szerző:
MTI

A vendégmunkások csak négyévi nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes köréhez - a brit kormány a többi EU-állam beleegyezésével ilyen szigorítást is életbe léptethet az Európai Tanács elnökével folytatott egyeztetések nyomán kiadott reformterv alapján. A családi pótlékot is megvághatja a brit kormány azoknál, akiknek gyerekei nem a szigetországban élnek.

Közzétette kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.

A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen - így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében - engedményeket tesz Londonnak.

A brit kormány például - a szövegtervezetből következtethetően - a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a "vészféknek" nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban - a javaslat jelenlegi formája alapján - jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni. A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a "vészféket" mennyi ideig lehetne alkalmazni.

David Cameron brit kormányfő a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ. A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.

David Cameron
©

David Cameron tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson, és a reformköveteléseket ismertető beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek, mondta, hozzátéve, hogy a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban "egynél több" fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. E diszkrimináció tilalma egyértelműen bekerült az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatcsomagba. A tervezet kimondja: az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeni jogalkotási aktusoknak, köztük a kormányközi egyezményeknek tiszteletben kell tartaniuk az EU teljes belső piacának gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és nem szabad korlátozásokkal vagy diszkriminációval akadályozniuk a tagállamok közötti kereskedelmet.

E jogalkotási aktusoknak a tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.

Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeni EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.

A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének teljesen egységes fellépésére lenne szükség. A javaslattervezethez csatolt kísérőlevelében Donald Tusk is elismerte, hogy továbbra is nehéz tárgyalások várnak a felekre a megállapodásig.

Az Európai Tanács elnöke egyenes utalást tett arra, hogy csak a teljes csomagról képzelhető el egyezség. "Semmiről nem lesz megállapodás mindaddig, amíg nem sikerül mindenről megegyezni", jelezte, viszont azt is hozzátette, hogy meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Cikk megosztása
Címkék