szerző:

Jön a fizetős M0-s, egy rakat új adó, illetve pár adókedvezmény, változnak a cafeteria szabályai, indul a fuvarozókat ellenőrző elektronikus rendszer, változik a KRESZ-vizsga, és az autóbontók is kapnak egy plusz adminisztrációt.

 A közvéleményt és a szakmát is hidegzuhanyként érte a hír 2014 végén: a személyautók számára eddig díjmentes autópálya-szakaszok – az M0-s egyes részei, a fővárosba bevezető autópályák bevezető szakaszai és a vidéki elkerülők – fizetőssé válnak az év elejétől. A hatalmas felzúdulást kiváltó terv úgy szól: január 1-jétől úgynevezett megyematricákat vásárolhatnak az autósok, ezek éves díja ötezer forint, és így lehet igénybe venni a megye összes fizetős útszakaszát. A gyors bevezetés miatt egyetlen kedvezményt nyújtottak: azok, akik a február végéig megveszik az éves matricát, megússzák a pótdíjfizetést, ha januárban matrica nélkül használták az fizetős szakaszokat.

©

Hatalmas terhet kapnak a nyakukba az áruházláncok, ugyanis az élelmiszer-felügyeleti díjat a többszörösére emelték. Az élelmiszerek előállítása, termelése és forgalmazása után eddig a nettó árbevétel 0,1 százaléka volt az élelmiszer-felügyeleti díj. 2015-től sávosan 6 százalékig emelkednek a kulcsok. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint mindez 30 milliárd forintos terhet jelent majd a kiskereskedelmi szektornak, de a sarc főként a külföldi hátterű hipermarketláncokat sújtja (például csak a Sparnak 9 milliárd forintjába fog fájni az emelés). A kereskedelmi láncokat más törvényekkel is sújtják, például 15 milliárdos árbevétel felett, ha két évig nem működik nyereségesen egy cég, akkor le kell húzniuk a rolót. Erről bővebben itt lehet olvasni.

Egy csomó régi adót kiterjesztenek

A 2015-ös év új adókat (leginkább régi adók kiterjesztését) is hoz. Januártól például termékdíjat kell fizetni egy sor tisztálkodó- és kozmetikai szer, valamint műanyag termék után, de nem járnak jobban az irodában papírt használók sem, ezt a kategóriát is megsarcolja az adótörvény. Drágább borotválkozni, hajat festeni, művirágot venni és fénymásolni. A törvény szerint 1 kilogramm valósághű, de örökéletű növényre például 1900 forint termékdíjat vetnek ki.

Többe kerül a mosás, tisztálkodás, de a szőrtelenítés és a hajfestés is: az erre használt szereket kilogrammonként 57 forinttal terhelik, a mosó- és tisztítószereket pedig 11 forinttal. Az irodai papírt kilónként 19 forinttal küldik meg. A gazdálkodók csekély mennyiség kibocsátása esetén átalány fizetésére lesznek jogosultak. A jogszabály ezt egyéb műanyag termékek esetében 2, egyéb vegyipari termékeknél 200, és az irodai papírok esetében ugyancsak 200 kilogrammban határozza meg. E kibocsátók átalánydíja évi 4 ezer forint.

A kormány emellett emelte a reklámadó mértékét is, a legmagasabb kulcsot 40-ről 50 százalékra növelik, ez különösen az RTL Klubnak fájhat nagyon (a cégcsoport kábelcsatornáit eközben Luxemburgba költözteti).

A kormány körömszakadtáig védi az otthoni szeszgyártást

2015-től egységesen 150 millió forint a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén. 2015. január 1-jétől egy új termékkör, az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet – literenként 20 forintot – az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál: literenként 900 forintot. Kikerülnek ugyanakkor a termékadó-köteles cukrozott termékek köréből azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Cigaretták és italok
©

Emellett módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása (az EU-val szembeni pálinka-szabadságharc bukásának tekinthető a változtatás). A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzésben előállítható párlat mennyisége, a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik – az eddigi adómentesség helyett idéntől évi 1000 forint átalányadót kell fizetni. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzathoz folynak be.

Szinte bármit adóztathatnak majd az önkormányzatok

Az önkormányzatoknak emellett megengedték, hogy lényegében bármely vagyontárgyra adót vessenek ki. Az adócsomag általános indoklása szerint a települések adót “vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát”. Az adónak azonban nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozás. Az adóztatás kapujának szélesebbre nyitásával sok település már el is kezdett barátkozni.

Kisebb változások történtek a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalkozói adó (kiva) területén is az NGM helyettes államtitkárának tájékoztatás szerint: a gyakorlati tapasztalatok alapján mindkét adónemnél újabb adminisztrációt csökkentő, jogalkalmazást könnyítő módosítások léptek életbe. A kisadózóknál például törölték a vállalkozás szünetelésére vonatkozó havi bejelentési kötelezettséget, és lazítottak a megszűnéskori szabályokon is. A kisvállalati adót választók körében pedig nagy könnyebbséget jelent az, hogy megszüntették az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének havi kötelezettségét, így immár minden adózó egységesen, negyedévente tesz majd eleget ezeknek az előírásoknak.

Olcsóbb lesz a vendéglői zene

A vendéglátó-ipari vállalkozások január elsejétől átlagosan 19,5 százalékkal kisebb jogdíjat fizetnek az egységekben szóló zene után a szerzőknek, előadóknak és kiadóknak. Az új tarifarendszer a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken. Azok a vendéglátó vállalkozók, akik önként jelentkeznek be az Artisjus nyilvántartásába – azaz a szerzői jogvédő iroda munkatársai nem ellenőrzés során fedezik fel, hogy zene szól az üzletben –, az üzlet indulásának évében 10 százalékos, majd a következő évben 5 százalékos jogdíjcsökkentést érvényesíthetnek. Ez a kedvezmény azokra az új belépőkre vonatkozik, akiknél korábban legalább 12 hónapon át nem szólt zene.

©

A cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel – azaz 35,7 százalékos közteherrel – lehet nyújtani, 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást pedig SZÉP-kártyán lehet az eddigi adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékos lesz az adóteher.

2015 elejétől komolyabb adókedvezményben részesülhetnek a friss házasok. Az adókedvezményre (5 ezer forint havonta) minden olyan házaspár jogosult, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. Az adókedvezmény részleteiről – a kedvezmény megosztása, igénybevételének feltételei stb. – a Napi.hu cikkében lehet bővebben olvasni.

Autóbontók, figyelem, itt az újabb adminisztrálnivaló!

Szintén januártól élő változás, hogy az autóbontóknak minden egyes kibontott alkatrészt dokumentálniuk kell – így módosította a kormány a hulladékká vált gépjárművekről szóló rendeletét. A kiindulópont az, hogy minden kibontott és eladásra előkészített alkatrészről külön, naprakész nyilvántartást kell vezetni. Itt rögzíteni kell, hogy melyik – bontásra átvett – járműből származik az alkatrész. Ehhez a bontási átvételi igazolás számát kell megadni. A bontónak ezt követően garantálnia kell azt, hogy a bontott alkatrész – beépítve – alkalmas a közúti közlekedésre. Utolsó pontként pedig azt kell rögzíteni a nyilvántartásba, hogy a kibontott, és megfelelő alkatrészt mikor adta el a bontó cég.

©

Nem kellett volna várni január 1-jéig!

Nemcsak a cégek, magánszemélyek is pórul járhatnak január 1-jétől, ha a bankjuk által kiküldött felhívás ellenére sem töltötték ki az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézet természetes személy ügyfele köteles volt – a szolgáltató által meghatározott módon – 2014 végéig írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el. Ellenkező esetben január 1-től nem férnek hozzá a pénzükhöz. Az MNB, a Bankszövetség és az NGM novemberben azt közölte, hogy a kötelezettség a lakossági ügyfelekre nem vonatkozik, amennyiben korábban személyes azonosításukra sor került, és számlavezetőjüknél a törvényben előírt adataik és tényleges tulajdonosi nyilatkozataik megfelelően rendelkezésre állnak.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője ugyancsak köteles volt írásban nyilatkozni az ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos meghatározott adatairól. Az érintett ügyfeleket a pénzintézetek értesítették kötelezettségükről.

Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak januártól kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésükre. A jegybank ugyanakkor egy állásfoglalásában rögzítette, hogy a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára. Ha az ügyfél-átvilágítás nem történt meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve – ha ezt igényelné – nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait.

Sok hosszú hétvége lesz jövőre

Összesen hét hosszú hétvége lesz 2015-ben, sőt 2016 is egyből egy nagyobb szünettel indul – írta a Napi.hu összesítésében. Arról, hogy mikorra esnek a hosszú hétvégék, ide kattintva lehet bővebben olvasni.

Jön az EKAER

Januártól megújulnak a KRESZ-vizsga kérdései. Olyan adatbázisból válogatják majd ki a feladatokat, amelyekben a korábbinál jóval több kérdés van, és tartalmilag mások lesznek a tesztek, igazodva a korszerű technológiai feltételekhez. Január 12-én indul újra a vizsgáztatás, és akkor már az új kérdésekkel találkozhatnak a vizsgázók. Átállásra nincs szükség, mivel az előírt tananyag, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése, száma és pontozása és a megoldásra rendelkezésre álló idő – a B kategóriánál 55 perc – nem változik.

2015 elejétől indul az áfacsalók elleni bevetni tervezett fő fegyver, a fuvarozók ellenőrzésére hivatott Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER). Ez megnehezíti a csalók dolgát azzal, hogy (alapesetben) a 3,5 tonna össztömegnél nagyobb gépjárművekkel végzett fuvarokat mindig előre regisztrálni kell. Belföldi szállításnál a feladó jelzi a fuvar indítását, a címzett pedig a megérkezését. Uniós országba irányuló exportnál a magyar feladó jelenti be a fuvart, importnál pedig a magyar címzett felelőssége, hogy a szállítást még az indulás előtt bejelentse, majd az áru megérkezését is neki kell rögzítenie a rendszerben. Az úgynevezett kockázatos termékeknél sokkal kisebb fuvarokat is regisztrálni kell, ebben az esetben már az 500 kg és/vagy 1 millió forint feletti szállítmányokat is be kell jelenteni. Ezen belül az élelmiszereknél a küszöb még alacsonyabb: 200 kg és/vagy 250 ezer forint.

A fuvarozók szerint az ötlet jó, ám káosz lehet, az adóhatóság ugyanakkor január 31-ig nem szankcionálja, ha valamelyik érintett gazdálkodó nem rendelkezik EKAER-számmal.

©

Máshogy határozzák meg a tanárok fizetését is 2015 elejétől: költségvetés értelmében a tanárok fizetésének alapja már nem a mindenkori minimálbér, hanem a 2014-es, 101 500 forintos bruttó minimálbért veszik alapul. Az Index kalkulációja szerint januártól havi bruttó 5-10 ezer forintos béremelésről maradnak le a tanárok. A lapnak nyilatkozó egyik kormányzati forrás azt állítja, hosszú távon nem biztos, hogy a tanárok mindezzel rosszul járnak: egyfelől nem szerencsés, hogy a versenyszféra alkujától függjön az állami alkalmazottak fizetése, másrészt nem jó, ha túl sok ilyen automatizmus működik a bérekben. Ha sok közszférában dolgozó ember fizetése kötődik a minimálbérhez, a kormány egy idő után épp emiatt ódzkodna a minimálbér megemelésétől – szól az érv. A köznevelési államtitkár szerint mindenesetre 38 milliárddal több jut 2015-ben a pedagógusbérekre, mint 2014-ben.

Jön a pénztárgépszigor

Szigorodik a pénztárgép használatára vonatkozó szabályozás. Január 1-jétől minden pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás, amely bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgépes nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles a kibocsátott számlákról havonta, elektronikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. 2014 végéig le kellett lecserélniük a hagyományos pénztárgépeket azoknak a cégeknek is, amelyek pénztárgép használatára nem kötelezettek. Ez a változás érvényes azokra is, akik az adatszolgáltatási kötelezettség alól korábban mentesültek. Tehát azokra a vállalkozásokra is, amelyek már az online pénztárgépek bevezetése előtt is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság(ok) kiszabását vonhatja maga után, ez magánszemélynél 200 ezer, társaságoknál pedig 500 ezer forint összegig terjedhet.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Cikk megosztása
Címkék