Miközben az uniós atomlobbi száz új nukleáris reaktorról álmodik Európában, az Európai Bizottság egyik tanulmánya szerint jelenleg – egy kivételével – a tagországoknak annyi pénzük sincs az atomerőműveikre, hogy a majdani leállítás utáni kötelező "takarítási" munkákat finanszírozzák. Most mondja valaki, hogy nyakunkon az atomrenenszánsz!

A Foratom az EU-ban működő atomlobbi a Paks II.-t vizsgáló egyik uniós eljárás kezdetén újfent kifejezte, hogy az energiabiztonság a 2050-es évekre a kontinensen legalább 100 új reaktor építését tenné szükségessé, ezért – miközben támogatják a magyar atomerőmű-építés ötletét, kérik az EU illetékes szerveit, hogy könnyítsék meg az ilyen beruházások beindulását, beindítását. A Foratom leveléről, illetve annak rejtett üzenetéről korábban már részletesen beszámoltunk.  

Arról azonban még nem, hogy az Európai Bizottság egyik munkadokumentumából – melyet a napokban a Reuters hírügynökség ismertetett – az derül ki, hogy Európának több mint 118 milliárd eurója hiányzik ahhoz, hogy fedezni tudja az atomerőművek leszerelésének és a nukleáris hulladékok tárolásának költségeit. Az Európai Unióban működő nukleáris erőművek leszerelése, illetőleg az abból keletkezett és keletkező radioaktív hulladékok eltávolítása és tárolása a becslések szerint 268,3 milliárd euróba kerülhet majd, ám ebből jelenleg csak alig több mint a fele, 150,1 milliárd euró áll összesen az érintett tagállam rendelkezésre.

Hinkley Point - Nagy Britannia megkopott büszkesége
©

Az EU-ban 16 országban működnek atomerőművek, közülük ma csupán az Egyesült Királyságban mondható el, hogy az atomerőműveik leszereléséhez szükséges pénzösszegek már rendelkezésre állnak. A szigetország 63 milliárd eurós különkasszájához képest a legtöbb atomerőművet üzemeltető Franciaországnak – bár 74 milliárd euróra lenne szüksége – mindössze 23 milliárd eurója van most erre célra. A németek, akik 2022-ig leállítani tervezik az összes nukleáris reaktorukat, arányaiban ugyan jobban állnak, mert már "csak" 7,7 milliárd eurót kell a "perselybe" dobálniuk, 38 milliárddal már megtették ezt. 

Megfizet Fukusima civil katasztrófájáért a Tepco

A fukusimai katasztrófa helyszínén az erőmű eltakarítása a tervek szerint akár 40 évet is igénybe vehet. Az atomerőművet üzemeltető Tepco cég felelősséggel tartozik a 2011-ben katasztrófát szenvedett létesítmény térségéből önként kitelepültek kárainak megtérítéséért – állapította meg múlt csütörtökön a kiotói kerületi bíróság. A döntéssel kötelezték a Tepcót, hogy 30 millió jen (mintegy 72 millió forint) kártérítést fizessen egy házaspárnak, akik a katasztrófát követően önként települtek át Kiotóba.
Az ítéletben megállapított összeg egy része a házaspár elmaradt jövedelmét és az áttelepüléssel járó költségeit hivatott kompenzálni, míg a fennmaradó rész azt, hogy a japán pár egy számára idegen területre kényszerült költözni. Szakértők szerint ez az első ilyen jellegű bírósági döntés, amely precedenst teremthet azoknak az önként kitelepült fukusimai lakosoknak, akik elégedetlenek a kormány mediációs központja által felajánlott kárpótlással.
A fukusimai katasztrófa nyomán az atomerőmű 20 kilométeres körzetében, illetve néhány esetben azon túl élő embereket is kitelepítették. Az erőmű környékén 2011. március 11-e óta nagy területek váltak sugárszennyezetté; a térségben 160 ezer ember vesztette el otthonát.

Bár a Reuters nem tesz róla említést, Magyarország egyáltalán nem áll jól e kérdésben. Nem csak azért, mert a kormányzat láthatóan pusztán az új erőmű, illetve az azt lehetővé tevő gigantikus orosz hitelben rejlő lehetőségeket látja, és kizárólag Paks II.-re fókuszál. Mint a hvg.hu korábban megírta: a kormány szeretné megdézsmálni azt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA) is, amelyet éppen azért hoztak létre évekkel ezelőtt, hogy abba évente az MVM – a mint az erőmű állami tulajdonosa, a paksi bevételekből – tizen'milliárdokat "csöpögtetve" önmaga finanszírozza az erőmű  majdani leszerelési költségeit.

A KNPA azonban eddig sem teljesítette az eredeti elvárásokat, amennyiben a mostanra bevett gyakorlattá vált összegek kerülnek csak az alapba, a 2030-as évekre, amikor a négy reaktort le kell állítani, és nem termel többé (pénzt sem) az elbontási, illetve a működés során felhalmozott radioaktív és nukleáris hulladékok kezelésének költségéhez képest alig az út feléig ér el.

A KNPA konkrét tervekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi erőmű eltakarítása 2084-ig tart majd és a végösszeg 1650 milliárd forintot tesz majd ki – amikor az erőmű blokkjai leállnak, az alapból jelenleg számítottan hiányzó 864 milliárd forintot majd az adófizetőknek kell előteremteniük.

Az összehasonlíthatóságot azonban mélyebben nem érdemes feszegetni, mivel az atomerőművek leszerelési költségei sok tényezőtől függnek; a reaktortípustól, a méretétől, illetve hogy hol alakítják ki a végső atomtemetőt. Azonban az is közös e feladatok mindegyikénél, hogy az akár másfél évtizedik is elhúzódó "leszerelés" után a hulladéktároló üzemeltetési költsége ma még kalkulálhatatlan.