Minden szürkezónában működő cég életében eljön a pillanat, amikor "az ügyesség átcsap ügyeskedésbe". Nehéz feladat tisztességes vállalkozónak maradni Magyarországon, de egyáltalán nem lehetetlen, úgy pedig kifejezetten rossz vállalkozónak lenni, hogy bujkálni, csalni kell. A tisztességtelen eszközökkel való előrejutás a legtöbb esetben a menedzsment döntése, amit csak azért hozhat meg, mert gyenge a törvények, különösen az adótörvények betartatása. Az áfacsalásból származó termékekkel kereskedő áruházláncokra ugyanez igaz, vezetőik nem alhatnak nyugodtan – állítja a hvg.hu-nak adott interjújában az üzleti élet tisztaságát hirdető Első millióm nevű kezdeményezés két képviselője.

hvg.hu: Az Első millióm nevű kezdeményezéssel azt propagálják, hogy tisztességesen is lehet vállalkozni Magyarországon. Az alapítók (Prezi, Ustream) sikereit és hozzáállását nem kétségbe vonva azért mégis felvetődik, hogy ezek a cégek több szempontból is kivételek. Például olyan innovatív, nagy hozzáadott értékű termékeket gyártanak, amelyeknél a vevők árérzékenysége kevésbé számít, nem olyan küzdelmet folytatnak, mint a sarki pék a kiflijével.

Pistyur Veronika: Inkább azt mondanám, hogy vállalható módon is lehet vállalkozni Magyarországon, ez számunkra többet jelent, mint az a jelző, hogy tisztességes. A Prezi és a Ustream is tulajdonképpen csak szoftvercégek a sok közül, nekik is be kell menniük egy innovatív piacra, és ott kell meghatározniuk a termékeik versenyképes árát. Igaz, nem a klasszikus értelemben, de az ügyfelekért, felhasználóikért ugyanúgy nekik is meg kell küzdeniük.

©

Alexa Noémi: Én hátrébb lépnék egyet, mert az ilyen vállalatoknak persze az a stratégiája, hogy innovatívak, de ez egy döntés az üzlet tervezésénél, és ettől független, hogy a cég betartja-e a szabályokat, vagy sem. Ezek mindig személyes történetek, az ember a lényeg, ott dől el minden, a vállalkozás már csak a következmény.

Alexa Noémi

A Közép-európai Egyetem (CEU) üzleti karának adjunktusa. Az Üzleti és Kormányzati Integritás Központ tanáraként üzleti etikát és vezetéselméletet tanít gyakorló és leendő üzletembereknek. PhD fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok szakon, mester fokozatait az Eötvös Loránd Tudományegyetem kulturális antropológia és spanyol szakán szerezte. Egyetemi tanulmányai egy részét a barcelonai Pompeu Fabra egyetemen és a dániai Aalborg Egyetemen végezte.

Mielőtt csatlakozott volna a CEU-hoz a Transparency International magyarországi tagozatát vezette hét éven keresztül, jelenleg a szervezet kurátora. Korábban doktori hallgatóként és minisztériumi főosztályvezető-helyettesként kutatási és gyakorlati tapasztalatokat szerzett európai uniós pénzügyi alapok elosztása és felhasználása terén.

A Transparency Internationalnél üzleti és kormányzati etikai téren szerzett tapasztalatai után jelenleg a téma tudományos hátterére összpontosít. Kutatásai során az üzleti szektor integritását vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással van a versenyre a vállalati átláthatóság és számonkérhetőség erősödése.

hvg.hu: Amikor a kevésbé innovatív vállalkozó, mondjuk a sajtkészítő leül üzleti tervet készíteni, és felméri a piacot, azzal szembesül, hogy a versenytársai nem játszanak tisztán, és ő sem tud másként belépni a piacra.

A. N.: Nem tudjuk, hogy ez így van-e, nem hiszem, hogy ennyire rossz lenne a helyzet. A diákjaimnak hasonló helyzetben mindig azt mondom, hogy rendben, kitaláltad az üzletet, de vagy-e olyan innovatív, kreatív és felkészült, hogy tisztességesen végig tudod csinálni.

P. V.: Az egyik érvünk pont az, hogy a vállalkozó fektesse az energiáit az innovációba, a sajtkészítő határozza meg a célpiacát, készítsen olyan sajtot, amely akár magasabb áron is eladható, építse fel az üzletét úgy, hogy érvényesülhessen a piacon. Rengeteg energia megy el arra, hogy a szabályok kikerülésével foglalkozzon, ezt az energiát fektesse inkább a tiszta működés feltételeinek kialakításába és az innovációba, ami versenyelőnyt hozhat számára a sajtpiacon is.

hvg.hu: Tehát azt mondják, hogy nem kényszer a kiskapuzás ma Magyarországon?

A. N.: Vannak menedzsmentmódszerek, amelyekkel el lehet ezt kerülni vagy legalábbis elő lehet segíteni, hogy ne kelljen kiskapuzni. Nem mindenki tudja, hogy melyek ezek, és sokan hiszik, hogy ez egy eleve elrendelt ügy, hogy másképp nem lehet csinálni. Sokszor nehéz megvédeni ezeket az értékeket az üzleti életben, de nem lehetetlen, és az ehhez szükséges technikákat lehet tanulni, gyakorolni.

P. V.: Senki sem arról álmodik, amikor vállalkozó lesz, hogy bujkálnia, csalnia kell, hogy ki kellene kerülnie a szabályokat. Így vállalkozónak lenni rossz, és senki sem szereti. Azért hoztuk létre az Első milliómat, hogy a tapasztalt vállalkozók elmondhassák, ők hogyan dolgoznak. Ki más tudná ezt jobban megmutatni, mint ők? Egy bizalomra épülő értékközösséget szervezünk. Bármilyen idealisztikusan hangzik, hiszünk benne, hogy megszakítható az az ördögi kör, hogy nekem azért kell a szabályokat kikerülni, mert mások is azt teszik.

A. N.: A vállalatnál a korrupciós csapda általában sok kis apró döntés eredménye, gyakran nem tudatos csalásról van szó. De mindig van egy pont, amikor átfordul az ügyesség az ügyeskedésbe, és ezt igenis meg lehet fogni, csak nagyon tudatosnak kell lenni hozzá.

Pistyur Veronika

Horváth Ádám és Vitray Tamás osztályába járt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Televíziórendező, -műsorvezető szakon diplomázott, 2014-ben ugyanitt doktorált. Kulturális és vizuális antropológia szakon, majd a Corvinus Egyetem külügyi szakértői szakán is végzett.

A TV2 Strucc című esélyegyenlőségi magazinjának alapító főszerkesztője volt, saját televíziós műsorgyártó céget és kommunikációs tanácsadó ügynökséget vezetett. Mentorált startupokat a Kitchen Budapestben.

Jelenleg az NNG, a Prezi, a LogMeIn és a Ustream által alapított non-profit szervezet, a Bridge Budapest vezetője, valamint a Design Terminál TechLab startup programjának mentora. A Hősök Tere Kezdeményezés egyik alapítója és a Szeretem Magyarországot Klub ügyvivő testületének tagja.

hvg.hu: Az első milliók megszerzésének kérdése azért érdekes, mert számos olyan jól menő vállalat van, amelynek az indulása kissé homályos, de ma már tökéletesen tisztán működik. Ezek a vállalatok nem lennének ott, ahol vannak, ha kezdettől fogva minden szabályt betartanak.

A. N.: Ebben én egyáltalán nem vagyok biztos. Az lehet, hogy a fiatalabb generációknál nagyobb az igény arra, hogy kezdettől fogva tiszta lappal induljanak, de talán még ez sem igaz, mert számos olyan magyar közepes vállalat van, amelyek jól működnek 20-30 éve, és nem problémás az első milliójuk története.

P. V.: Mi nem arra építettünk fel egy érvrendszert, hogy miért nem lehet tisztának lenni, hanem pont arra, hogy miért éri meg, már kezdettől fogva. Sok kutatással nem tudjuk ezt alátámasztani, de számos jó példát tudunk mutatni, és hiszünk benne, hogy ez helyes.

A. N.: A vállalatvezetési elméletek közül ma egyértelműen az etikus elmélet került előtérbe, az az elfogadott nézet, hogy integritás nélkül nagyon nehéz fenntartható vállalatműködési modellt építeni.

hvg.hu: Az állami szektorban tapasztalható korrupció elég nagy nyomás alatt tartja a vállalkozókat is, ezt hogyan lehet kivédeni?

A. N.: Magyarország olyan ország, ahol elég sok ember megélhetése függ az államtól, vagy az államnak dolgozik, vagy az önkormányzatnak, vagy ezek megrendeléseiből él. Azt is tudjuk, hogy Magyarország egy közepesen korrupt ország, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül könnyű az államtól függeni, és egyben tisztességesnek is maradni. Ennek ellenére is vannak jó példák arra, hogy be lehet vezetni olyan szabályokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy egy cég nem úgy működik, ahogy ahhoz mondjuk egy adott hivatalnok hozzászokott.

©

P. V.: A fentről érkező nyomásra való hivatkozás sok esetben csak kifogás. Másrészt ha csak az állami megrendelések tartanak el egy céget, az valójában életképtelen.

hvg.hu: Ha egy társaság bevételének csak egyharmada jön az állami szektorból, már akkor is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.

A. N.: Igen, de ha ez a cég a bevétele egyharmadát nem tisztességes módon az állami szférából szerzi, akkor a kétharmadát sem tudja tisztességesen beszerezni a piacról. Ha például idejön egy multicég, és beszállítót keres, akkor olyan alapos átvilágítást végez a partnereinél, hogy ezen a szűrőn nem mehet át az ilyen cég. Elsősorban az Egyesült Államokhoz vagy az Egyesült Királysághoz valamilyen módon köthető cégekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok miatt kényszerülnek erre a multik, mert ha olyan alvállalkozókkal szerződnek, amelyek korrupciógyanúba keverednek, akkor nagyon komoly büntetéssel néznek szembe.

hvg.hu: De a boltok polcain ma is ott vannak az áfacsalással alacsony áron tartott termékek, a multiláncoknál is.

A. N.: Az áfacsalás és a beszállítói kiválasztás két különböző dolog, mert előbbire a magyar, utóbbira viszont sokszor a nemzetközi szabályok vonatkoznak. És úgy tűnik, hogy Magyarországon a törvények betartatása nem erős, különösen az adótörvényeké. Ettől kezdve a cégek ezen a téren többet engedhetnek meg maguknak, ha akarnak. Ez egy menedzsmentdöntés. Az áruházak vezetői is előbb-utóbb meg fognak bukni, vagy lesznek súlyos problémáik. Minden cégvezetőnek a saját döntése, hogy milyen vállalatot épít. Érdemes lenne felmérni, hogy ezek a vállalatok mennyit bajlódnak az áfacsalt termékek beszállítóival, akik félévente eltűnnek. Lehet, hogy többe kerül nekik mindez, mintha rendes áron vennék a terméket.

hvg.hu: Tegyük fel, hogy idealizált környezetben élünk, mindenki minden adót és járulékot befizet, de akkor 1000 forintba kerül egy kávé a kávézóban, és mindennek az ára jóval magasabb szintre áll be. Ki lesz a vásárló? Miért emelkedne ettől az emberek fizetése?

A. N.: Ebben az esetben az a pénz, amit most elcsalnak, bekerül az állami kasszába, és akkor az lenne a cél, hogy onnan jól elosztva kerüljön vissza a lakossághoz. És így nem lehetetlen a jövedelmek emelkedése. Az a kérdés, hogy ezt hogyan lehet biztosítani.

hvg.hu: És hogyan?

A. N.: Ez messzire vezet, de amíg a politikai pártokat úgy finanszírozzák, hogy az üzleti szféra összekacsintása, és nem transzparens működése kell hozzá, addig nehéz lesz. Amikor van elég szereplő, amelyik nemet mond erre a rendszerre, akkor lehet előre lépni.

P. V.: Tudom, hogy mesevilágról beszélünk, de nincs ezzel bajom. Ha a villanyszerelőm megbízható, ha nyugodtabban vehetek zöldséget a sarkon, akkor ez változtat a rendszeren. Több mint egymillió ilyen mikro-, pontosabban önálló vállalkozás van az országban, ezzel szemben a nagy korrupciós spirálban érintett réteg, amelyről folyamatosan beszélünk, sokkal szűkebb. Hiszek benne, hogy minőségileg tud változni az ember környezete, ha a fodrásznál, a hentesnél ezek a dolgok változnak. És ha ez működik, akkor lesz alapunk arra, hogy lobbizzunk azért, hogy kevesebb olyan szabály legyen Magyarországon, amely megnehezíti a tisztességes működést. De ehhez kell egy kritikus tömeg, fel kell építeni ezt a közösséget.

hvg.hu: Konkrétan mit tegyen a fodrász, ha véget akar vetni a saját ügyeskedésének? Azt várják tőle, hogy a hónap végén kevesebbet vigyen haza, mert mindent befizetett, amit kell?

P. V.: Soha nem volt olyan egyszerű Magyarországon kisvállalkozónak lenni, mint most. A rendszer ezen a szinten – az egyszerűsített adókkal – minden lehetőséget megad, hogy valaki befizesse a kötelezettségeit. Nem teljesen lehetetlen ez.

©

A. N.: Igen, azt tanácsoljuk, hogy írja át az üzleti tervet, és nyújtson olyan minőséget, amiért több pénzt kérhet. És ha máshol le tud faragni a költségekből, képes a hatékonyságát növelni, akkor összességében nem kell negatívan kijönnie a változtatásból.

hvg.hu: Ehhez a mikrovállalkozók jelentős része nem ért.

P. V.: De miért nem ért hozzá, és miért gondoljuk azt, hogy ezt így lehet? Miért nézzük ezt el neki? Az a foglalkozása, hogy vállalkozó. Ma az internet korszakban minden létező önfejlesztő eszköz rendelkezésre áll, hogy a megfelelő tudást meg lehessen szerezni. Én nem nézem el egy mikrovállalkozónak, hogy nem tudja optimalizálni a költségeit.

hvg.hu: Vannak arra utaló jelek, hogy Magyarországon az adóhatóságot célzottan rá lehet küldeni bárkire. Ez nem baj?

P. V.: Miért lenne baj? Ha rendesen működik a cég, jöhetnek. Nyilván, ha ezt valaki bosszúból, ártó szándékkal teszi, az baj, de arról beszélünk, hogy ha nincs takargatnivaló, akkor egy ellenőrzéstől sem kellene feltétlenül tartani.

hvg.hu: Azt mondják, mindenkinél lehet találni valamit, és így a vállalkozások egymás foglyai, nincs bizalom a rendszerben.

P. V.: Ha van egy közösség, amely rendben tartja a dolgait, és elég nagy ez a közösség, akkor oda lehet menni az adóhatósághoz, és lehet lobbizni azért, hogy könnyebben betarthatóak legyenek, vagy átláthatóbbak legyenek a szabályok. Nem hiszem el, hogy egy demokráciában nem lehet ezt a párbeszédet lefolytatni észérvekkel. Vannak olyan kisvállalkozó ismerőseim, akiknek kifejezetten jó tapasztalataik vannak az adóhatósággal, együtt tudtak működni velük, amikor például valamit – nem szándékosan – elrontottak. Ez az egész nyilván a bizalomról szól, hogy nem bízunk egymásban, az intézményeinkben, és persze van okunk is rá, számos a rossz tapasztalat. De jó lenne végre oda eljutni, hogy ezt a láncot és az értékelését mindenki saját magánál kezdené, és elgondolkodna azon, hogy ő vajon megbízható-e.

hvg.hu: A Prezi és a Ustream minden eddigi adóellenőrzésen tiszta volt?

P. V.: Nem tudom, hány ilyen ellenőrzésen estek át, de nem volt eddig gond. Nem is működhetnének másként. Ha idejön egy befektető, elsőként nézi meg a könyvelésüket, és nincs üzlet, ha valamiben furcsaságokat tapasztalnak. Nem kockáztatnak ilyen helyzetekkel. Ezek a cégek semmilyen rizikót nem engedhetnek meg maguknak ebből a szempontból sem.

Cikk megosztása
Címkék