szerző:
Vitéz F. Ibolya

Az uniós támogatásként várt kétezermilliárd forintnak jó, ha a felét hívhatja le Magyarország az idén – vetítik előre a HVG forrásai.

Bár szeptember óta újra folyósítja a felfüggesztett programokra az uniós támogatásokat Brüsszel, néhány vállalkozás arról számolt be a HVG-nek, hogy nem jut hozzá a pénzéhez. Arra panaszkodnak, hogy nem akadt, aki a kincstár számára igazolja a számláikat. Ennek alapján azt gyanítják, hogy a januárban megszűnt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) helyébe lépett, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár alá tartozó régi-új szervezet még nem működik olajozottan. A durván hétszáz fős apparátust a minisztériumokba, illetve a Miniszterelnökségbe olvasztó átszervezés további bonyodalmakat, akár százmilliárdos nagyságrendű forrásvesztést is okozhat.

Petykó Zoltán egy 2012-es előadáson
©

 Jó esély van arra, hogy a maximális büntetést, 25 százalékot veszítse el Magyarország az aszfaltkeverőügyként emlegetett uniós vizsgálatban. A legrosszabb esetben 250 milliárd forintos is lehet a bukás, a HVG forrása szerint ugyanis a korábban említett 700 milliárdnál többet, közel 1000 milliárdot érint az az uniós kifogás, hogy az állami útépítések megrendelői külföldi cégeket diszkrimináltak. A revizorok nem értik, miért kellett már a pályázat beadásakor, a beruházás előtt igazolni, hogy rendelkezésre áll az aszfaltkeverő, hiszen az építkezés előkészítő munkálatokkal kezdődik, nem aszfaltterítéssel, vagyis a beruházásba egy új keverő építése is beleférhet. A szállítási távolság előírását elfogadják a munkálatokhoz szükséges aszfalthőmérséklet miatt, de azt már nehezen értelmezik, amikor a pályázat nem kilométert ad meg, hanem az adott megyében lévő keverő létét szabja feltételnek.

Fehér asztal mellett – ahogy a két fél apparátusának szakértői szokás szerint tárgyalnak – jelentős könnyítésre volna mód, csakhogy az évek óta együtt dolgozó kollégák baráti megbeszélése helyett ezúttal inkább formális találkozókra kerülhet sor. A magyar oldalon ugyanis az átszervezés nem csak a felső szinteken járt fejcserékkel. Ahhoz képest, hogy Lázár az NFÜ tavaly augusztusi átvételekor nem tervezett „jelentős létszámleépítést”, a kormányváltás utáni vérengzéshez hasonlóan ismét alaposan átalakul a szervezet. Az ügynökség állományából 378-an a Miniszterelnökségre, 276-an minisztériumokhoz kerültek – válaszolta a HVG-nek a Miniszterelnökség. Azt a kérdést viszont megkerülte, hány főnek szűnt meg a munkaviszonya. Nem állítjuk, hogy a teljes szervezetre igaz, de a HVG által közelebbről ismert egyik, 36 fős főosztály dolgozóinak fele lemondott vagy felmondási idejét tölti. Pedig ezzel informális feketelistára kerülnek: nem valószínű, hogy a közigazgatásban vagy az NFÜ-vel szerződéses kapcsolatban álló tanácsadónál állást kaphatnak. Aki vállalta az átállást, elfogadta a miniszterelnökségi menetrendet: fél nyolctól fél hatig dolgozhat, önkéntes alapon. Bár korábban úgy tudták, hogy NFÜ-s javadalmazásuk júniusig nem változik, a februári átutalással bruttó 200-300 ezer forinttal kevesebb érkezett a számlájukra, mint korábban. „Az egykori NFÜ-s dolgozók kiemelt bérét” a Miniszterelnökségen dolgozókéhoz igazították – derült ki a Miniszterelnökség válaszából. Egy tavaly decemberi kormányrendeletet alkalmaztak, amely az illetménykiegészítést júniusig nem bolygatja, de az illetményen kívüli juttatásokat már a jogutód államigazgatási szerv – ez esetben a Miniszterelnökség – szabályaihoz igazítja. A javadalmazás egységesítése eszerint – ha nem a munkakör változott – a béren kívüli juttatások elolvadását jelentette.

Az átszervezésnek, a régi tárgyaló felek kicserélődésének tulajdonítják bennfentesek, hogy Magyarország legutóbb öt százalékot, 69–75 milliárd forintot, és nem kevesebbet bukott el a mérnökügyként emlegetett – és jóformán az összes operatív program felfüggesztését eredményező – esetben. A kifogásolt pályázati elem a magyar mérnökkamarai tagság kikötése volt a fejlesztésekhez szükséges mérnöki munkákhoz. A HVG úgy tudja, az apparátus előzetesen kétszázalékos büntetést tárgyalt le, végül az új vezetők öt százalékkal tértek haza.

A felsőbb szinteken az előző NFÜ-vezető Petykó Zoltán emberei cserélődtek. A hatalomátvételkor az irányító hatóságok szinte összes vezetőjének a kinevezését visszavonták, az utódokat zömmel január végén nevezték ki. A két új elnökhelyettes közül Simó Balázs már Petykó idejében került a szervezethez. Az akkor 26 éves, különösebb szakmai gyakorlattal nem rendelkező Simó most brüsszeli főtárgyalóvá avanzsált. Petykót a miniszterelnök, illetve az első számú magyar oligarchának tekintett Simicska Lajos emberének könyvelték el, aki profi, de – amint egy volt NFÜ-dolgozó fogalmazott – „üzletszerű” rendszert működtetett. Ez Brüsszelben is szemet szúrt, és a Közgép tendergyőzelmeit firtató koncentrációvizsgálathoz vezetett. Túl zárt volt a rendszer – magyarázta a Lázár-féle váltást az informátor. Tény, hogy a közbeszerzési tenderek eredményei Petykó távozása után jobban szórtak, gyakrabban fordul elő például a Swietelsky, a Colas, a Duna Aszfalt vagy éppen a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. neve. 

Lázár János
©

 Az érdekcsoportoktól független, de a hatékonyságot befolyásoló elem lehet az a múlt heti kormánydöntés, hogy a pályázatokat kezelő közreműködő szervezetek feladatait a minisztériumok „saját erőforrásaikra támaszkodva lássák el”. A praktikusan beolvasztást jelentő intézkedés négy céget és több mint kétezer embert érint. A fejlesztési tárca veszi át a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., valamint az NKEK Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. feladatait, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-ét, a nemzetgazdasági tárca pedig a Mag Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt.-ét. Az uniós előírások nem követelik meg közreműködő szervezetek létét, így az intézkedésnek semmi akadálya nincs. Más kérdés, hogy az új felállásban elegendő szakember marad-e a helyén. Biztosan nem hat ösztönzőleg a kormányhatározatnak az a passzusa, amely máris megnyesegette a javadalmukat – a cégek „munkatársai részére 2013. évre ne kerüljön bónusz, jutalom vagy ezzel egy tekintet alá eső juttatás kifizetésre” –, és feltehető, hogy eddigi, a versenyszférában szokásoshoz mérhető fizetésüket a közigazgatásban alkalmazott bérekhez igazítják. A legnagyobb, több mint nyolcszáz főt foglalkoztató közreműködő, az eddig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. portfóliójába tartozó Mag Zrt. vezérigazgatója például a cég honlapja szerint havi 1,7 millió forint alapfizetést és 80 százalék prémiumot kapott, évi 450 ezer forint cafeteriával megfejelve, az ügyvezetők, igazgatók 1–1,5 millió forintot kerestek, és 4-5 havi prémiumra számíthattak.

Brüsszelnek ezzel együtt azt jelezte Budapest, hogy a rendszer változatlan, a szakemberek a helyükön maradnak. Az NFÜ átszervezése megtörtént, a közreműködő szervezeteké márciusban kezdődik, az átalakítás a pályázatokat illetően nem jár fennakadással, és az új szervezeti struktúra brüsszeli akkreditációja működés közben történik meg – válaszolta a Miniszterelnökség. Kérdés, így találja-e az Európai Bizottság is, amely kényes a megfelelő intézmény- és ellenőrző rendszer fenntartására. Az intézményrendszert mindenesetre akkreditálni kell, s ha nem felel meg, a legrosszabb esetben Brüsszel felfüggesztheti a források folyósítását. Ez nem segítené az idei évre kitűzött ambiciózus terv teljesítését, 2000 milliárd forintnyi brüsszeli forrás lehívását. Szakértők szerint már a 2013-as 1600 milliárd forint körüli lehívás is csak úgy teljesült, hogy az egyes projekteknél lehetséges 30 százalékos előleglehívással éltek a vállalkozások, a pénz egy része tehát jövőbeni munkák ellenében érkezett meg. Ráadásul olyan programokból kellene jobban teljesíteni, amelyek eddig akadoztak. Továbbá ronthatja a szaldót, hogy az idén kell több, a kormány által menedzselt olyan nagyprojekt számláit elszámolni, amelyek fennakadhatnak a brüsszeli auditorok szűrőjén. A vörösiszap-kárelhárításhoz kapcsolódó, néhány ivóvízminőség-javító, illetve árvízvédelmi beruházás esetében a legnagyobb a forrásvesztés esélye. Az is borítékolható, hogy nagyítóval nézik majd az NFÜ által a szervezet megszűnése napján kiírt kommunikációs megatendert, amely összesen 2,9 milliárd forint elköltésére szól.

VITÉZ F. IBOLYA

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!