Magyarországon Orbán Viktor szerint van közel 5 ezer vállakozás, amely megfelelő exportteljesítményre képes ahhoz, hogy később naggyá váljanak. A kormányfő úgy látja, ilyen cégből 12 ezer szükséges a magyar gazdaság tartós sikeréhez. Kíváncsiak lettünk a részletekre, a külgazdasági minisztérium tanulmányt felmutatni nem tudott, csak propagandaszöveggel és KSH-adatokkal dobálóztak, személyiségi jogok és adatvédelmi okok mögé bújtak.

A kormányfő február 4-én, Tatabányán a Grabolast-gyár avatóján mondott beszédében arról beszélt, hogy „… valamikor 2010 környékén két-háromezer közé volt tehető azon kis- és közepes, aztán később naggyá váló cégek száma, amelyek érdemleges exportteljesítményre voltak képesek. Ma valahol a négy- és ötezer között vagyunk, azt hiszem, talán közelebb vagyunk az ötezerhez, és a mi elemzésünk azt mutatja, ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan sikeres legyen, nekünk 12 ezer ilyen vállalatra lesz szükségünk a következő években.”

Kíváncsiak lettünk arra, hogy a kormány, illetve a kormányfő értelmezésében mekkora exportteljesítmény számít érdemlegesnek. Aztán arra is, hogy az Orbán Viktor által említett jelenleg négy- és ötezer közötti cég jellemzően milyen ágazatokban tevékenykedik, azaz milyen termékek, szolgáltatások exportjában sikerült érdemleges szintet elérniük. Meg arra is, hogy melyek ezek a menő cégek. Végül szívesen belenéztünk volna a kormányfő által említett “mi elemzésünkbe” is, hátha érdekes, sőt biztató részleteket oszthattunk volna meg az olvasókkal. Röviden: honnan szedte a kormányfő, hogy hány érdemi exportot lebonyolító cég van az országban, és mennyire lenne szükség igazából?

KSH-adatok és jól ismert lózungok

Kérdéseinket elküldtünk a Miniszterelnökségnek és – vélt – illetékesség okán a nemzetgazdasági tárcának is. Választ végül három nap türlemi idő kérése után a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptunk. Sok minden nem derült ki belőle sem az exportképes magyar vállalkozásokról, sem pedig a szóban forgó tanulmányról.

Megismerkedhettünk viszont a KSH honlapján bárki által elérhető adatokkal: “A magyar export és a külkereskedelmi mérleg többlete is rekordszintre nőtt 2015-ben. Tavaly a magyar export 90,7 milliárd eurót tett ki, ami 7,4 százalékos növekedés 2014-hez képest. A külkereskedelmi többlet pedig hároméves csökkenés után újra emelkedésnek indult, 1,8 milliárd euróval, a 8,1 milliárd euróra nőtt.” Ugyancsak megismerhettünk néhány, a kérdés szempontjából irreveláns számot a közelmúltból: “Az alábbi szektorokban nőtt jelentősen a magyar export 2013 óta: élelmiszer, ital, dohány, feldolgozott termékek (több mint 2 milliárd euró értékben), gépek és szállítóeszközök (több mint 7 milliárd euró értékben).” Stb, stb.

Nem tagadták meg tőlünk a jól ismert lózungokat sem: “A kiemelkedő eredményhez nagyban hozzájárult a magyar kis és közepes méretű vállalkozások exportjának növekedése is. Ezeket a rekordokat a magyar külkereskedelem kifejezetten nehéz körülmények között érte el, hiszen a világgazdaságban és a világpolitikában rendkívüli kihívásokkal kell szembeszülni. A bevándorlási helyzet minden idők legsúlyosabb válságát hozta el Európában, az olajárak alakulása a magyar külkereskedelemnek fontos térségek gazdasági növekedését vetette vissza, csökkentve ezzel a magyar export lehetőségeit, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti viszony megmutatkozik a külkereskedelemben is.”

Sikerpropaganda és adatvédelem és személyiségi jogok

Kaptunk az elmaradhatatlan kormányzati sikerpropagandából is: “A külgazdasági intézményrendszer jól vizsgázott, ugyanakkor az idén további feladat hárul rá, hiszen a exportban a magyar hányadot jelentősen növelni kell, ezért a kis- és közepes vállalkozásokat minél több exportlehetőséghez kell segíteni, a nemzetközi versenyképességhez a magyar vállalatoknak hitellehetőséget kell kínálni. A hazai hányad növelése a magyar exportban, a kis- és középvállalatok exportteljesítményének növelése állami szerepvállalás nélkül nem megy.”

Megtudtuk még azt is, hogy “Személyiségi jogok és adatvédelmi okok (Ptk, Infotv) miatt az exportáló cégek listája nem nyilvános.”

A kormányfő által felhozott elemzést (“a mi elemzésünk”) a Szijjártó-tárca a válaszában sajna meg sem említette, így sem a puszta meglétéről, sem pedig részletekről – mikor készült, ki, kik, milyen szakmai műhely készítette, nyilvános-e – nem tudunk beszámolni.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!