szerző:

Jön az ingyenes személyi igazolvány és lakcímkártya, sőt, az új személyazonosító igazolvány is. Pár ezer forinttal nő a hazavitt fizetés az adócsökkenés miatt, jön az ingyen 10 millió a háromgyerekesek egy részének, olcsóbb lehet az új lakás és a sertéshús. Ám vége a pálinkaforradalomnak, és két új útszakasz fizetőssé válik. Ezernyi kisebb-nagyobb változást kell megtanulnunk.

Félig újra kell tanulni az életünket befolyásoló jogszabályokat, annyi minden másképp van január elsejétől.

Egy kicsivel több pénz marad a bérből élők zsebében, ugyanis a fizetésből már nem 16, hanem 15 százaléknyi személyi jövedelemadót vonnak le. Egy átlagbért kereső esetén ez havonta durván 2500 forinttal több nettót jelent. Kétszer ennyit “hoz a konyhára” a kétgyerekeseknél a családi adó- és járulékkedvezmény bővítése: náluk gyerekenként a tavalyi 10 helyett már 12,5 ezer forintnyi kedvezmény jár, azaz havonta 5000 forinttal több pénze marad egy kétgyerekes párnak.

Sokaknak a minimálbér emelése is jelent pár ezer forintot havonta. Bruttó 105 ezer forintról 111 ezerre emelkedett a minimálbér összege, ami azt jelenti, hogy 2016-ban egy minimálbérre bejelentett dolgozó – a tavalyinál csaknem ötezer forinttal többet – 73 ezer 815 forintot vihet haza havonta (miközben a bére után befizetett munkaadói és munkavállalói közterhek összege 68 ezer forint körül lesz). A garantált bérminimum is gyakorlatilag ugyanekkora mértékben emelkedett, értéke most bruttó 129 ezer forint. A tanárokat első ízben nem érinti az emelés, mert korábban a bérüket már leválasztották a minimálbérről.

©

A felsőoktatási oktatók viszont kaptak karácsonyi ajándékot, ők három lépcsőben kapnak béremelést, 2016 januárjától 15 százalékkal nő a bruttó fizetésük, 2017-ben és 2018-ban pedig 5-5 százalékos emelésre számíthatnak. A rendvédelmi dolgozóknál is lesz átlagosan 5 százalékos béremelés – azt követően, hogy tavaly nyáron 15-30 százalékkal már nőtt a keresetük.

Két új útszakasz lesz fizetős
Két új útszakaszon csak matricával lehet autózni január 1-jétől, mindkettő a tavaly átadott, a gyorsforgalmi úthálózatba kapcsolódó utak. Az egyik az M43-as autópálya makói csomópontjától a határig tartó szakasza, a másik az M85-ös út. A matricák ára nem változik.

A nyugdíjak 2016-tól 1,6 százalékkal emelkednek, az intézkedés minden nyugdíjasra vonatkozik, tehát a hozzátartozói, a korhatár előtti ellátásokra, a szolgálati járandóságra, a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra és a baleseti járadékokra is. Ez az intézkedés így összességében 2,6 millió embert érint. A közel 108 ezer forintos átlagos nyugdíj csak 1725 forinttal lesz több jövőre, a boltban viszont ebből semmi sem látszik majd, mert az emelés mértéke megegyezik a várható (hivatalosan számolt) inflációval, vagyis ugyanannyival drágul minden, amennyivel több pénzt kap a nyugdíjas.

Olcsóbb lehet a karaj, na meg az új lakás, ingyenpénz a háromgyerekeseknek

A valamivel több jövedelemből valamivel több sertéshúsra fog telni, ugyanis a sertés tőkehús áfája az eddigi 27-ről 5 százalékra csökkent. A boltban kapható comb, tarja, karaj – ha nem nyelnének le egyetlen fillért sem a termelők, feldolgozók, hentesek, boltosok az áfacsökkentésből – 17 százalékkal kerülhet kevesebbe, persze, aligha fogják ennyivel olcsóbban adni ezeket a húsokat a boltok. A belsőségek és a feldolgozott termékek (kolbász, szalámik, parizer, más felvágottak) maradnak a 27 százalékos áfakulcs alatt.

Még egy területen lesz elviselhető mértékű az áfa, az új lakásokat is csupán 5 százalékos áfával terhelten lehet adni-venni. (Aki maga építi a házat, lakást, az 5 millió forintig visszakaphatja a felhasznált anyagok utáni áfát.) A kedvezmény négy évig lesz érvényben. Mivel az áfacsökkentést az uniós szabályok szerint szociális rászorultsággal kellett indokolni (mert külön kéréssel ez ügyben nem fordultunk Brüsszelhez), a lakásoknál 150, a családi házaknál pedig 300 négyzetméterben határozták meg a felső határt. Hogy mi számít új lakásnak, és milyen más könnyítések lesznek a ház- vagy lakásépítésnél, ebben a cikkünkben írtunk, de egy másik cikkben pedig azt szedtük össze, milyen trükköket kényszerít ki vagy mire ad lehetőséget az új, talán nem kellően végigzongorázott szabály.

Ugrik a családi pótlék, ha sokat hiányzik a gyerek az oviból

Egy csomó változás érinti a családokat, szigorítják a családi pótlékhoz való hozzáférést: a 2010-ben bevezetett kötelező iskoláztatás után mától kötelező óvodáztatáshoz is kötik a családi pótlékot. Ha a gyermek az adott évben igazolatlanul mulaszt húsz óvodai nevelési napot, akkor a családi pótlék folyósítását szünetelteti a hatóság. A családi pótlék felfüggesztéséről szóló szabály már tavaly szeptember 1-jétől hatályos, de a szankcionálásra, vagyis a családi pótlék megvonására csak 2016. január 1-től van lehetőség.

Mától az a szülővel együtt élő élettárs is jogosulttá válik majd a nevelési ellátásra, aki az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Ehhez a szülővel élettársként legalább egy éve szerepelnie kell az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal kell tudnia igazolni. Ebből következően az említett feltételeknek megfelelő élettárs 2016. január 1-jétől jogosult lesz év közben a három eltartottra megállapított összeg alkalmazásával érvényesíteni a családi kedvezményt.

A lakhelyváltáson gondolkodók fantáziáját a családi otthonteremtési kedvezmény, különösen annak 3 vagy még több gyereket vállaló párokra szabott része is megmozgathatja. Januártól 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és további 10 millió forint hitelt kaphatnak azok a családok, akik 10 éven belül három (vagy a meglévők mellé a harmadik) gyerek megszületését vállalják. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter először csak a 10+10 millió forint bevezetését, és azt jelentette be, hogy a pénzt új ingatlan vásárlására lehet majd felvenni, ezzel elhúzta a kommunikációs mézesmadzagot az érdeklődők előtt. A napok múlva megismerhető részletekből azonban egyértelművé vált, hogy a támogatást és a hitelt egy sor feltételhez kötik, ami erősen árnyalta a program szociálpolitikai karakterét.

A pénzt igénylőknek ugyanis a büntetlen előélet mellett két év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonyt is igazolniuk kell, ami a szegényebb rétegeknél alaposan megnehezíti a programba való belépést. A legfeljebb 25 évre szóló, állami támogatásos, fix 3 százalékos kamatra adott 10 millió forinthoz való hozzájutásnál is erős feltétel, hogy a kereskedelmi bankoknál a “normál ügymenet szerint” hitelképesnek kell minősülni, vagyis olyanok fogják elsősorban megkapni a pénzt, akik amúgy is hozzájuthatnának – igaz, állami támogatás nélkül, kedvezőtlenebb feltételekkel.

Ha a családban önhibán kívül nem születik meg a három gyermek, akkor a felvett pénz arányos részét vissza kell fizetni (bár ha részt vesz lombikbébiprogramban a pár, és ötször is sikertelenül próbálkozik a pár, akkor a pénz visszafizetésétől eltekint az állam), akik pedig azért nem produkálják a gyermekáldást, mert meggondolják magukat, “büntetőkamatra” is számíthatnak. És válás esetén is vissza kell adni a pénzt, kamatostul.

Mégis, az ajánlat vonzerejét ezek enyhíteni tudják, kioltani aligha, mert például azok is igénybe vehetik a 10 millió forintos voltaképpeni ingyenpénzt, akik már nevelnek 3 gyereket, és van is lakásuk, annyit kell csinálniuk, hogy egy újba költöznek, beforgatják az eddigi lakásuk vételárát az újba, és megkapják a kettő különbözetét, maximum 10 millió forintot az államtól. És lehet ezt úgy is, hogy az egyik szülő már idősebb 40 évnél.

©

Egyéb adóváltozások

Vége, elbukta az Orbán-kormány a pálinkaforradalmat, ezentúl literenként 700 forintos adójegyet kell vennie az állami adóhivataltól annak, aki pálinkát főzne. A szabályok betartását az önkormányzatok adórészlegei fogják ellenőrizni, és az önkormányzatoknál kell regisztráltatni a pálinkafőző berendezéseket.

Idén már úgy másfél millió embernek nem kell törődnie az adóbevallási cécóval. Az adóhivatal tőlük (azoktól, akik tavaly csak adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön jövedelmet, és nem érvényesít családi adó- vagy járulékkedvezményt – tehát leegyszerűsítve azok, akik csak bérből éltek, és nem vettek igénybe családi kedvezményt) átvállalja a bevallás elkészítését, ehhez egy bevallási nyilatkozatot kell csak kitölteniük a magánszemélyeknek. Aztán az ígéretek szerint jövőre már mindenki más adóbevallását is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el. Az a NAV egyébként, amelyet átszabnak, a regionális szintet megszüntetik, a nemzetgazdasági tárca államtitkársága alá tagozzák be, alighanem Tállai András fogja vezetni a hivatalt, és lesz öt operatív csúcsirányítója a szervezetnek.

Lesznek jó és rossz adózók is, de leghamarabb a második negyedévtől. A jó adózóknak könnyebb lesz az életük, a büntetésük sok esetben a normál bírság fele lesz, hamarabb, fél év alatt le kell zárni az adóvizsgálatokat náluk, mint a többi vállalkozásnál. A részleteket itt szedtük össze.

Az elektromos autók terjedését hivatott szolgálni az, hogy ezentúl már sem regisztrációs adót, sem illetéket, sem gépjárműadót, sem pedig cégautóadót nem kell utánuk leróni.

Jelentősen csökken a bankadó is. A kétsávos adónál a felső kulcsból enged sokat az állam, az eddigi 0,53 százalék helyett 0,24 százalék lesz az adómérték a 2009-es módosított mérlegfőösszeg alapján.

Nem kerül semmibe az erkölcsi bizonyítvány, személyi, meg pár dolog

Az illetéktörvény módosítása révén mától ingyen kapunk egy sor személyi és céges okmányt, így a személyi igazolványt, lakcímkártyát, az erkölcsi bizonyítványt. Az ellopott igazolványok helyett is díjmentesen lehet másikat kapni. Eltűnik annak az eljárásnak a díja is, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul. Nem kell fizetni ezentúl az első alkalommal kiállított jogosítványért, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványáért sem. Ingyenes nem lesz ugyan, de kevesebbet kell perkálni az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeire is.

Ügyintézés okmányirodában
©
Jaj a szabálysértőknek
Több ponton módosul a szabálysértési törvény január 1-jétől. Új jogintézmény a szabálysértéseknél a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy elzárással is sújtható szabálysértés miatt ismeretlen elkövető ellen indult eljárásban állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tájékoztatást kérjen. A szabálysértések esetében a megkereshető szervek köre lényegesen szűkebb lett. További fontos változás, hogy a helyszínen eljáró és intézkedő hatóságok lehetőséget kapnak arra, hogy a törvény alapján lefoglalható tárgyakat – átvételi elismervény ellenében – a helyszínen elvegyék.

Jelentős változás, hogy 2016. január elsejétől bevezetik az új személyazonosító igazolványt, az eSZIG-et. Az elektronikus tároló elemet tartalmazó új okmány bevezetésével egyrészt közelebb kerülünk az elektronikus kormányzáshoz és az elektronikus ügyintézéshez, másrészt így nő az okmány biztonsága.

Könnyebb lesz a vállalkozásoknak is: illetékmentesen állítják ki a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás is. Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

Termékbemutatós átverésekből talán kevesebb lesz

Alaposan megnehezítette a dolgát a kormány az árubemutatókra szakosodott cégeknek, a tavalyi szabálymódosítások után arra lehet számítani, hogy ez a fajta tevékenység háttérbe szorul, de legalábbis teljesen átalakul. Januártól ugyanis minden közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég köteles ügyfélszolgálatot működtetni, azt elektronikusan és telefonon keresztül is elérhetővé tenni, és hetente legalább egy napon 20 óráig nyitva tartani, hogy lehessen nála személyesen ügyeket intézni. Emellett tilos az árubemutatón pénzügyi szolgáltatást – vagyis áruhitelt – nyújtani. Ezzel alapvetően a vásárló kaphat időt átgondolni egy vásárlást, és nem fordulhat elő, hogy azonnal beleviszik egy számára vállalhatatlan helyzetbe. Szintén fontos változás, hogy a reklámtörvény már megtiltja az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámját. Ez azt jelenti, hogy ingyenes szolgáltatással nem lehet reklámozni az ilyen eseményeket.

A “gyed extra” néven ismertté vált törvény is változott, egy év helyett már a gyermek féléves korától igénybe vehető ez a juttatás, amelyet elsősorban arra találtak ki, hogy a szülő hamarabb visszatérhessen a munkaerőpiacra. A gyed extrát két éve vezették be, egy nemrég végzett felmérés szerint azonban a célját egyelőre aligha érte el, a gyermeknevelési ellátásra jogosult anyák háromnegyede a teljes folyósítási időszakot továbbra is otthon, a gyermekével akarja eltölteni.

Céges újdonságok

Cégek számára fontos változás, hogy a Széchenyi Kártya Programon tekert egyet a Kavosz. Ezek szerint a beruházási hiteleknél az 5 százalékos kamattámogatást a jelenlegi 3 évről a teljes futamidőre kiterjesztik, ez pedig számszerűsítve durván azt jelenti, hogy 40 millió forintos 10 éves hitelnél 5 millió forintot megtakaríthatnak a cégek. Forgóeszközhiteleknél a korábbi évi nettó 4,35 százalékos kamat 3,35 százalékra csökkent, ez egy 10 millió forintos 3 éves hitelnél 150 ezer forint megtakarítást jelent. Folyószámlahiteleknél az eddigi 25 millió forintos korlátot eltörölték, a jövőben a teljes hitelösszegre járni fog a kezességi díjtámogatás. Ez a hitelkeret összegétől függően több mint 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet egy cégnek évente.

Figyelniük kell a cégvezetőknek, 2016. január 1-től megbüntetik azt a céget, főnököt, aki trükközik a melósok fizetésével és szabadságával. Simán benézhet egy 20 milliós bírság, ha a szabadságra vonatkozó szabályokat megszegi a munkaadó. 10 millió azért, ha tesz a munkavédelmi előírásokra. Kiemelten ellenőrzik a munkabérre és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat is.

©

Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykedtek a halasztásban, a 2016. január 1-jét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út lesz kötelező – természetesen a hatóságok részére is.

A korábbi években már megszokottá vált, hogy január elsején változik a környezetvédelmi termékdíj, az 2016-ban sem lesz másként. Igaz, idén általános, mindenkit érintő változások nem lesznek, vannak viszont olyan fogalmi változások, pontosítások és kisebb változtatások, amelyek egy-egy céget számára kulcsfontosságúak lehetnek.