szerző:
hvg.hu

Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.

Az Ökopolisz Alapítvány csütörtök este egy asztalhoz ültette le Róna Péter közgazdászt, a jegybank felügyelőbizottságának tagját, illetve Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a CIB Bank korábbi elnökét. A téma a devizahitelek, a magyar bankrendszer jövője, illetve a Kúria jövő hétfőn várható devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozata utáni esetleges kimenetelek voltak.

Róna: a devizahitel hibás termék

A két közgazdász a pár tucat fős hallgatóságnak először azt igyekezett felvázolni, hogyan is jutottunk el a mostani szituációig, mely okok vezettek el a devizahiteles problémáig. Róna kiemelte, hogy egy rendkívül laza fiskális politika, illetve a bankok nem megfelelő kockázatfelmérése volt a fő kiváltó ok, illetve az, hogy nem lett volna szabad olyan hiteleket kihelyezni, melyeknél változhat a tőke értéke.

Surányi György szerint a devizahitelezés kapcsán sokan, sokféle hibát vétettek. Nem lett volna szabad ekkora külső adósságot felhalmozni, ez ugyanis azt jelentette, hogy valakiknek belföldön devizában kellett eladósodnia. Ez pedig a lakosság volt, ami a legrosszabb opciót jelentette. A volt jegybankelnök szerint az MNB és a különböző kormányzatok sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük a hatalmas devizahitel-felépülést. Voltak olyan országok a régióban, ahol Surányi szerint például hitelplafont vezettek be, vagy a bank tőkéjének bizonyos százalékáig engedték csak a hitelezést felfutni. Emellett a jegybanknak igen komolyan meg kellett volna tiltania az eurón kívüli devizahitelezést, a svájci frankos hitelezés útvesztőit az is mutatja, hogy a közös uniós fizetőeszközzel szemben kevésbé értékelődött le a magyar valuta az utóbb években.

Róna Péter a beszélgetésen magát a devizahitelt mint konstrukciót is megkérdőjelezte. Szerinte problémát jelent ugyanis az, hogy ha a tőke értéke az idő előrehaladtával változik, akkor a kockázatot a bank nem is tudja rendesen kiszámolni a hitelfelvevőnél, nem tudják belőni, mennyire hitelképes az ügyfél. A közgazdász szerint súlyos probléma volt beengedni ezt a terméket a bankrendszerbe, szükség lenne arra, hogy újradefiniálják a devizahitelt.

A CIB Bank volt elnöke elmondása szerint nem szereti a devizahitelt, különösen nem a svájci frank alapút, de nem gondolja, hogy hibás termék lenne. Surányi példaként hozta fel a nem teljesítő forint-, és devizahitelek arányát, melyek szerinte majdnem ugyanolyan szinten állnak, de ha nem lett volna a végtörlesztés, akkor a devizahiteleknél jobb lehetne a helyzet, mivel a jól teljesítő, tehetősebb ügyfeleket szórták ki a rendszerből. A probléma Surányi szerint az, hogy az utóbbi években sokan elveszítették munkahelyüket, csökkent a jövedelmük, így ez nyomott hagyott az emberek pénzügyi helyzetén is.

Surányi György nem szereti a devizahitelt, különösen nem a svájci frankosat
©

Mi lehetne a megoldás?

Róna Péter szerint a devizahiteles probléma megoldása az lehetne, ha forintosítanák a devizahiteleket. Ha változó marad a tőkeérték, úgy bizonytalan marad a helyzet – tette hozzá. A devizaelemeket szerinte "ki kell gyomlálni" a hitelezésből, forintban legyen megszabva a hitel, erre jöjjön rá a jegybanki alapkamat és valamekkora marzs.

A CIB Bank volt elnöke szerint is a forintosítás lehet a járható út, ám a terheket ennek kapcsán meg kell osztani, nem lehet mindent csak a bankok nyakába varrni. Ő már kidolgozott egy olyan megoldást, mellyel 30-40 százalékkal is csökkenhet az adósok havi törlesztőrészlete, cserébe ugyanakkor hosszabb ideig fizetnék hitelüket. Meg lehet úgy csinálni ezt, hogy ne boruljon fel a költségvetés, a lakosság terhe csökkenjen, a bankoknak azonban százmilliárdos veszteségük keletkezhet, de nem lehetetlenülnek el – tette hozzá a volt jegybankelnök. Szerinte azért is lehetne jó egy egyszeri megoldás, mivel így nem húzódna tovább évekig ez a történet.

A Kúria hétfői döntésével (a kérdéses pontokról a Portfolio.hu készített összefoglalót) kapcsolatban Surányi megjegyezte, hogy az veszélyes lehet, mivel ha az adósoknak kedvező döntés születik, akkor a bankrendszer 80 milliárdos veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, miközben ráadásul az adósok csak kisebb összegekhez jutnak hozzá. Hazavághatja a bankrendszert a döntés – tette hozzá Surányi.

Róna Péter szerint véget kell vetni annak, hogy különböző "ötletelések" történjenek a devizahitelesek kapcsán, a végtörlesztés, árfolyamgát nem segít érdemben a helyzeten, ennél átfogóbb megoldásra van szükség.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!