szerző:
Farkas Zoltán

Varga Mihály szerint komoly változások lesznek az adórendszerben: a cél a társasági adó két kulcsának közelítése 10 százalék körül, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, még áfa is csökkenhet ebben a ciklusban.

Pusztán a tavalyi év adatai alapján megérett a helyzet Magyarország felminősítésére – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Lehet, hogy jól informált, lehet, hogy okkal bizakodó, de a Hungarian Business Leaders Forum Pénzügyi csúcstalálkozóján – amelyen tucatnyi külföldi és hazai szaktekintély vett részt – hosszan sorolta Varga Mihály a büszkeségre okot adó növekedési, foglalkoztatási és egyensúlyi adatokat.

Optimizmusára okot adhat, hogy a Standard & Poor’s ma dönt Magyarország minősítéséről, és miután a magyar országkockázat besorolása nála a legrosszabb, elképzelhető némi szépítés. A közelmúltban a Moody’s még nem változtatott. És azért ne feledjük, a bóvliba vágás is ennek a kormánynak a műve: a szabadságharc, a jogbiztonság hiánya, a következetlenség és a devizaszerződésekbe történt utólagos beavatkozás – a végtörlesztés – után nyomták le bóvliba a magyar papírokat. Orbán Viktor már akkor azt mondta: a leminősítés után felminősítés jön – de eddig nem jött. Talán majd most.

Mi lenne papír nélkül?

„A megbecsülés annak jár, aki kivívja: stabilizáltuk a gazdaság állapotát, beindítottuk a gazdasági növekedést, kivezetjük a devizahiteleket, megszabadítottuk az önkormányzatokat az adósságtól, megváltoztattuk a nyugdíjrendszert" – sorolta Varga Mihály a szerinte büszkeségre okot adó tényeket. Hozzátette: ezeket ismerte el a nemzetközi pénzügyi világ, amikor megállapodtunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az EBRD-vel.

©

Csakhogy a februári megállapodásnak van egy másik olvasata is: ezt azért várta el a nemzetközi pénzügyi világ, mert már nem hisz az ígéreteknek. Így viszont Orbán Viktor írásba adta a bankadó fokozatos csökkentését, és azt, hogy a bankszektorban megszerzett állami tulajdont a kormány privatizálni fogja. Ez a „pecsétes” dokumentum amúgy valóban megkönnyítheti a magyar államadósság felminősítését, a korábbinál kisebb kockázat elismerését.

A magyar bóvli nem görög bóvli

2010-ben Görögországgal voltunk egy kategóriában, most pedig, mekkora a különbség – fejtegette a miniszter, a továbbra is kezelhetetlen méretű görög államadósságot párhuzamba hozva a magyarországi dinamizmussal.

A példa imponáló, csak nem éppen helytálló: a magyar és a görög mutatók még hunyorogva nézvést sem hasonlítottak egymásra 2010-ben. Még azután sem, hogy Kósa Lajos és Szijjártó Péter remek nyilatkozatai után – amelyek épp azt taglalták, hogy Magyarország rosszabb helyzetben van Görögországnál – 2010. június elején elszállt a forint.

Bizalomerősítésre, stabilitásra van szükség ahhoz, hogy a hitelezés élénküljön – utalt vissza Varga Mihály az EBRD-megállapodásra. „A bankrendszer járuljon hozzá a növekedéshez, a külföldi tulajdonosok ne vonják ki a forrásokat, hitelezzenek, mert ha ez megtörténik, megszűnik a nyomás a forint árfolyamán. A konszolidációhoz szükség volt a bankrendszer pénzére is” – védte meg a múltban alkalmazott gyakorlatot, a bankrendszer megkopasztását.

Előrehozott költségvetés, izmosodó NAV

A válság után az építkezés korszakát tervezhetjük – mondta Varga, és a bizalomerősítő akciók közé sorolta a 2015-ös költségvetés előrehozott tervezését is. Azt várja tőle, hogy javuljon a gazdasági környezet kiszámíthatósága. Az irány adott: a stabilitás megőrzése, az államadósság csökkentése, a deficit alacsony szinten tartása, a foglalkoztatás javulása. A tavalyi adatok alapján a gazdasági növekedés idén feltehetőleg meghaladja az eddig prognosztizált 2,5 százalékot, de a kormány egyelőre kivár, a célt nem módosítja felfelé – mondta a miniszter.

Heim Péter, Király Júlia, Czakó Borbála
©

Komoly változások lesznek viszont az adórendszerben: a cél a társasági adó két kulcsának közelítése, valahol a 10 százalék közelében, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, esetleg még az általános forgalmi adó is mérséklődhet ebben a ciklusban.

Módosul az adóhatóság szemlélete, munkamódszere: nem fordulhat elő, hogy a NAV évekig vizsgálódik egy-egy nagy cégnél, a határidőket le kell rövidíteni. A bírságokat is jelentősen mérsékelni kell. A személyi jövedelemadózásban áthelyeződik a hangsúly a NAV térfelére, az a cél, hogy „a 4 millió adóbevallás száma közelítsen a nullához”. Vagyis a befizetendő szja-t az adóhatóság számolja ki, és ha az ügyfél nem ért egyet, felszólalhat ellene” – vázolt fel egy másmilyen jövőt a miniszter. Ez ügyben az államreform-bizottság már „futott egy kört”.

Király Júlia 268 forintos euróval szépített

A gazdaság valóban élénkül, az egyensúly javul, a kockázati felár csökken, az ország megítélése is egyre jobb – mondta egyetértőlegesen Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, hozzátéve: a felminősítés sem lenne váratlan. Majd hozzátette: egy euróért 268 forintot kell adni. Ezzel arra utalt, hogy 2010-ben nagyjából úgy jellemezték a magyar gazdaságot, mint 2015 márciusában. Csakhogy azóta öt év eltelt.

Orbán Gábor: „Nem igaz, hogy ez nem látszik”

Az üzleti szektor azonban Orbán Gábor államtitkár szavaiból igazán erőt meríthetett. Az állami beavatkozások elburjánzását, a jogbiztonság hiányát kritizáló megjegyzésekre azt válaszolta: „a konszolidálódó gazdasághoz konszolidálódó gazdaságpolitika illik, nem igaz, hogy ez nem látszik” – jegyezte meg, és ő is az EBRD-megállapodást hozta fel bizonyítékul. Ami annyit tesz, hogy a külső támaszra azért ma is szükség van.

Orbán Gábor
©
Cikk megosztása
Címkék