szerző:

A nemzetgazdasági miniszter szerint megmarad a Budapesti Corvinus Egyetem.

Nincs semmi ok arra, hogy megszűnjön a Budapesti Corvinus Egyetem, mert a második legnépszerűbb a diákok között – mondta Varga Mihály, még a 2014-es ünnepi tanévnyitó szenátusülésén, hozzátéve, rémhír, hogy bezárnák az intézményt. Ma délután saját magát idézte a Corvinus zsúfolásig telt négyes előadójában: megmondtam, hogy az egyetem marad, és meg is maradt, ami nyilván zene volt a kihegyezett füleknek. 

Előadásában Varga több meglepetéssel is szolgált. Először is, az újságírói érdeklődést látva bejelentette, hogy tavaly az államadósság a hazai össztermék 75,8 százaléka volt. Azt nem részletezte, hogy ehhez az év utolsó napjaiban a kincstári egyszámlát példátlan mértékben ki kellett üríteni, de hát a jelek szerint az alaptörvényben rögzített adósságcsökkentéshez erre minden második évben szükség van.

©

Érik a felminősítés, summázta a tavalyi sikeres makrogazdasági adatokat, majd szokásos fanyar stílusában hozzátette: minden esztendőben épp egy évre vagyunk ettől. Komolyra fordítva a szót azonban azt is megjegyezte, hogy lassan a hitelminősítőknek is kínos, hogy saját szabályaikat megszegve bóvliban tartják a magyar állampapírokat. (A bóvli szót persze nem használta.)

A magyar gazdaságra leselkedő veszélyek között kifejtette, hogy van kockázata a fiskális lazításnak, amit el kell kerülni;  az elmúlt húsz évben legalább kétszer ez történt, és ennek következményeként Magyarország lekerült a gyors felzárkózási pályáról. Ennél is határozottabban fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, amikor a túlzott költségvetési szigor veszélyeit elemezte: kevesebb beruházás, lassabb növekedés, alacsonyabb foglalkoztatás lenne az ára. Ez azért meglepő – sőt szakmai szempontból megnyugtató –, mert Orbán Viktor kormányfő többször is azt nyilatkozta, hogy a cél a nulla költségvetési hiány. Ehhez azonban GDP-arányosan 2 százalékos megszorításra volna szükség, amiért Varga a jelek szerint nem lelkesedik.

Volt viszont egy rezignált megjegyzése arra, hogy az állami elvonások mértékét minden törekvésük ellenére nem sikerült csökkenteni, a költségvetés továbbra is minden második forintot elvon a megtermelt jövedelemből. „Bürokratikusan halad a bürokráciacsökkentés” – élcelődött. Szakmai közönség előtt korábban többször is kifejtette, hogy az újraelosztási arányt a mai 50 százalékról a GDP 45 százalékára kellene levinni. Bár végleges adatok még nincsenek, tavaly ehhez aligha került közelebb a költségvetés.