Molnár Csaba
Molnár Csaba

Tavaly a semmiből indultak, olyat kínálnak, ami nemhogy Magyarországon nincs, de Európában is csak elvétve fordul elő. Gasztrolegót szállítanak házhoz főzni nem tudóknak, bevásárolni nem szeretőknek, munkamániásoknak, akiknek semmire sincs idejük, de ami mégis lenne, azt a legkevésbé sem a konyhában akarják eltölteni. Társkereső oldalakon hirdetik magukat, hiszen a párkeresők szeretnek felvágni kiszemeltjük előtt majdnem saját készítésű vacsorával.

Ételrendelő céget indítani enyhén szólva is kalandtúra most: az évek óta stabilan működő szolgáltatóktól nagyjából nem lehet olyat kérni, amit ne tudnának házhoz hozni – na jó, talán néhány eszkimó vagy belső-mongol fogás ütközhet némi nehézségbe –, ráadásul egy multi miatt kitört a háború is a piacon.

„KitchenBox” – szólt a kaputelefonba a futár, aki meghozta a vacsorát. Azaz majdnem vacsorát. Azaz mégis a teljes, de egyelőre nem ehető vacsorát.

©

A vacsoradoboz ugyanis bár hiánytalanul tartalmazza az étlapról kiválasztott fogást, de nem feldolgozott formában, hanem darabokban, valamennyi pontosan kimért alkatrészét kihozzák – só, bors, cukor, olívaolaj kivételével, ezekről ugyanis feltételezik, hogy minden konyhában fellelhetők. Mellékelnek egy lépésről lépésre lebontott, fényképes „összeállítási útmutató” is, ami alapján könnyen elkészíthető a vacsora. Az általunk próbarendelt dobozban például egy nejlonzacskóban lapult négy 2-3 centis szál friss oregánó – a szárított paradicsomos gnocchit elfogyasztva ki is derült, hogy sivárabb lett volna nélküle a vacsora. Így frissebb, mint bármelyik kiszállított – esetenként kilométereket utazó – pizza, spagetti, nem is beszélve a „városnézés” során összeszottyadt rántott húsról és sült krumpliról, vagy a kihűlt, zsírjába fagyott körömpörköltről. Ráadásul így meg is lehet spórolni az alapanyag-vásárlás és az előkészületek megpróbáltatásait, vagy remekül fel lehet vágni a haverok, nem beszélve a frissen begyűjtött magánéleti partner előtt mint alanyi hobbiszakács.

Doboz az igazi konyhában

A gasztronómiai legó alapötletét az a teljesen átlagos hétköznapi helyzet adta, hogy az egész napi „mókuskerekezés” után miként lehetne a leggyorsabban és legegyszerűbben minőségi – tehát egészséges és finom – vacsorához vagy ebédhez jutni. Azaz a főzést megelőző összes hosszan tartó előzmény – a szupermarketben való többé-kevésbé ötlettelen lődörgés közepette nagy nehezen kitalált menühöz szükséges alapanyagok beszerzése, majd hazaszállítás utáni előkészítése – megúszásával. Nem beszélve arról a helyzetről, amikor valaki hétköznapra hív vendéget, de csak este hétre esik haza a gyárból. A mellékelt receptek alapján 25-45 perc alatt elő lehet állítani a vacsorát – kipróbáltuk, csak 3-4 perccel csúsztunk ki az előre jelzett időből.

©

Együd Barbara, a vacsoradoboz-szállító vállalkozás egyik tulajdonosa főzni szeret, vásárolni annál kevésbé. Mindezek nyomán kézenfekvőnek tűnt a megoldás, hogy akkor megrendeli a konyhakész alapanyagokat és otthon fél óra alatt össze is dobja a vacsorát. (Merthogy Barbara korábban pont egy készételt kiszállító családi vállalkozásban dolgozott, így rálátott a teljes folyamatra, ebből fakadóan „elég pontosan tudtam, hogy mit nem akarok”.) Az internetes kutakodásból azonban hamar kiderült, hogy itthon nincs ilyen, legfeljebb külföldi oldalakon lehet találni – leginkább Amerikában. Itt mutatkozott tehát a piaci rés, ez szülte a cég ötletét.

Angyaltőke is segíti őket

A tesztüzemen már bőven túljutott szolgáltatásba – az indulás óta 1500-2000 adag ételt szállítottak ki – eddig hozzávetőleg 15 millió forintot tettek bele a tulajdonosok, Szabolcs, és egy idén év elején belépett angyaltőkés befektető. A harmadik tulajdonos Barbara, de ő nem tett pénzt a cégbe.

A KitchenBox 2015. májusától bekerült az OXOLabs accelerátor programjába. A cég első körben 20 millió forint angyaltőke finanszírozást kap, ami a szolgáltatás üzletfejlesztési terveit és nagyobb volumenű terjeszkedését támogatja. Az OXOLabs emellett kapcsolati tőkéjével is segíti a gyorsabb bővülést.

A 2009. november végén 500 ezer forint alaptőkével alapított cég a kezdetekben Reiler Consulting Kft., majd CO Advisor Kft. neveken futott. Az eredetileg tanácsadó cég mostani nevét 2014. november végén kapta – amikorra Barbara és Szabolcs belevágtak a KitchenBox projektbe.

A másfél éve megszületett elképzelésből nagyjából egyéves előkészítés után tavaly decemberben indult a KitchenBox. „Félig online, félig offline cég vagyunk, mert offline szolgáltatást nyújtunk, de rendelni csak az interneten lehet, és a fizetés is csak elektronikusan megoldható, a főzés viszont már egy igazi konyhában történik” – mondja a vállalkozásban befektetőként részt vevő Botond Szabolcs.

„Az elérhető legjobb alapanyagokat használjuk fel, a beszállítók felkutatása a termelői piacokon folyamatos feladat” – meséli Barbara, aki a KitchenBox Kft. ügyvezetése mellett a beszállítókkal is tartja a kapcsolatot. Jellemzően környékbeliektől vásárolnak, jelenleg 5-6 kistermelőtől szerzik be a friss zöldségeket, tejtermékeket, húsokat. Bár az egészséges, tiszta termékekre hajtanak, nem törekednek dedikáltan bioáruk beszerzésére, mert „egyrészt nem szeretnénk extrém árakat kérni, másrészt az is lehet bio, ami nem védjegyes”. A zöldség és hús legókockákból összeállított fogásokért a vendéglői áraknál kevesebbet, adagonként 1500 forintot kell csengetni.

Húsból és zöldségből nincs raktáron – minek, a friss árut csomagolják nyomban

A beszállítóktól érkezett árut hétfőn, illetve csütörtökön „dobozolják”. A beszállítók már a dobozrendelések ismeretében pontosan meghatározott adagokat hoznak, így húsból és zöldségből nincs is raktárkészlet, csak szárazáruból. Így egyrészt mindig friss alapanyag megy, másrészt így minimalizálni lehet az alapanyag-veszteséget.

©

Ezt eddig a Budapesttől pár kilométerre fekvő Gyömrőn egy ismerősük használaton kívüli éttermének 50-60 négyzetméteres konyhájában és előkészítőjében végezték, de ezt kinőtték, és néhány hete egy 100 négyzetméteres bérelt üzembe költöztek a fővárosba, de a receptkártyán lévő képekhez még Gyömrőn főzik meg a fogásokat. A dobozokban pontosan kimért és vákuumfóliába csomagolt mennyiségeket tesznek, a húsokat már így kapják a beszállítóktól, így a kajakészítés „legneccesebb” része, a húsfeldolgozás nem náluk folyik, ami engedélyezési és ÁNTSZ-oldalról nagyon megkönnyíti az életüket.

Hetente kétszer – kedden és pénteken, mindkét napon délelőtt és délután is – szállítanak, így akkor sem telik meg dobozokkal a hűtőjük, ha minden napra berendel a felhasználó. Szerdánként teljesen kicserélődik a kilenc étel – 3-3 húsos, vega és diétás, 300-700 kcal-nál nem súlyosabb receptet – tartalmazó kínálat, amit egy séf állít össze. A receptek inkább kevésbé megszokottak, és ügyelnek rá, hogy minden hétre jusson egy kifejezetten extra fogás is. Bár hetente új menüsort „adnak fel”, a legkedveltebb ételeket időről időre visszateszik a kínálatba. A recepteket a fogyasztói visszajelzések alapján módosíthatják is.

„Az egész rendszert nagyon erős informatikai támogatottsággal találtuk ki, a biztonságos működés alapkérdés, de egyszerűnek és felhasználóbarátnak is kellett lennie” – mondja Szabolcs. Külön munkatársuk vizsgálja, hogyan használják a felhasználók az oldalt és folyamatosan hozzácsiszolja a felhasználói szokásokhoz. Egyelőre nyolcan dolgoznak, Barbara és a séf mellett két konyhalány készít elő és csomagol, őket az üzemvezető irányítja, a tőkebevonást Szabolcs viszi, van egy kommunikációért felelős munkatársuk is, és a cég arca, a futár, aki természetesen személyesen is találkozik a megrendelőkkel.

Hogyan működik a KitchenBox?

A szolgáltatás honlapján regisztráció után lehet rendelni. A profil gyűjti is a rendelői információkat, amik alapján az éppen esedékes menüsorból ajánl is rendelésre. Logisztikai és hatékonysági megfontolások alapján egy rendelés legalább két adagot foglal magában, a mennyiséget tehát kettesével lehet növelni, egy dobozban legfeljebb 18 adagot tudnak hozni. Hetente kétszer szállítanak. A rendelést legkésőbb a szállítást megelőző második nap délig le kell adni. Ahhoz tehát, hogy kedden megérkezzen a doboz, legkésőbb vasárnap délig rendelni kell. A fizetés csak elektronikusan, kártyával, előrefizetéssel lehetséges. Szállítási címként meg lehet adni szomszéd, ismerős, barát, vagy bárki nevét, aki átveheti a csomagot. Meg lehet jelölni azonban olyan helyet is, amelyet biztonságosnak talál (ajtó előtt, bokor alatt) a megrendelő. Az alapanyagok a doboz frissek maradnak a csomag lerakásától számított 1-2 óra múlva is. A dobozokat és egyéb csomagoló anyagokat érdemes megtartani, mert a következő kiszállításnál a futár „visszaveszi” és újrahasznosítják.

Társkereső oldalon is hirdetik magukat – és nagyon bejött

A KitchenBox már több mint 800 regisztrált felhasználót etet, közülük sokan rendszeresen rendelnek, sőt „olyan is van, aki szinte erre építi az egész heti étkezését”. Megrendelőik jellemzően 24 és 50 év közötti középosztálybeliek, közöttük kétszer annyi a nő, mint a férfi. Van azonban 70 éves ügyfelük is, meg olyan is, aki a KitchenBox előtt soha nem főzött sem magának, sem másnak és már heti kétszer rendel négy napra. Sőt, nemcsak a munkamániásokra, hanem a csajozókra-pasizókra is számítanak, hiszen „adu ász, ha egy férfi az első randin főz a nőnek”. Ezért például társkereső oldalakon is hirdetik a KitchenBoxot, ez (is) bejönni látszik, hiszen eddig havonta 60 százalékkal bővült vendégkör.

©

Különösebb konkurenciával nem kell megküzdeniük, elsőként indultak a mostanra néhány szereplősre bővült piacon, versenytársaik azonban vagy nem pont ugyanezt kínálják – a Gourmetbox sous vide technológiával csaknem kész ételeket kínál –, vagy még a tesztüzemmódnál tartanak, mint az Én főzök oldala.

„Május-júniusra tervezzük a nullszaldós működést, rövid távon nem égető cél a nyereséges működés, bár a magas fix költségek miatt ez nem is lenne ésszerű” – mondja Szabolcs. A nyereséges működés elérése lehetővé tenné a cég értékének növelését, illetve a nemzetközi – elsősorban közép-kelet-európai – terjeszkedést, a lengyel, a cseh, a szlovák és a szlovén piacot célozták meg első körben. Terveik szerint ezekre a piacokra leányvállalatokkal lépnének be – kettőre már ebben az évben, de ezek „kilétéről” még nincs döntés –, amelyek helyben szerveznék meg az operációt, de hosszú távon egy nagy elosztó központ szolgálná ki őket, így sztenderdizált rendszerben működnének. Ehhez további befektető bevonását tartja szükségesnek Szabolcs, de úgy, hogy a többségi tulajdont tartani tudják.