szerző:
hvg.hu

A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.

Frissítés: a jegybank visszatámadott, jogi lépéseket helyezett kilátásba, amelyről itt írunk.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága (MTA KB) az akadémia IX. Osztálya (Gazdaság- és Jogtudományok) és az MTA vezetésének a segítségét kéri a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és alapítványainak a magyar gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást szerinte hátrányosan érintő tevékenységével kapcsolatos fellépéshez. A bizottság (amelynek tagja többek közt: Bod Péter Ákos, Csaba László, Kornai János, Chikán Attila, Bokros Lajos, Király Júlia, Mellár Tamás) még december 10-én elfogadott, de most közzétett állásfoglalása szerint az MTA-nak fel kellene hívnia a területért felelős szervek és a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) figyelmét arra a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amelyet az MNB és alapítványai egyre kiterjedtebb tevékenysége okozott és eredményezhet.

Az MTA KB elfogadhatatlannak tartja, hogy az MNB és több száz milliárd forinttal feltőkésített alapítványai közpénzből tevékenykednek a magyar gazdaságtudományi felsőoktatásban, kutatásban és publikálásban, de működésük nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony. Nem ellenőrzi sem a kormány, sem a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, amely felelős a hazai felsőoktatásért, amelyben a többi szereplő csak szigorú szabályok szerint juthat pénzhez, amelyet ugyancsak szigorú szabályok szerint használhat fel, és ezt ellenőrzik is.

©

Az MNB és alapítványai viszont minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrolt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni ­– írja az MTA KB állásfoglalása. Amely sérelmezi azt is, hogy az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, és ha ezt közpénzből csinálják, az sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját. Az is feszültséget okoz a felsőoktatási intézmények közt ­– olvasható a dokumentumban –, hogy az egyik kap az MNB-s forrásokból, a másik nem, de amelyik kap, az sem tudhatja, meddig, illetve milyen – burkolt vagy nyílt – elvárásoknak kell ehhez eleget tennie.

Az MTA KB kifogásolja, hogy az MNB-s felsőoktatási programok megkerülik a másokra kötelező minőségi mércéket, a MAB akkreditációs folyamatát, az anyagi függőség miatt gyakran az érintett felsőoktatási intézmények saját minőségbiztosítási előírásai sem érvényesülhetnek.

A tudósutánpótlás az MTA számára is kiemelten fontos, ezért tartja az állásfoglalás különösen kritikusnak, hogy az MNB egyre jobban belefolyik a PhD-képzésbe, az ország legnagyobb doktori programját vallja magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs, igaz, egy kiskaput kihasználva már létező doktori iskolákon belül indít programokat, amihez nem kell MAB-engedély. Ráadásul olyan magas ösztöndíjakkal csábítja el a PhD-képzések legjobbjait, hogy azok több pénzt kapnak, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docensek.

Tényleg nem átlátható, mit csinálnak az MNB alapítványai

A Világgazdaság újságírója 2015. december 8-án (két nappal az MTA KB állásfoglalásának kelte előtt) jogerősen pert nyert ugyan egy közérdekű információkért indított keresetében, de az MNB-alapítványok azóta sem adták ki a kért adatokat. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy az adatokat ki kell adni, mert az alapítványok jegybanktól kapott vagyona – jogi képviselőjük és Matolcsy György MNB-elnök álláspontjával ellentétben ­– igenis közpénz, hiszen közérdekű célokat szolgál. Az MNB-alapítványok jogi képviselője a Világgazdaság szerint elismerte ugyan, hogy a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, ennek ellenére kérte a Kúriát, függessze fel a Fővárosi Ítélőtábla határozatának végrehajtását. Az alapítványok pedig a Kúria döntéséig nem adják ki az adatokat, jogi képviselőjük közölte, ha ezt megtennék, akkor nem lehetne helyreállítani az eredeti állapotot, vagyis az adatok elzárását a nyilvánosság elől. 

Cikk megosztása
Címkék