Azerbajdzsán pénzügyi segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól a Reuters szerint. Az azeri gazdaság megroggyanása érzékeny fejlemény lehet a magyar kormánynak is, amely eddig a keleti nyitás egyik fő célországának tekintette Azerbajdzsánt.

Az azeri kormány hárommilliárd dollár segélyt kér az IMF-től és további egymilliárd dollárt a Világbanktól – mondta a Reutersnek a helyzetre rálátó egyik forrás. Az IMF szerdán közölte, hogy tárgyalásokat a lehetséges pénzügyi támogatásról a bakui kormányzattal.

Az azerbajdzsáni fizetőeszköz, a manat az elmúlt 30 napban mintegy harmadával gyengült a kőolaj drasztikus áresése miatt. Az olaj- és gázkivitel teszi ki az azeri export 95 százalékát, és az állami bevételek 75 százalékát.

Az ország korábban korlátozta a devizakiáramlást, a kereskedelmi bankok utcai devizaváltó helyein például már nem lehet devizát eladni.

©

Azerbajdzsán eddig a magyar kormány keleti nyitás stratégiájának egyik hangsúlyos célpontja volt. Számos kétoldalú megbeszélés zajlott le az utóbbi években, magyar kereskedőház nyílt Bakuban 2012-ben, később járatot indított az azeri fővárosba a Wizz Air és tavaly Kövér László házelnök is ellátogatott az országba.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly tavasszal Shahin Mustafayev azeri gazdasági és ipari miniszterrel tárgyalt, akkor a találkozó apropóján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még azon lelkendezett, hogy Azerbajdzsán a Dél-Kaukázus legdinamikusabban fejlődő gazdasága és a térség országai közül Magyarország a legjelentősebb külgazdasági partnere.