, akkor a Hinkley Point C atomerőműben megtermelt áram garantált átvételi ára 92,5 font/MWh-ra módosul - írta meg a NucNet.

Mi mennyi?

Mint azt korábban a hvg-hu megírta a magyar rezsicsökkentési és atomerőműépítési víziókra vonatkoztata: a most kialkudott ár mintegy kétszerese a jelenlegi brit nagykereskedelmi árnak - és bár azt nehéz megmondani, hogy ez tíz év múlva soknak vagy kevésnek bizonyul-e, - a megállapodás 2023-tól kezdve 35 évig lesz érvényes. „Ez egy remek megállapodás az ország és a fogyasztók számára. Ez az első alkalom, hogy a brit adófizetők pénze nélkül épül atomerőmű az országban” - mondta Edward Davey, az energetikai és klímaváltozási miniszter a megállapodás kapcsán. A két EPR blokk, illetve a projekt teljes építési költsége a tervewk szerint elérheti a 16 milliárd fontot. Az EDF Csoport tizenöt atomerőművi blokkot üzemeltet az Egyesült Királyságban.

Hinkley Point-i látkép
©

Thomas Becker, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgatója szerint azonban egyszer és mindenkorra tisztázni kellene, hogy az angoloknál is elfajulni látszó energiaár-vitában mi micsoda. Becker szerint többen láthatóan az almát a naranccsal hasonlítanak össze akkor, amikor az Egyesült Királyságban a szélenergia termelési támogatásra hivatkozva beszélnek poltikusok árcsökkentési szükségről. Emiatt azonban szerinte zavaros és torz vita alakult ki az utóbbi időben arról hogy a fogyasztónak pontosan mi mennyibe is kerül. A skótoknál már a függeltenségi memorandumhoz is kötik a zöld-termelők miatt a rendszer "megregulázását", Londonan viszont a Munkáspárt feszült neki vehemensen a rezsikontroll témájának - kiváltva ezzel a konzervatívok, de még a liberális demokraták haragját is. 

Az EWEA vezetője szerint ezért is időszerű, hogy az Európai Bizottság iránymutatást készítsen az energiapiacok állami intervenciójára vonatkozóan, és ebben az EWEA a nagyobb pontosságot és a nagyobb átláthatóságot támogatja. "Egy olyan időszakban, amikor mindenki aggódik az energiaárak miatt és bűnbakot keres, tudni kell, hogy a különböző energiaforrások pontosan mennyi támogatást is kapnak az adófizetők pénzéből" - magyarázta Thomas Becker.

Példaként hozta, hogy miközben a jelenleg kárhoztatott tengeri szélenergia támogatás az Egyesült Királyságban 2018-ban 135 font/MWh egységárral, de csak 15 évig számol (utána a dotálás nélkül kell a piacon megállniuk a lábukon), a 2023-tól működésbe álló nukleáris erőműben termelt áram szavatolt egységára (92,50 font) 35 évre bebetonozza a támogatásokat is. Ugyanakkor - tette hozzá az EWEA-vezér - Nagy Britanniában még senki nem verte nagydobra, hogy a leálló erőműveknek (az Egyesült Kirámyságban 10 éven belül a ma működő 16 kereskedelmi blokkból 15-öt le kell állítani)  hatalmas állami leszerelési költséggel kell számolniuk. Ez akár évente 19 miliárd fontot is elérhet.

Cikk megosztása
Címkék