szerző:
MTI

„Némi haladást” értünk el, a beruházások visszaeshetnek, fogynak az uniós források az Európai Bizottság szakértőinek Magyarországról szóló országjelentése szerint. Az anyag leginkább a magyar közmunkaprogramot és a továbbra sem csökkenő korrupciós kockázatokat bírálja.

Az MTI szerint a jelentésben az áll, hogy Magyarország kiegyensúlyozott, de továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, a munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek, az államadósság csökken, de a beruházások az idén akár vissza is eshetnek.

Az Európai Bizottság pénteken közzétett 2016. évi országjelentése (amely szolgálati munkaanyag, és hangsúlyozottan nem a Bizottság véleményét tartalmazza) megállapítja, hogy az ország némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

A GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket és a növekedési potenciál fokozatosan javul, de Magyarország potenciális növekedési üteme még mindig egy százalékponttal elmarad a már amúgy is viszonylag alacsony válság előttitől.

A GDP 2015-ben a becslések szerint 2,75 százalékkal nőtt, ami a magánfogyasztás és az export növekedésének köszönhető. Az idén azonban az uniós források csökkenése miatt lelassul.

A jelentést átfutva a bizottság szerint a beruházások 2013-2014-es jelentős élénkülése átmenetinek bizonyult, és idén az uniós finanszírozású beruházások átmeneti csökkenése miatt várhatóan kis mértékben negatívvá válik. A vállalati hitelezés csökkenése annak ellenére is folytatódott, hogy az MNB ösztönzte a a kkv-hitelezést, és a magánberuházások trendje a közelmúltban újra negatívba fordult. A magánberuházások pangása a hitelezők nem szűnő óvatosságával, a finanszírozási költségeket magasan tartó magas országkockázati prémiummal, illetve a bizonytalan szabályozási és adózási környezettel magyarázható a dokumentum szerint.

A bizottság szakértői szerint az adózás területén némi haladást jelentett a hitelintézetek különadójának jelentős csökkentése. Az adóztatás területén ugyanakkor a munkaanyag továbbra is problémának látja az ágazati különadókat.

Jelentős haladást jelentett az adócsalás elleni szakpolitikai intézkedések bevezetése. Ezzel egy időben korlátozott mértékű haladás volt megfigyelhető az alacsony keresetűek magas adóterhének csökkentése és az adóigazgatás hatékonyságának javítása terén is.

Nem történt azonban haladás a tekintetben, hogy a költségvetési erőforrásokat a közmunkaprogram helyett az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre fordítsák, illetve hogy javítsák a szociális és az álláskeresési ellátások megfelelőségét és lefedettségét. A bizottság dokumentuma szerint a közmunkaprogram segített a munkanélküliségi ráta csökkentésében, de nem javítja kellő mértékben a résztvevők foglalkoztathatóságát. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések túlzott mértékben hagyatkoznak a közmunkaprogramra, amely azonban nem segíti kellő mértékben a résztvevőket a szükséges új készségek elsajátításában és a nyitott munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a résztvevők – főként az alacsony képzettségű munkavállalók és a hátrányos helyzetű régiók munkavállalói – nem lesznek képesek kilépni a programból.

A bizottság szakértői szerint a közbeszerzési korrupció magas szintje továbbra sem csökken.

A munkaanyag elismeri, hogy a kormány a költségvetési hiányt visszafogta, az államadósság aránya fokozatosan csökken.

 

Cikk megosztása
Címkék