szerző:
Farkas Zoltán

Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.

Apad a nagy uniós pénzfelszívási hullám, nincs már választási kampány sem, a tavalyi szuper év érthető módon nem ismétlődik meg az agráriumban, mindez pedig a magyar gazdaság lassulásában csapódik le – ezt vetíti előre jóformán minden elemzőműhely, csak a tizedszázalékokban van némi különbség köztük.

Ami a közeli jövőt illeti, a legbizakodóbb a Magyar Nemzeti Bank, amely az idei évre 3,2 százalékos, jövőre 2,5 százalékos növekedést vár. Kissé elmarad tőle a kormány által vastagon finanszírozott Századvég, amely úgy véli, „a GDP-növekedés idén is elérheti a 3 százalékot”, ám a jövő évi többletet ő is 2,5 százalékra tippeli. Mai sajtótájékoztatóján a Pénzügykutató ennél árnyalatnyival szerényebb, 2,9, illetve 2,4 százalékos növekedést valószínűsített. A legkomorabb jövőt, mondhatni, szokás szerint a GKI vetíti előre, amely szintén ma mutatta be előrejelzését: 2015-re 2,7 százalékos növekedést jövendöl, ami jövőre 2 százalékra lassul. A GKI a nemzetközi kutatói konszenzusra hivatkozva megállapítja, hogy a régióban a 2014-es évhez képest 2015-ben és 2016-ban csak Magyarországon és Szlovéniában lassul a gazdaság fejlődése.

A leszakadás okai

A prognózisok azon alapulnak, hogy a magyarországi GDP a tavalyi impozáns, 3,6 százalékos növekedés után az idei első negyedévben 3,5, a másodikban viszont csupán 2,7 százalékkal nőtt. A lassulást az első félévben alapvetően az agrárium hozta össze, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, mert messze elmaradt tavalyi termelésétől. Igaz, azt némi nagyvonalúsággal rekordméretűnek lehet minősíteni. „Tavalyi kiugró eredményét a mezőgazdaság az idén nem tudja megismételni” – állítja a Pénzügykutató, és azzal kalkulál, hogy az ágazat termelése 4-5 százalékkal mérséklődik, jövőre viszont már ismét növekedhet, ha szerény mértékben is.

©

A gazdasági növekedés tempóvesztésébe a mezőgazdaságon kívül újabb fékező tényezők is belépnek, ezek közül a kutatók a legfontosabbnak az uniós források apadását tartják. „Miközben Európa növekedése gyorsul, nálunk folytatódik a GDP-termelés lassulása, a kedvező külső konjunktúra hatása ugyanis nem tudja túlkompenzálni a beruházások visszaeséséből eredő növekedési veszteséget” – állapítja meg a Pénzügykutató. Jövőre a jegybank és a Századvég szerint is visszaesnek a beruházások, ők szintén úgy látják, hogy az előző hétéves uniós ciklushoz kapcsolódó kifizetések kifutnak, az újak pedig csak lassan indulnak be. A legnagyobb visszaesésre ezen a téren is a GKI számít, úgy véli, az uniós forrásokból megvalósított fejlesztések és az autóipari invesztíciók kifulladása miatt jövőre 5 százalékkal zuhannak a beruházások.

Harmonikus kontra extenzív növekedés

A prognózisok számszerű különbözőségénél is jellemzőbb, ahogyan az egyes kutatók a magyar gazdaságot minősítik. A Századvég kiegyensúlyozott növekedést lát, amihez a fogyasztás és az export közel azonos mértékben járul hozzá. A kiviteli többletet a külső kereslet alapozza meg, a fogyasztást pedig gazdaságpolitikai eszközök fűtik, így egyebek mellett a közszférában végrehajtott béremelések, az szja kulcsának csökkentése, a javuló foglalkoztatás. Ezeket a tényezőket aztán a Pénzügykutató számszerűsíti, eszerint az szja 16 százalékról 15 százalékra csökkentése önmagában 1,5 százalékkal emeli a keresetek reálértékét, a költségvetési szektorban pedig a központi béremelések hatására 5,8 százalékkal nőhetnek a bérek. A belföldi keresletet élénkítheti az is, hogy a bankok „elszámoltatása” után a devizaadósok, terheik egy részétől megszabadítva, többet költhetnek, mint a megelőző években – jegyzi meg a Pénzügykutató; szerinte az adósok 950 milliárd forint tőketartozástól és törleszteni valótól mentesülhetnek. A kincstári remény azon alapul, hogy ők aztán, ezen felbátorodva, nekiállnak vásárolni, költekezni.

Bár, mint látható, a Pénzügykutató sem becsüli le a háztartások bővülő fogyasztásának hatásait, a növekedést egy régebbi időket idéző szóval „extenzív” jellegűnek és „államilag vezéreltnek” minősíti. Mindazonáltal megjegyzi: „a közüzemi szolgáltatások mellett a versenyszférában is folyamatosan bővül az állami tulajdon; ez és a verseny mind kiterjedtebb korlátozása kétségessé teszi a magyar gazdaság hatékonyságának javulását.” Az „extenzív” jelzővel pedig arra utal, hogy a növekedési többlet egy része a kiterjedtebb foglalkoztatásból ered, amiben eminens szerep jut a közmunkaprogramoknak. Jövőre erre a célra 340 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, 70 milliárddal többet, mint az idén, ezzel a Várhegyi Éva vezette kutatócsoport kalkulációja szerint a kormány átlagosan 240 ezer személynek juttat napi nyolcórás elfoglaltságot. Márpedig a közmunkára kifizetett bér a magyar statisztikai rendszerben épp úgy a GDP-t növeli, mint a tanárok, orvosok, közhivatalnokok keresete.

„Az alacsony kamatokkal és gyenge forinttal való növekedésserkentés nem sikerült” – summázza a GKI, hozzátéve, hogy „a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság, a lojalitásalapú gazdaságirányítás perspektívátlanná teszi a magyar gazdaságot, távozásra készteti a tőke és a munkaerő egy részét”.

Közmunkások
©

Aki maradt, az egyelőre még nem érzi meg a zsebén vagy a folyószámláján a növekedés lassulását. Összességében a keresetek vásárlóereje a Pénzügykutató szerint az idén még 3,3 százalékkal nőhet, ám jövőre már ennél szerényebb mértékben, csupán 1,6 százalékkal. A GKI ennél is kisebb, mindössze 1,3 százalékos reálbér-emelkedésre lát esélyt 2016-ban. Abban egyetértenek a kutatók, hogy lezárul a defláció időszaka, amit részben a lakossági fogyasztói árak kormányzati parancsra végrehajtott csökkentése, részben a világpiaci kőolajárak zuhanása váltott ki. A Pénzügykutató és a Századvég egybehangzó véleménye szerint jövőre a fogyasztói árak már 2,4 százalékkal emelkednek, a GKI 2,5 százalékot vár. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank mindössze 1,9 százalékos inflációt prognosztizál 2016-ra.

Valamennyi kutató a foglalkoztatás további javulását és a munkanélküliség csökkentését vélelmezi, de a Pénzügykutató felveti: kérdés, hogy a közmunkával mesterségesen felduzzasztott foglalkoztatási szint meddig tartható fenn, és hogy meddig finanszírozható. A GKI minősítése durvább: a statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról az idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalékra csökken, ezzel szemben a valós munkanélküliség 10 százalék körül lehet. Mármint a közmunkásokat és a kivándoroltakat is bekalkulálva.

Javuló hitelminősítés, erősödő forint, kamatemelés

A gazdaság gyengéi ellenére a Pénzügykutató, a Századvég és a GKI is lát esélyt arra, hogy jövőre a hitelminősítők kiemelik a magyar állampapírokat a bóvliból. Ha ez megtörténik, szerény öt év telik el azt követően, hogy azokat a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágták vissza.

„Az alapkamat az idén már nem változik”, jegyzi meg a Pénzügykutató, viszont 2016 második felében „elkerülhetetlenné válik a kamatemelés”. A jövő esztendő végére a Pénzügykutató 2 százalékos alapkamatot vár, a Századvég 1,75 százalékosat, a GKI 1,8 százalékosat.

©

Az idei évre a Pénzügykutató átlagosan 313 forintos euró-árfolyamot valószínűsít, szemben a költségvetési törvénnyel, amely 310 forintos árfolyamra alapozva készült, jövőre azonban hajszálnyit visszaerősödhet a magyar valuta. De nem a GKI-nál, amely úgy tippel, hogy idén átlagosan 310 forintos, jövőre 320 forint körüli éves átlagos euróárfolyam várható.

A legfontosabb gazdaságpolitikai célokat, a GDP-arányos államadósság csökkentését és a fiskális fegyelem továbbvitelét egyik kutatócsoport sem kérdőjelezi meg, bár a kormányzati tervektől kisebb, néhány tizedszázalékos elcsúszásokat elképzelhetőnek tartanak.

A célok teljesítésének azonban nagy ára van. „A szerkezeti átalakítások nélküli, egyszeri eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit, a növekedésellenes adórendszer fennmaradása, a nagy államháztartási rendszerek lezüllése pótlólagos terheket hárít a következő nemzedékekre” – summázza a GKI. Hasonlóképpen vélekedik a Pénzügykutató is: „Az idén kirajzolódó és a jövőre prognosztizálható folyamatok megerősítik azt a korbábban is megfogalmazott aggodalmunkat, hogy a kormány elsősorban a jövőbeli fejlődést aláásó intézkedésekkel (a szolgáltató szektorok jövedelmének megcsapolásával, továbbá a szociális szférából, az oktatásból és az egészségügyből kivont forrásokkal) és csak átmeneti megoldást nyújtó módszerekkel (közmunka, rezsicsökkentés) konszolidálja a gazdaságot, amivel rontja a gazdaság potenciális növekedését. Mindez megnehezíti a felzárkózást segítő növekedési pálya fenntartását, miközben egyre nagyobb áldozatokat követel a magyar társadalomtól.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!