szerző:
hvg.hu

Költségvetésében „balkáni” állapotok uralkodnak. Valamennyi uniós tagország államháztartása átláthatóbban működik, és az OECD-tagországok közül is csak Törökország kapott rosszabb bizonyítványt Magyarország a washingtoni székhelyű International Budget Partnership felmérésén.

Ha bárki ki akarta bogarászni a közelmúlt költségvetéseiből, hogy a közoktatás finanszírozása hogyan változott meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása óta, vagy hogy milyen hatása volt a kórházak államosításának, netán hatástanulmányok után kutakodott, akkor szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközött. A helyzet tempósan romlik tovább, hiszen egy tavalyi törvénymódosítás a háttérszámításokat, hatástanulmányokat titkosította. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés is egyre nehezebb, sőt fizetni kell értük. Aki pedig netán belekóstolt abba, hogyan működik a parlamenti bizottságok szavazógépezete, megbizonyosodhatott róla, hogy a javaslatokat gyakran legfeljebb az előterjesztő olvasta el. Az igen szavazatot jelző kezek mintha központi ukázra emelkednének a magasba.

„Idén öt hét alatt nyomta át a kormánypárti többség a jövő évi költségvetést, a módosító indítványok benyújtására mindössze hat napot szánt. Ez nem tekinthető érdemi parlamenti vitának” – összegezte Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet alapítója s vezetője a honi viszonyokat. Ő csak tudja: régebben a Pénzügyminisztériumban, később a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, majd a 2009-ben felállt, első Költségvetési Tanács főközgazdásza volt. Miután az Orbán-kormány a kötözködő, a költségvetés hitelességén őrködő intézményt és annak valamennyi munkatársát menesztette – élén a nemzetközi tekintélyt élvező Kopits Györggyel –, Romhányi a költségvetési átláthatóság élharcosa lett. Az általa gründolt intézet bekapcsolódott az International Budget Partnership munkájába, amely 2006 óta vizsgálja szisztematikus alapossággal, a tényekre támaszkodva az egyes országok költségvetését, így a törvények meghozatalát, annak működését, a róla szóló beszámolókat, az elszámolást. Ezzel Romhányi bevonta Magyarországot a szigorú vizsgálat alá vont országok közé. Nem sok köszönet van benne.

A vizsgált 102 ország közül Magyarország a 45. helyen végzett, a begyűjthető 100 pontból 49-et ért el, ezzel uniós sereghajtó. A nemzetközi ajánlások alapján számon tartott nyolc legfontosabb dokumentum közül néhányat egyáltalán nem tesz közzé, ilyen a költségvetési irányelv, a féléves beszámoló az Országgyűlésnek, valamint a polgárok bevonásáról szóló dokumentum a költségvetési tervezetbe és annak elfogadásába. Utóbbi mozzanat teljességgel hiányzik a magyarországi gyakorlatból. Ezzel Magyarország a korlátozottan átlátható költségvetésű országok közé sorolódott, és ennek már igazi pikantériája is van: a felmérés adatait a nemzetgazdasági tárca visszaigazolta, csupán négy szemponthoz fűzött azt árnyaló, nem túl lényeges felmérést. A kizárólag a tényekre vonatkozó 140 kérdésből 109 az átláthatóságra vonatkozik, 16 arra, mennyire szólhatnak bele a költségvetésbe a civilek, és 15 a felügyeletet (például az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék szerepét) firtatta. Az eredmény lehangoló.

Mielőtt bárki sértettséggel vagy elfogultsággal vádolná meg a Romhányi-féle szakértői kört, érdemes egy pillantást venni a módszerre. A tények szakértői felmérése után az elkészült anyagot előbb független szakértők, majd a washingtoni csapat ellenőrzi, ezt követően elküldik a kormányzatnak, felkínálva a lehetőséget, hogy reagáljon rá, az International Budget Partnership csak ezután „árazza be” az egyes országokat. A munka 18 hónapig tart, az eredményt kétévente publikálják. A mostani minősítés a 2014-es költségvetésre vonatkozik, azóta csak romlott a helyzet, például a már említett titkosításokkal.

„Most csupán 44 pontot kapna Magyarország, nem 49-et, ezzel Törökország szintjére kerülne” – mondta Romhányi Balázs a sajtótájékoztatón. Mivel pedig az eltitkolt dokumentumok nagy része elkészül, csak nem hozzák nyilvánosságra, igazat kell adnunk a dokumentum egyik fontos megállapításának: az átláthatóság politikai akarat kérdése. Nyilván annak hiánya is az. Pedig amint Romhányi Balázs a mostani gyakorlattal kapcsolatos károkat felsorolta: az átláthatóság hiánya sérti az állampolgárok jogait, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, és persze növeli az államadósság finanszírozási költségét.

Javaslatok Magyarországnak

Az International Budget Partnership javaslatai
 
A nyilvánosság bevonására:
–Hiteles és hatékony gyakorlatok (pl. nyilvános meghallgatások, felmérések, fókuszcsoportok) kialakítása a költségvetéssel kapcsolatos vélemények megismerésére.
–Nyilvános meghallgatások szervezése az egyes minisztériumok, hivatalok, intézmények egyedi költségvetéseiről, ahol a kormánytól független szervezetek képviselői is ismertetik álláspontjukat.
–A számvevőszéki vizsgálatokban az állampolgárok részvételi lehetőségeinek bővítése.

A költségvetés felügyeletére:
–Az országgyűlés vitassa meg a költségvetési irányelveket és a vita eredménye épüljön be az elfogadott költségvetésbe.
–A parlament és a kormány rendszeresen egyeztessen költségvetési kérdésekről.
 
 
A Költségvetési Felelősségi Intézet további ajánlásai
 
Az átláthatóságra:
–Az elfogadott költségvetéshez is készüljenek el a törvényjavaslat indoklásának mellékletei
–Legyen minden költségvetési kulcsdokumentum egy helyen elérhető a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján


A nyilvánosság bevonására:
–Váljék rendszerré, hogy a parlamenti bizottságok nyilvános ülésen kérik ki független szakértők véleményét a költségvetési javaslatról
A költségvetés felügyeletére:
–Érdemben szűküljenek a kormány lehetőségei arra, hogy közpénzeket a parlament által nem jóváhagyott célokra fordítson (tartalékok, maradványok, átcsoportosítás)
–A Számvevőszék készítsen a széles közönség számára közérthető összefoglalót a jelentéseihez
 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!