A jegybank szerint csak fikció az az üzleti ebéd, amelyen Matolcsy György kiszivárogtatta a Goldman Sachsnak, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Matolcsy munkatársa szerint az ebéd megtörtént, csak a kiszivárogtatás nem igaz. Egy londoni elemző viszont emlékszik arra, hogy volt szivárogtatás.

Egyre nagyobb hullámokat vet az ominózus Matolcsy-ebéd körül kirobbant botrány. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként 2011. november 17-én a hivatalos bejelentés előtt elárulta a Goldman Sachs munkatársainak, hogy Magyarország az IMF-hez fordul, ami egyebek mellett devizaspekulációt indíthatott el a forint esetében. A kiszivárogtatásról meglepő módon Wiedermann Helga, Matolcsy volt minisztériumi kabinetfőnöke számolt be abban a napokban megjelent könyvben, amelyben szándéka szerint Matolcsy György és Orbán Viktor gazdasági szabadságharcának diadalait mutatja be. A könyvben leírtakat Matolcsy kedden még együtt megélt történetként jellemezte, azonban a szivárogtatási botrány kipattanása után, csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank már fikciónak minősítette.

Csütörtökön megszólalt Pleschinger Gyula, az NGM korábbi államtitkára – jelenleg a jegybank monetáris tanácsának tagja – is. Ő azt állítja, hogy az ebéd alkalmával semmilyen hivatali titok vagy bennfentes információ átadására nem került sor, így az sem hangzott el, hogy Magyarország az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult. Ezzel az MNB harmadik lépésben eljutott arra az álláspontra, hogy a Goldman Sachs képviselőivel elköltött ebéd, amelyet pár óráig Wiedermann Helga fikciójának tekintett, mégiscsak megtörtént, illetve Matolcsy és Pleschinger is részt vett azon. A fikciós rész már csak az, hogy Matolcsy György bennfentes információt szivárogtatott ki miközben evett.

Emlékeznek a szivárogtatásra

A helyzetet nem segített tisztázni az ebéd másik szereplője, a Goldman Sachs sem. A befektetési banktól a hvg.hu azt a választ kapta, hogy nem kívánják kommentálni az ügyet. Némi kérdezősködés után azonban találtunk olyan információt, amely alapján esélyes, hogy a szivárogtatás nem csak Matolcsy krónikásának fejében, hanem a valóságban is megtörténhetett.

"Emlékszem, hogy hallottam a hírt pletykaként, és a hírügynökségeket kérdeztem, hogy miért nem jött eddig semmilyen nyilvános nyilatkozat erről, hogy igaz-e” – írta a hvg.hu kérdésére Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. Hozzátette azonban, hogy nem világos, ki szivárogtatott, és egyáltalán az illető Matolcsy volt-e.

Peter Attard Montalto
©

Az ügyben egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megszólalt. Az IMF-nél létezik egy megállapodás, amely szerint a hatóságokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezelik – közölte washingtoni sajtótájékoztatóján Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója arra a kérdésre válaszolva, amely a Matolcsy György elhíresült ebédjéről, illetve az ott elhangzottakról is beszámoló könyvre vonatkozott. Rice azt válaszolta, hogy erről a konkrét esetről nincs információja, így nem is tudja kommentálni azt.

Wiedermann Helga könyvében megemlékezik (vagy elábrándozik, most már nem lehet tudni) arról is, hogy miután Matolcsy György elmondta az IMF-tervet, a Goldman Sachs egyik képviselője gyorsan kiment a mosdóba. “Nem tudni, hogy hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött igen gyorsra fogták az ebédet”, és a szokásos másfél óra helyett 40-50 perc alatt végeztek az összes fogással, majd sietősen távoztak – olvasható a könyvben.

Bennfentes információt kiadni tilos

Ha az ebéd úgy zajlott le, ahogyan Matolcsy történetírója leírta, akkor véletlenül éppen a törvény által tiltott bennfentes kereskedésről számolt be. A magyar jogszabályok szerint ugyanis bennfentes kereskedelemnek minősülhet, ha valaki tovább ad egy olyan nem nyilvános információt, amely befolyásolhatja a piacot. Ilyen információ birtokában az, aki a többi piaci szereplőt megelőzően értesül az információról, hatalmas eredményt tud bezsebelni a piacon.

Matolcsy a botrány kirobbantó bemutatóján együtt megélt történetnek nevezte a leírtakat
©

A tőkepiacról szóló törvény három tényállást határoz meg bennfentes kereskedelemként. Az első, amikor valaki bennfentes ügyletet köt vagy erre ad megbízást bennfentes információ felhasználásával. A második, amikor egy bennfentes személy tovább ad egy bennfentes információt. A harmadik pedig az, amikor egy bennfentes személy valakit arra bíztat, hogy kössön bennfentes ügyletet.

A törvény arra is kitér, hogy azokra az esetekre érvényesek ezek a tényállások, amikor valaki „tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül”. Ezt elvileg Matolcsy Györgynek is tudnia kellett, ha a döntés nyilvánosságra hozatala előtt elmondta a Goldman Sachs képviselőinek, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Ebben az időszakban egyébként nemzetgazdasági miniszterként egyértelműen bennfentes személy volt a tőkepiacról szóló törvény alapján (a jogszabály megfogalmazása szerint olyan személy, aki „a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg”).

Fontos kérdés azonban, hogy az, amit a Goldman Sachs képviselőinek elmondott bennfentes információ voltak-e. A törvény szerint bennfentes az olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információ, amely még nem nyilvános, közvetlenül vagy közvetve pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, és nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

A nemzetgazdasági miniszter által kiadott információ elvileg ilyen volt: akkor még nem volt nyilvános, közvetetten érintette a magyar államot és az általa kibocsátott pénzügyi eszközöket, és alkalmas volt több pénzügyi eszköz árfolyamának befolyásolására. (A törvény szerint ilyen pénzügyi eszközök például a részvények, az állampapírok, vagy a befektetési jegyek, gyakorlatilag bármilyen pénzpiaci eszköz, amit a piacra bevezettek és kereskednek vele.)

Matolcsy György egyébként azzal védekezhetne, hogy csak a munkáját végezte az üzleti ebéden. A tőkepiaci törvény szerint ugyanis nem esik a bennfentes kereskedelem tilalma alá a bennfentes információ átadása, ha az érintett “beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során” teszi ezt.

A forint védelmében is osztottak már pofont

Matolcsy szivárogtatása azonban alkalmas lehetett arra is, hogy a Goldman Sachs befolyásolja például a forint árfolyamát. A szivárogtatás napján, 2011. november 17-én a forint hirtelen irányváltások mellett napközben mérsékelten erősödött, majd délután 4 óra körül arra a hírre, hogy a kormány megállapodásra készül az IMF-fel, jelentős forinterősödés mutatkozott.

A Portfolio.hu a szivárogtatásról beszámolva szerdán azt írta, hogy „a jelek szerint azt történt, hogy egy kifejezetten piacmozgató, bennfentes információt maga Matolcsy fecsegett ki az egyik legnagyobb befektetési bank szakértőinek, akik az információt jelezve forinterősödést indítottak el, majd amikor a piacok széles köre erről tudomást szerzett, akkor a forint további jelentős erősödést produkált, ami vaskos profitot generálhatott a befektetési banknak (is)”.

A PSZÁF tüzetesen megvizsgálta a forintárfolyam alakulását, amikor a Bloombergre szabott ki bírságot.
©

A magyar jogszabályok szerint azonban a szivárogtatást éppen a forintpiaci mozgások alapján nem lehet bennfentes kereskedésnek minősíteni. A fizetőeszköz, jelen esetben a forint ugyanis az egyetlen elem, amelyet a befektetési szolgáltatókról szóló törvény nem tekint pénzpiaci eszköznek (ez a fogalom ebben az értelemben azonos a tőkepiaci törvény pénzügyi eszköz fogalmával). Így a magyar törvényeket tekintve az nem releváns kérdés, hogy Matolcsy szivárogtatása lehetőséget adott-e arra, hogy a Goldman Sachs a forint árfolyamán nyerészkedjen az információ birtokában.

Ezen a ponton a jogszabály és a gyakorlat elválik egymástól: az ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen információval éppen a forintpiacon lehetett nagy hasznot húzni. Ez azonban megfelel a nemzetközi szabályozásnak, amely – egyes pénzpiac jogi szakértők szerint – éppen ezzel a kizárással kerüli el, hogy olyan ésszerűtlenül tágan értelmezze a bennfenntes kereskedést, amely minden kommunikációt magába foglal.  

A bennfentes kereskedés fogalma azonban éppen a magyar pénzügyi felügyelet eddigi gyakorlatának köszönhetően tágítható abba az irányba, hogy a forintárfolyam befolyásolása is beletartozzon. Ezt ugyanis éppen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdte el két tavalyi határozattal (a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletének elődje tavaly októberi beolvadásáig). A PSZÁF tavaly tavasszal éppen azért bírságolta meg a Bloomberget, mert egy téves hírrel jelentősen befolyásolta a forint árfolyamát, amit tiltott piacbefolyásolásnak minősített. A Bloomberg egy technikai hiba következtében közölte, hogy a monetáris tanács 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A hír 6 perccel azelőtt jelent meg, hogy az MNB közölte: 25 bázisponttal csökkentette a kamatot. Ezt követően tavaly szeptemberben az MTI is belefutott egy hasonló hibába, és egy PSZÁF-bírságba.

Ennek alapján a Magyar Nemzeti Bank, mint a pénzügyi felügyeleti hatóság jogutódja elvileg vizsgálhatná a Matolcsy-ügyet is, az azonban lehet, hogy nem segítené az ügyet, hogy az MNB elnöke éppen Matolcsy György.

Az amerikai felügyelet is vizsgálhatná

Keményen büntetik a bennfentes kereskedést a külföldi hatóságok is, és ebbe elvileg a Matolcsy-ügy is beleeshetne. Egy londoni elemző a hvg.hu-nak azt mondta, hogy ha tényleg ilyen körülmények között zajlott le az ebéd, a Goldman alkalmazottja pedig tényleg lebonyolította azt a telefonhívást, és erre bizonyíték is van, akkor elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletének (SEC) lenne keresnivalója az ügyben. Levelet írtunk a SEC-nek, hogy ők illetékesnek tartják-e magukat az ügyben – lévén, hogy a Goldman Sachs USA-központú cég – ám a felügyelet nem kívánta kommentálni az ügyet.

A hvg.hu megkereste az Európai Központi Bankot (EKB) is, hogy kommentálnák-e az ügyet, illetve hogy hatáskörükbe tartozik-e bármilyen vizsgálat e téma kapcsán, ám az EKB-tól közölték, nem kommentálják az ügyet és Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztoshoz irányítottak minket. Megkerestük a biztos szóvivőjét, egyelőre még várunk válaszára.