szerző:
hvg.hu

Öt pontban foglalta össze Lányi András azokat az érveket, melyek a közelgő Putyin–Orbán-találkozón arra kellene, hogy sarkallja a magyar miniszterelnököt, hogy drasztikus irányváltást szorgalmazzon a paksi atomerőművi beruházással kapcsolatban. És az nincs is a listán, hogy egy tizenhárom számjegyű kölcsönről van szó, a legnagyobbról, amit egy beruházás kapcsán valaha Magyarország felvett.

Orbán Viktor legutóbbi moszkvai látogatása óta csupa olyasmi történt, ami igazolja a paksi új atomerőművi blokkok ellen kezdettől fogva tiltakozó szakemberek és civilek aggodalmát – kezdi vendégbloggerként írását a Mandineren Lányi András.

A Védegylet egykori alapítója, jelenleg egyetemi tanár azt írta, hogy a 2013. január Orbán–Putyin-paktum óta eltelt időben szinte csak olyan érvek jelentek meg, melyek azt bizonyították, hogy az új atomerőmű építésének tervével Magyarország egy nem kifizetődő, nem korszerű és nem biztonságos áramtermelési mód mellett kardoskodik.

Lányi András, a harcos humánökológus
©

Lányi felidézi: Paks II. a prognosztizálható piaci áramárnál jóval drágábban fog termelni az életciklusa első felében, és az nem járható út, hogy ezt a pluszt 2026-2047 között bármilyen módon az adófizetőkre terhelődjön. Az sem titok többé, hogy a Paks II. ma ismert, tervezett költségei mellett egy sor járulékos beruházásra is szükség lesz (plusz hűtőtorony, illetve hűtőtó építése, a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének költségei stb.) – ami további terheket rak az egyenletben a fogyasztókra, az adófizetőkre.

Azt is nehéz lenne ma már elfedni, hogy a világ nem abba az irányba megy, mint ahogyan Orbánék gondolkodnak az energiaellátásról: a nagy teljesítményű alaperőművek korának vége, és az alapellátásban a világon mindenhol drasztikus növekedésnek indult a megújuló energiák bevonása – azért is, mert az egyre olcsóbb – szemben a Fukusima utáni biztonsági intézkedések után még drágábbá váló nukleáris erőművi beruházásokkal.

"Nincs rá észszerű ok, hogy az atomerőmű megújítására irányuló döntést Magyarország 6-7 évvel korábban hozza meg, mint amikor azt a működő blokkok elöregedése elkerülhetetlenné teszi. Miért mondanánk le azokról az előnyökről, amelyeket a következő évtized műszaki – valamint gazdasági és politikai – fejleményeinek ismerete nyújthat?" – teszi fel a kérdést Lányi András. Aki szerint azonban az a legfőbb kérdés, hogy van-e Orbán Viktor környezetében e téren távlati gondolkodásra képes tanácsadó, és eljutnak-e hozzá "a hírek egy olyan világból, amelyben nem az ő akarata az egyedüli realitás".

Cikk megosztása
Címkék