szerző:

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és Zalai Gábor elnökségi tag elhatárolódik a Világgazdaság Ketyeg a Ratkó-bomba! című cikkétől – közölték péntek délután. Szerintük a péteneken megjelent írás valójában egy szerkesztőségi cikk, mert „a jóváhagyott tartalomtól eltérő, önálló értelmezést és interpretációt adott a rendelkezésre bocsátott adatoknak, amit azután Zalai Gábor szavaiként jelenített meg". A lap arról írt, hogy az úgynevezett Ratkó-gyerekek mostanság kezdik elérni a 60-65 éves kort, amikor egyes népbetegségek tömegesen jelentkeznek, és emiatt rendszeres gyógyszerszedőkké válnak, ami megterheli majd a gyógyszerkasszát.

A 60-65 éves korban tömegesen jelentkezhetnek olyan népbetegségek, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A Ratkó-korszakben született gyerek mostanság érik el ezt a kort, és rendszeres gyógyszerszedőkké válnak. Emiatt becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban, kétszer annyi, mint az 1953 és 1957 között születettek belépését megelőzően – a Világgazdaság szerint ezt nyilatkozta nekik Zalai Gábor, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja.

A cikkben azt is olvasható, hogy a demográfiai trend nemcsak az orvos- és forráshiánnyal küszködő ellátórendszer szempontjából problémás, hanem a gyógyszerkasszára is fokozott súllyal nehezedik. Ebből a szempontból nem a legszerencsésebb pillanatban csökkentették a 2011-es „nagy kasszavágással” a gyógyszertámogatásra fordítható forrásokat.

Akkor a „fenntarthatóság és stabilitás” érdekében 120 milliárd kivonásával és átcsoportosításával 221 milliárd forintra csökkentették a vényköteles gyógyszerek támogatását. „A magyar gyógyszerkiadások nagysága azóta lényegében stagnál, vagyis a gyógyszerkassza évek óta nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyek biztosítanák a magyar lakosság számára az Európában rendelkezésre álló gyógyszerkinccsel elérhető gyógyulási esélyeket” – hangsúlyozta Zalai Gábor a lap szerint.

A forráshiány miatt több új, innovatív készítmény vár még befogadásra, köztük olyanok, amelyek az eddigieknél szignifikánsan jobb terápiás eredményt mutatnak, és nem is feltétlenül drágábbak. Bizonyos készítmények esetében a gyártók már be sem nyújtják a támogatási kérelmet, hiszen a magyar árszint olyan mélyen az európai alatt van, hogy a magas, évi 60–75 milliárd forintra rúgó – gyógyszeripari különadóterheket is figyelembe véve nem éri meg itthon forgalmazni az adott gyógyszert – mondta szintén Zalai Gábor a lap szerint.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és Zalai Gábor elnökségi tag pénteken közleményben határolódott el a cikktől, mert interjúként jelentették meg, de szerintük az valójában egy szerkesztőségi cikk.

„Az újságíró valóban kért információt Zalai Gábortól, de a jóváhagyott tartalomtól eltérő, önálló értelmezést és interpretációt adott a rendelkezésre bocsátott adatoknak, amit azután Zalai Gábor szavaiként jelenített meg" – írták. A jóváhagyott cikk kizárólag a gyógyszerkassza helyzetét elemezte, semmilyen utalást nem tett a nyugdíjrendszerre, az állami egészségügyi ellátásra vagy az orvosok helyzetére vonatkozóan – tették hozzá.

Az MTI-ben lehozott közleményükből azonban pontosan nem derül ki, hogy a cikknek konkrét mely részeit kifogásolják.

Cikk megosztása
Címkék