szerző:

Lazítanak a csokon, így Budapesten is értelmezhető, az IBM 130 millió dollárért megvett egy magyar startupot, az amerikaiak erősen érdeklődnek a Paks II. iránt, Orbán Viktor is szívesen látná a GE-t a projektben. Katonai helikopterek vásárlása is szóba kerülhet a kormányfő moszkvai tárgyalásain, akár 490 millió dollárt is költhet erre az ország, amely egyébként ismét gyászosan szerepelt egy nemzetközi "hol jó élni?" típusú felmérésen, a 44. helyet fogta 60 ország közül. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Eltörli a kormány azt a szabályt, amely szerint csak a 30 millió forintnál olcsóbb újépítésű ingatlanok megvásárlásához jár 10 millió forintos kedvezményes hitel – jelentette be Lázár János csütörtökön. Ez azt jelenti, hogy Budapesten is több új lakás válik elérhetővé a csok-ot igénylőknek, mert a fővárosban jellemzően drágábbak a lakások. Az biztos, hogy rövid távon minden drágul, a telek, az építőanyag és az új lakások ára is alaposan megugorhat.

Akkor most örülünk?

Az IBM csütörtökön bejelentette, hogy megvásárolta a magyar alapítású, élő videostreaming szolgáltatást nyújtó Ustreamet. A tranzakció pénzügyi részleteit nem közölték, de a Forbes információi szerint 130 millió dollárt ért a vállalatnak a magyar startup. A közleménye szerint a felvásárlással az IBM bővíti felhőalapú videószolgáltatásait. A Ustream a maga szegmensében egyértelműen piacvezető cég, amelynek partnerei között megtalálni a Facebookot, az HBO-t, a Ciscot, vagy éppen a NASA-t is. A cég fejlesztéseit ugyanakkor ma is az Andrássy úti irodában dolgozók végzik, ami egyúttal a magyar startup szcéna felpezsdítését szolgáló események házigazdája is.

Ez is azt bizonyítja,

Négy napon át tüntettek a Budapest belvárosában sforgalmi sávokat eltorlaszolva a fővárosi taxisok az Uber ellen, azt követelve, hogy tiltsák be, sőt, töröljék a letölthető alkalmazások közül a mobilappos személyfuvarozó szolgáltatást. A demonstrációaval orbitális öngólt lőttek a taxisok, mert a közvéleménytől olyannyira nem kaptak támogatást, hogy soha nem látott módon kilőtt az Uberre regisztrálók száma. Az Uber az akcióval nagyon komoly hírverést kapott.
©

A General Electric (GE) az alelnökét küldte el Magyarországra, hogy kellő nyomatékkal a kormány figyelmébe ajánlja a cég szolgálatait a Paks II. projekt ügyében. John G. Rice, aki szerdán Orbán Viktorral is tárgyalt, előző nap azt mondta a GE veregyházi turbinagyárában, hogy akár 1,5 milliárd dolláros részesedést is elképzelhetőnek tart a beruházásban – részben mint, magyar beszállító. A GE-t a teljes turbinasziget és a generátor érdekli elsősorban. Az oroszokat azonban – alig néhány héttel Orbán Viktor Moszkvai látogatása előtt – egészen más érdekli: a gazdaságnak egyre komolyabb költségvetési gondjai vannak az alacsony olajár miatt, így Oroszország arra kényszerülhet, hogy ne adjon új hitelt más országok számára. Erről Szergej Sztrocsak pénzügyminiszter-helyettes beszélt, de az orosz pénzügyminisztérium csütörtökön kiadott egy közleményt arról, hogy a Paks II. projekt marad, mert arra még van pénzük.

Hiszi-e, hogy Paks II az olcsó áram biztosítéka – ahogyan azt a kormány állítja?

Magyarország 490 millió dollárért vásárolna legfeljebb 30 katonai helikoptert Oroszországtól, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a helikopter szállításról is tárgyal majd a tervezett februári találkozóján. Az akár 142 milliárd forintot is elérő szerződést ki is bővíthetik a jövőben, mert Magyarország le szeretné cserélni az Mi-8-asokból és Mi-17-esekből álló helikopterflottáját.

Hiányzik a magyar hadseregnek 30 katonai helikopter?

Chile produkálta az utóbbi évek legnagyobb ugrását a napelemes energiatermelésben a világon, miután két év alatt 85-szörösére növelte a termelő kapacitását – derült ki a dél-amerikai ország megújuló energiás kutatóintézetének jelentéséből. Tavaly év végén az összes beépített teljesítmény 848 MW volt, ebből 98 megawattot csak decemberben installáltak a rendszerbe. Az országban 2014 elején mindössze 10 MW napenergia-termelő egység működött – nagyságrendileg annyi, amennyivel ma Magyarország rendelkezik.

Nem kínos ez?

Magyarország eléggé leszerepelt abban a nemzetközi felmérésben, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális szempontokat figyelembe véve rangsorolta, melyek a világ legjobb országai. A 60 kiválasztott állam közül csak a 44. helyen végeztünk, közvetlenül Sri Lanka, Indonézia és Chile után. A rangsor élén sorrendben Németország, Kanada és az Egyesült Királyság áll. Kilenc témában külön-külön tették sorrendbe az országokat, ebből alakult ki a végeredmény. Magyarország legjobb helyezése a 20. volt, az összesített 44. helyre pedig jórészt azért csúsztunk le, mert a „Power” (hatalom, erő) tulajdonságcsoportban a megkérdezettek szerint nulla pontot kaptunk arra, hogy mennyire érvényes az országra a „vezető” jelző, és arra is, hogy politikai értelemben mennyire befolyásos. A gazdasági befolyásunkat is gyakorlatilag nullára értékelik (pontosan 0,1 pontra), a hadseregünk erőssége is ugyanennyit kapott, de a nemzetközi szövetségi rendszerünk sem érdemelt 0,6 pontnál többet.

Ön hisz a hasonló listáknak? Mit mutat mindez?

A munkavállalók fele nem azért mond fel, mert nem fizetik meg, hanem mert úgy érzi a főnöke nem veszi őt emberszámba. Bár a vezetők szeretik azt gondolni, hogy ha valami nem tetszik a munkavállalónak, akkor fel lehet állni, el lehet menni, úgyis sorban állnak a helyére, de ez bizony nincs így, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a jó munkaerőért versenyeznek a cégek. Összeszedtük, hogy a pénzen kívül melyek azok a problémák, amelyek miatt a leggyakrabban lelépnek a legjobb dolgozók. A jó hír az, hogy inkább odafigyelés, mint pénz kérdése az egész.

A munkavállalót nem elég csak megfizetni?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

Cikk megosztása
Címkék