A nukleáris együttműködés továbbfejlesztéséről állapodott meg Szijjártó Péter külügyminiszter és Akbar Szálehi iráni alelnök. Szijjártó szerint Irán sokat tehet a közel-keleti béke megteremtésért is. Irán és Szaúd-Arábia között a közelmúltban élesedett ki a viszony, a két fél a jemeni polgárháborúban közvetve háborúzik egymással.

Szijjártó Péter elismerően jelentette be, hogy a magyar–iráni atommegállapodás értelmében folytatja és bővíti az iráni nukleáris szakemberek képzését a magyar kormány. Továbbá támogatja, hogy az EU segítse az iráni nukleáris oktatást és képzést, kutatási-tudományos együttműködést alakítanak ki a nukleáris energia békés célú felhasználása tekintetében, továbbá tárgyalásokat kezdenek a jövőben arról, hogy magyar vállalatok miként vehetnének részt az iráni szénhidrogénkincsek kitermelésében.

©

Jelenleg 1100 iráni hallgató tanul magyar egyetemeken, és Magyarország szeretne minél több iráni diákot fogadni – mondta Szijjártó Péter.

Irán és a nemzetközi közösség tárgyalásainak sikere jelentősen javította a globális biztonsági helyzetet, a megállapodásnak Európa szempontjából is nagy jelentősége van  tette hozzá. Irán egy olyan régióban található, amely tele van konfliktusokkal, és ezek alakulása nem a megoldás, az enyhülés, hanem a súlyosbodás irányába mutat. Ezért nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség és Irán között a józan ész alapján normális együttműködés alakuljon ki, hiszen ez jelentős előrelépés lehet a közel-keleti térség stabilitása és biztonsága szempontjából – közölte Szijjártó.

A miniszter szerint a közel-keleti konfliktusok jelentik az okát leginkább az EU eddigi legsúlyosabb kihívásának, a bevándorlási válságnak is, és ezeket a konfliktusokat nem tudják megoldani, ha nem működnek együtt Iránnal. Irán a konfliktusok rendezésében fontos partner, nélküle a közel-keleti stabilitás nem érhető el – mutatott rá. Hozzátette: a bevándorlási nyomás is csak akkor csökkenhet, ha megoldják a közel-keleti konfliktusokat.

Irán egyébként Jemenben közvetve harcban áll Szaúd-Arábiával, akik a jemeni kormányellenes felkelők leverését tűzték ki célul. A két muzulmán ország a síita-szunnita vallási szembenállás miatt már többször összeütközésbe került, legutóbb egy síita imámot fejezett le a szaúdi állam. Amikor Szaúd-Arábia jelezte, hogy aktívabban szeretne részt venni a szíriai rendezésben – szárazföldi katonai egységek bevetésével –, rövid időn belül Irán is felvette a kapcsolatot a nemzetközi koalíciós erőkkel és Oroszországgal.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködése nélkül nem jött volna létre a megállapodás Iránnal. Ez is azt mutatja, hogy a multilaterális diplomáciára és a józan észre kell építeni, különben még súlyosabb bajokkal kell szembenéznünk, mint most – mondta.

©

Akbar Szálehi hangsúlyozta, hogy mindenképpen fejleszteni kell a magyar–iráni kapcsolatokat ebben az új időszakban, az iráni nukleáris program ellenőrzéséről tavaly kötött nemzetközi megállapodás után. Kétnapos budapesti látogatását eredményesnek értékelte, és azt is elmondta, hogy Szijjártó Péterrel elsősorban a tudományos és ipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Irán fontos ország a térségében, kaput jelenthet a régióra, amely igen jelentős piac – mutatott rá. Hozzáfűzte: várhatóan egy-két hónapon belül feláll a magyar–iráni gazdasági vegyes bizottság.

Az elmúlt években sok vád hangzott el országáról, nyomást gyakoroltak rá, korlátok közé próbálták szorítani, ezért azt kéri, mindenki maga győződjön meg arról, milyen az ország, hogyan élnek a térségben. Irán szomszédos országainak többsége nem stabil, viszont az ország "a stabilitás horgonya" a régióban, demokratikus ország, ahol a kormány a nép akaratából kormányoz – mondta Szálehi.

Cikk megosztása
Címkék