szerző:
hvg.hu

A mérőórákkal kapcsolatos összes költség a cégeket terheli, a Főgáznál teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendelnek el, az Elmű-Émász ügyében pedig teljes kivizsgálás jön – derült ki szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő és Németh Szilárd rezsibiztos közös sajtótájékoztatóján. Az alapdíjról, illetve a fejlesztési feladatokról és a számlázással kapcsolatban felmerült problémákról egyelőre nincs döntés. Pedig a fenyegetőző kormányzati felvezető alapján mindenki erre számított.

Eljött a szolgáltatók fekete napja, de nem úgy alakult, ahogy arra sokan korábban számítottak. A kormánynak a közszolgáltatásokkal kapcsolatos teendők olyan feladatok, amelyeknél a fogyasztók érdekét akarják szem előtt tartani, és nem a cégekét – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő, aki szerdán a témában tartott közös sajtótájékoztatót Németh Szilárddal, a rezsicsökkentések végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetőjével.

Alapdíjak, fejlesztési feladatok kérdése, számlázással kapcsolatosan felmerült problémákról, illetve a kikapcsolással összefüggő kérdéskörről tárgyalt a kormány – ezekben az ügyekben azonban még nem hozott döntést. Ezen kívül még három kérdés került napirendre: a mérőórák, és a Főgáz kérdésköre, az Elmű-Émásszal kapcsolatban pedig szigorú és teljes kivizsgálást rendelt el a kormány az energiahivatalnál a kormányszóvivő szerint.

120 rezsifórum

Németh Szilárd elmondta, hogy a rezsicsökkentések során nagy hangsúlyt fektettek a konzultációra. 120 rezsifórum volt, ezer feletti javaslatot tett a több mint 70 ezer résztvevő. A korábban felsorolt hét területre korlátozódik a kormány fókusza. Két kérdésben azonnali intézkedéssel megoldhatók a problémák – emelte ki Németh Szilárd. Az első a mérőórák tulajdonjogával kapcsolatos. A kormány úgy döntött, hogy a mérőórákkal kapcsolatos összes költség a szolgáltatókat fogja terhelni. A munkacsoport arra kapott felhatalmazást, készítse elő a jogszabályi környezetet, ezt még ma elkezdik.

A másik olyan terület, ahol tulajdonjogi kérdés van, az a Főgáz (a cég az állam és a fővárosi önkormányzat közös tulajdona). A kormány úgy döntött, hogy teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendel el a cégnél a fogyasztók érdekében. Az energiahivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság folytatja majd le ezt az átvilágítást. Németh Szilárd ezek után egy 90 éves, járókerettel járó néni példáját hozza fel, akinél a Főgáz túlvételezés miatt kikapcsolta a gázt, de most a "tulajdonosi befolyást is latba" vetve itt az ideje, hogy megvédjék a fogyasztókat.

©

Köbméter vs. megajoule – mondta Németh Szilárd arra utalva, hogy a számlánál ezt is sokan felhozták példának, hogy sokszor nem értik a fogyasztók a fogyasztást. Az alapdíj és fogyasztási díj problémája szerinte az, hogy aki nem vételez például gázt, vizet, annak is fizetnie kell, ezt is megvizsgálja majd a kormány. Németh szerint itt is fogyasztóvédelmi eszközökkel kell élni.

Az Elmű-Émásznál az osztalékkivonás ügyére kitérve Németh elmondta, hogy ez szerintük az ellátás biztonságát veszélyezteti. Ezen a területen még további vizsgálatokat tesznek majd meg – fejtette ki a Giró-Szász. Az utóbbi részt úgy pontosította, hogy a karbantartásra félretett pénzekből ne lehessen osztalékot kivenni.

Németh Szilárd újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha szükséges, akkor a döntésekhez összehívják a parlament ülését, de ha lehetséges, akkor megoldják a parlament nélkül az intézkedéseket.

Eddig ennyit buktak a szolgáltatók

A jelenlegi kormányciklusban nem bánnak kesztyűs kézzel az energia- és közműszolgáltatókkal. 2013. január 1-jével lépett életbe a közművezetékek tulajdonosait terhelő közműadó. Ennek értelmében a közművezetékeket üzemeltető energiaszolgáltató cégek vezetékeik métere után 125 forintot fizetnek, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek-e. Az eredeti tervek szerint az önkormányzatok döntésére bízták volna, hogy kivetik-e az adót a cégekre, a harmadik Matolcsy-csomag azonban – melynek keretében a törvényt megszavazták – a közműadót a helyi önkormányzatok helyett a központi kormányzattal szedeti be. A közműadó alól felmentést élveznek az állami cégek és intézmények (például a Mavir vagy a Mol), és 20, 30, illetve 80 százalékos kedvezményt a kisebb hírközlési társaságok. Mindenkinek másképpen fáj a közműadó, mivel egységnyi vezetékre különböző számú fogyasztó jut. Éves árbevételükhöz képest a Magyar Gázszolgáltató Kft. (MAGÁZ) és az E.ON fizet a legtöbbet a földgázvezetékei után, a bevételük 24, illetve 13 százalékát.

Szintén tavaly januárban indult a rezsicsökkentés, amely első körben 10 százalékkal csökkentette a lakossági gáz-, áram- és távhődíjakat, majd tavaly júniusban a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díját is. Októberben jött a második rezsicsökkentés, ami további 11 százalékkal nyirbálta meg a közműszámlákat, jelentős bevételkiesést okozva ezzel a szolgáltatóknak. Idén februárban megszavazták a rezsicsökkentés harmadik körét, a tavalyi 20 százalékos csökkentés után a gáz árát április 1-jétől további 6,5 százalékkal, az áramét szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhő árát októbertől további 3,3 százalékkal csökkentik majd.

Rezsifórum a XII. kerületben
©

A rezsiharc nagy vesztesei a fővárosi közműszolgáltatók. A Magyar Narancs információi szerint a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek a rezsicsökkentés és a közműadó 2013-ban 1,5 milliárd, 2014-ben várhatóan 2 milliárd forint költséggel jár. A Főtávnál a 2013-as árbevétel-kiesés várhatóan 5,3 milliárd forint, 2014-ben további 4,2 milliárd forint lesz, a Főgáz vesztesége pedig az állami kompenzációt is beleszámítva 4 milliárd forintra tehető.

2013 előtt éppen a rezsicsökkentés és a közműadó életbe lépésének napján szűnt meg az energiaellátókat 2010 és 2012 között sújtó ágazati különadó. Ezt nemcsak a szorosan vett energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenység, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység (például bérbeadás) után is fizetniük kellett. 2010 és 2012 között az energiaszektorra kivetett különadóból körülbelül 200 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe, a 2013-as évben pedig közműadókból 60 milliárd forint bevétellel számolt a büdzsé.