szerző:

A magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A sor hátuljánál nagyobb baj, hogy bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan kellene szigetelni, de kiszámítható, átlátható és folyamatos projekttámogatási keretek híján nincs miből az energiahatékonyság növelésébe fogniuk. Ez derült ki egy friss felmérésből.

Az idén ugyan eddig kegyes volt a tél, de januárban, az év leghidegebb hónapjában a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre. De 12 százalékuk esetében e kiadás elétre a 45 ezer forintot is. A magas fűtési költségek ellenére a családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik.

Vagyis: a lakóingatlanoknak mindössze 21 százaléka szigetelt teljes körűen; a falakon és a tetőtérben is. Ez derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös, friss, januárban végzett felméréséből. Az ezer lakossági kérdőív kitöltésével generálódott adatsorból kiderült: a nem szigetelt otthonban élő családok 70 százaléka tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.
 

©

A megkérdezettek 47,9 százaléka téglaépítésű családi házban, 24 százalékuk téglaépítésű társasházban, 13 százaléka panellakásban, 2 százaléka pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik.

Mit mutatnak a számok?

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81%-át a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.
 
Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón realizálódik.
 
Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7 százalékának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21 százalékuk esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.
 
Fázósak vagyunk

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére idehaza nincs most (illetve: állandó jellegel) elérhető pályázati forrás, pedig csak a családi házak hőszigetelésével Magyarország teljes gázfogyasztásának akár a tizedét (8-10 százalékát) meg lehetne takarítani.

A felmérésből az is kiderült, hogy fázósak vagyunk. A magyar családok 56,4 százalékának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, tizedük pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben részt vevők harmadánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 Celsius-fok, pedig ez a kérdés az egészségünk mellett pénztárcánkra is hatással van, mivel egy Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet 5-6  százalékkal csökkenteni képes a fűtési költséget.

Kétharmad mindenképp belefogna

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1.000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.
 
"Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él” – mondta Aszódy Tamás. Hozzátette: a kihívást nem az jelenti, hogy mekkora teret kell kifűteni, hanem hogy milyen hatékonyan lehet a falak között tartani a meleget.
 
A felmérésben szereplő családok 69 százaléka szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40 százalékuk tapasztalata szerint a legtöbb energiaveszteséget a nem szigetelt falak miatt szenvedik el, 23 százalékuk szerint pedig a szigeteletlen mennyezeten és födémen keresztül távozik túl sok hő a lakásból. A padlószigetelés hiánya miatt a megkérdezettek 18 százalákánál szerepelt előkelő helyen az indokok közt.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek több mint kétharmada (70%) nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

Cikk megosztása
Címkék